 |
| Voszkos találkozó a kollégium udvarán. Ott vannak a bizniszben. |
Közel kétszáz volt szakkollégista – köztük a hazai gazdasági élet prominens képviselői – gyűlt össze 2000 januárjában, amikor Chikán Attila, a Rajk László Szakkollégium örökös igazgatója “Milyen is volt miniszternek lenni?” címmel tartott zártkörű előadást volt és jelenlegi tanítványai körében. Az 1970-ben alakult Rajk fennállása során 560 kollégistát engedett ki falai közül, akiket azonban a mai napig összetart a szakkollégiumi háló, a 4-5 évi együttélés és a közös munka emléke. “Ez egy generációs lépcsőkben működő hálózat” – utal Chikán arra, hogy a volt rajkosok közötti kapcsolat nem annyira egységes keretben működik, de kisebb körökben igen erősek a baráti, vagy éppen a munkahelyi szálak.
KÖZÖS RENDEZVÉNYEK. Bár minden volt rajkos a máig a kollégiumban lakó, így a diákokra egytől egyig emlékező Chikán Attilát tekinti a hálózat közös pontjának, ezeket a két-három egymást követő évfolyamokra épülő alhálókat leginkább egy-egy emblematikus figura működteti. Ilyennek tartják például Heimann Zoltánt, a Béres Rt. és a Bábolna Rt. korábbi vezérigazgatóját, aki a nyolcvanas évek elején végzett rajkosokat igyekszik összefogni. “Az idén az 1979 és 1986 között végzetteknek szerveztünk egy többnapos családi összejövetelt, ulticsatákkal és közös focizással színesítve” – mondja a neves borászatot üzemeltető Heimann, aki volt diáktársaival jó munkaviszonyt is ápol. Ennek bizonyítéka, hogy a Rajkban nála két évvel korábban végzett Sz. Kis László vezérigazgató-helyettesként mind a Béreshez, mind pedig a Bábolnához követte Heimannt.
Chikánék a kollégiumra épülő kapcsolati hálót tudatosan kezdték el megszervezni. “Amikor 1972-ben végzett az első rajkos évfolyam, rögtön megalapítottuk a Volt Szakkollégisták Körét, a VOSZK-ot” – mondja Chikán Attila, aki az amerikai egyetemek alumni programjainak előnyeit próbálta meg itthon is a gyakorlatba átültetni. A nyolcvanas évek közepétől már egyesület formájában működő VOSZK így több rendszeres eseménnyel próbálja meg egyben tartani a volt rajkosokat (becenevükön voszkosokat), akik az egyetem elvégzése után egy sorszámmal ellátott plakettet kapnak a kollégiumtól. Novemberben évről évre megrendezik a VOSZK találkozót – ebben az esztendőben 82 öregdiák tette tiszteletét -, de havonta kisebb körben szakmai programmal dúsított éttermi találkozóra is sor kerül. “Ezek az összejövetelek a Scampi nevet viselik, utalva az évekkel ezelőtti legelső éttermi helyszín nevére” – mondja Horváth Krisztián, az egyébként számos volt rajkost foglalkoztató IFUA Horváth & Partners Kft. munkatársa.
A szoros kapcsolat jeleként értelmezhető, hogy a magyar gazdaság egyes intézményeinél igen erőteljes rajkos koncentráció figyelhető meg (az IFUA mellett ilyen például a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági főosztálya, a Közép-Európai Egyetem vagy éppen a Közgáz oktatói gárdája), ami nem csupán a kiváló szakmai képzettség, hanem bizonyára a rajkos kapcsolat kihasználásának is eredménye. A legnevesebb külföldi egyetemeken továbbtanuló, vagy az üzleti életben befolyásos pozíciókkal rendelkező volt kollégisták ugyanis visszajárnak a Rajkba kurzusokat tartani, így szakmai kapcsolatba kerülnek a fiatalabbakkal, kitermelik az utánpótlást. Egyes cégvezetők kifejezetten a végzős rajkosok közül válogatják új munkatársaikat, még ha közvetlenül nem is ismerik, nem tanították őket. A bizalom látatlanban való megszavazását a kollégiumi múlt, és az ott megszerzett szakmai tudás indokolja.
