 |
Kiegyenlítődött a köz-, illetve a versenyszféra béremelkedése 2003 utolsó harmadára, bár a múlt év egészében még így is számottevő volt a különbség: a vállalkozások körében 8,9, a költségvetési szektorban pedig 17,5 százalékkal emelkedtek a bruttó bérek 2002-höz képest. A normalizálódás az ismert “bázishatásnak” köszönhető, annak, hogy a 2002 szeptemberében megemelt közalkalmazotti bérekhez képest 2003 utolsó hónapjaiban már aránylag kisebb a béremelkedés. Bár november-decemberben a közszférában megindultak a létszámleépítések (a csökkenés e két hónapban 14 ezer fő volt), az év utolsó hónapjában foglalkoztatott 812,1 ezer fő még mindig meghaladta a januári 809,1 ezres létszámot.
A versenyszférában eközben mintegy 15 ezerrel – decemberre 1 millió 880 ezer főre – emelkedett a legalább 5 fős cégek teljes munkaidős foglalkoztatása, a második félévben kedvezőbbre fordult folyamat eredményeként. Egyébként az ipari termelékenység meglódulásában az iparban tevékenykedők létszámának erős, 2002-höz képest összességében 2 százalékos csökkentése játszott jelentős szerepet – sugallják a Központi Statisztikai Hivatal adatai. A létszámcsökkentés különösen az energiaellátásban, a gépiparban és a textiliparban éreztette hatását. Az ipari, feldolgozóipari létszám apadását enyhítette némileg a részmunkaidős foglalkoztatás terjedése.
A nettó bérek 14,3, a fogyasztói árak 4,7 százalékkal emelkedtek tavaly a nemzetgazdaságban, vagyis a keresetek vásárlóértéke 9,2 százalékkal nőtt. Ez a teljesítményeket messze felülmúló ütem a negyedik negyedévben már jócskán lefékeződött, hiszen az első háromnegyedévben még 11 százalékos reálbér-emelkedést mértek.