KARRIERPÁLYÁK. Vezető pozícióban ülő voszkosokból pedig szép számmal akad. Tóth István János, az MTA KTK Tudományos főmunkatársának 2000-ben készített tanulmányában, A kollégisták és a kollégium 30 éve című munkában 421 voszkos karrierútját vizsgálta, ezek 27,3 százaléka felső vezetői, 17 százaléka pedig középvezetői székben ült az ezredfordulón. “A vizsgálatban egyértelműen kiderült, hogy az 1985 és 1992 között végzett kollégistákat szinte azonnal vezetői székbe repítette a kibontakozó pénzügyi és gazdasági szféra szakemberhiánya” – mondja Tóth, aki szerint a végzett rajkosok fele az üzleti életben, negyedük pedig a tudományos-oktatási szférában helyezkedett el.
A kapcsolati háló egyes, a közvélemény által is látható elemei miatt a rajkosok összetartását sok közgazdász csak “voszkos maffiaként” emlegeti. “A VOSZK nem működik intézményes hálózatként a magyar gazdaságban” – reagáltak erre a felvetésre a Figyelő által megkérdezett volt rajkosok. Chikán szerint természetes, hogy esetenként előfordul: egy-egy jelentősebb pozícióba kerülő volt kollégista, munkatársakat keresve, a voszkosok közül válogat. “Ez azonban nem szívességi alapon megy. Ez egy tisztességes kapcsolatrendszer, ugyanis a Rajkban mindig is fontos volt a teljesítmény” – utal az igazgató arra, hogy a volt diákok soha nem érdemtelenül kerülnek pozícióba. Király Júlia is arra hívja fel a figyelmet, hogy az üzleti kapcsolatok során a voszkosok nem direkt keresik egymást. “A volt rajkosok egyszerűen nagyobb valószínűséggel fordulnak elő a vezetői pozíciókban, ennek oka azonban a kollégiumban folyó speciális szakmai képzés, a többlettudás” – magyarázza a Nemzetközi Bankárképző Intézet vezérigazgatója.
 |
| Chikán Attila. 33 éve a kollégium élén. |
KÖZÖS NEVEZŐN. Akkor hát mi is a rajkos kapcsolati tőke igazi hozama? “Közös élményanyaggal és fogalmi rendszerrel rendelkezünk, így jelentős életkorbeli különbségek esetén is azonnal megteremtődik a jó viszony kialakításához vezető légkör” – mondja Horváth Krisztián. Hasonlóan vélekedik Heimann Zoltán is, aki szerint tévedés a rajkosokat egy, a végletekig összetartó szabadkőműves szerveződésnek tekinteni. “Tudom, hogy bármelyik volt rajkost nyugodtan felhívhatom, de ez a kapcsolati háló ennél nem igazán jelent többet az üzleti életben, már csak azért sem, mert sok terepen egymás versenytársai vagyunk.”
A Rajk bő három évtizedet lefedő, folyamatosan átformálódó történetéből ugyanakkor az is következik, hogy a volt kollégisták közel sem vélekednek egyformán a világról, az üzletről, azaz a rajkos hálózat nem tekinthető egy hagyományos, azonos világnézeten alapuló networknek. Ennek bizonyítéka az is, hogy bár a nyolcvanas évek elején egyetemi körökben formálódó ellenzéki politizálás a Rajkot is elkapta (egy évfolyamban került be a kollégiumba például Kósa Lajos, Mádi László és Németh Zsolt, és több diák részt vett a Fidesz alapításában), az intézmény egészét semmiképpen sem lehet pártvonalak mentén értelmezni. “A kollégium alapelvei, a tisztességesség, a teljesítmény és a társadalmi érzékenység eltérő mértékben ugyan, de azért remélem, minden rajkosban hagytak valami nyomot” – utal a mindenki által egyszerűen csak “Attila”-ként emlegetett igazgató arra, hogy valami közös pont azért lehet a közel hatszáz voszkosban.
