Más volt a gazdaságpolitikai csillagállás 2001 tavaszán, amikor megszavazták a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt.-ről szóló törvényt (Figyelő, 2001/13. szám), és megint más most, amikor módosítják. Az első törvényalkotással a bankkal az állam az államban konstrukciót építették ki, miközben persze azért azon belül privát kedvezményeket is bőven lehetett osztogatni.
A DAM üzemében. Újabb finanszírozási célpont?
TERJESZKEDÉS. Két éve messzemenően kihasználták a fejlesztési bank akkor frissiben megszerzett kedvezményes státusát. Az Európai Unió ugyanis belement a bank – mint szakosított pénzintézetet – kivételi listára helyezésébe, külön előnyökhöz juthatott, így például törvényi mentességet kapott az óvatos (prudens) üzletvitelt célzó szigorú banki előírások egy része alól. Ennek messzemenő kihasználása vezetett az úgynevezett kvázi fiskális tevékenységek minden képzeletet felülmúló koncentrációjához. Banki formában, a bank társaságainak és üzletfeleinek nyújtott hitelként finanszírozzák az autópálya-építkezést, a szövetkezeti üzletrészek állami felvásárlását, a futballt, a kedvezményes mezőgazdasági privatizációt, a diákhitelezést, továbbá hitelezték meg a bajbajutott állami társaságokat (Malév, Dunaferr).
Ezzel a metódussal szakított tavaly év végén a Medgyessy-kormány, amikor december utolsó napjaiban megszavaztatta a parlamenttel a horribilis “egyszeri” kiadásokat, s ezek vaskos részeként az MFB összesen 433,8 milliárdot kóstáló megtisztítását. A summa nagyobb része, 273,6 milliárd az autópálya-építkezéssel kapcsolatos adósságok átvállalásaként terhelte a büdzsét. Ennek fejében a sztrádák kincstári vagyonná váltak, további 100,3 milliárd forintnyi államkötvény ellenében a két autópálya-társaság, valamint a Diákhitel-központ Rt. részvényei kerültek kincstári tulajdonba, 60 milliárd pedig – 15 milliárd forint készpénz és 45 milliárd forint államkötvény eredménytartalékba juttatásaként – az MFB veszteségének rendezését szolgálta. Költségvetésen kívül, de még december 31-én, Csillag István, a részvényesi jogokat gyakorló miniszter határozatával átadták az MFB Üzletrész-hasznosító Kft.-t és a szintén szövetkezeti papírokat kezelő Casa Kft.-t az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-nek, 20 milliárd forintért, amit a vagyonkezelőnek 2004 elejétől, három éven át, öt részletben kell megfizetnie – tudtuk meg László Boglártól, a bank szóvivőjétől. A két kft. után képzett 37 milliárd forint céltartalék, azaz leírt veszteség még módosulhat az eztán következő vagyonfelértékelés eredményeként. Hasonló sorsra jut ez év végéig a még MFB-nél lévő 27 társaság: ezeket két csomagban átadják a vagyonkezelő szervezetnek, céltartalék elkülönítésével (azaz az eredmény terhére) rendezik a kockázatot, az ÁPV Rt. pedig három év alatt részletekben fizet.
A befektetések tavaly 64,5 milliárd, a kockázatos követelések további 89,8 milliárd forint értékvesztést okoztak. Végül is a tavalyi veszteség 137,3 milliárd forint lett – tudtuk meg. (A korábban közölt 142,2 milliárdos mínuszhoz képest a változást az okozta, hogy egy, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által előírt, 5 milliárd körüli céltartalék-képzési kötelezettséget a 2001. év terhére számoltak el.) Az állami tőkejuttatás csak mérsékelte, de nem tüntette el a vagyonveszteséget a banknál, hiszen az MFB saját tőkéje végeredményben a 170 milliárdos szintről 92,3 milliárd forintra apadt. Sőt, a várható kötelezettségek meghaladják a 60 milliárdos állami tőkejuttatást – cáfolják a bankban, hogy túlkonszolidálás történt a múlt év végén.
ÚJ SZABÁLYOK. A hétfőn (lapzártánk után) részleteiben szavazásra bocsátott törvénytervezet több ponton szigorítja az MFB a többi bankhoz képest amúgy kedvezményes feltételeit. Kimondja például, hogy a bank csak éven túli hitelt nyújthat, s azt is csak akkor, ha annak visszafizetését üzleti, pénzügyi tervek alapján biztosítva látja. Az óvatos banki működés alól felmentést adó különleges kedvezmények közül többet eltörölnek. Bár a hitelintézetekkel, valamint a nyújtott garanciákkal kapcsolatban eddig megengedett nagyfokú kockázat lehetőségével eddig sem éltek.
A külföldről szerzett források továbbhitelezése kapcsán nyújtott állami árfolyamgaranciát a törvény eltörölte volna, ám egy elfogadásra esélyes módosító javaslat mégis fenntartana egy 350 milliárdos garanciakeretet, a kis- és középvállalkozások hitelfinanszírozására. Így a hiteleket a pénzpiaci kamatlábhoz közel eső kamattal tudják eljuttatni a bankrendszer közvetítésével a vállalkozókhoz – magyarázzák az MFB-ben.
A március elején induló Európa Hitelprogramot (Figyelő, 2003/8. szám) például pénzintézetek közvetítésével, de az MFB kockázatára működtetik. Már 22 bank kötött az MFB-vel megállapodást, bár az ügyfelekkel egyelőre érdemben csak az MFB tulajdonában álló Konzumbanknál foglalkozik. Eddig 22, összesen 2 milliárd forint hitel felvételére irányuló kérelmet fogadtak be, közülük mostanáig 9-et (félmilliárd forint erejéig) kedvezően bíráltak el. Valamennyi új ügyfél a program szerint 1,3 százalékos kamatkedvezményben részesített kis- és középvállalkozás.
Az MFB tárgyalásokat folytat a földművelésügyi tárcával a termelő, érékesítő szervezeteknek, termelői társulásoknak nyújtandó további kedvezményes hitelekről. László Boglár szerint rövidesen eljutnak e témában a kormány-előterjesztésig is. A jelenleg, kormányzati kezdeményezésre, az MFB kereteiből, ám a Konzumbank lebonyolításában futó program az előző kormány idején indított agrárhitel, amelyből tavaly 87-88 milliárd forintnyit hagytak jóvá és 70 milliárd forintnyit folyósítottak, majd szüneteltetés után az idén további 12 milliárdos keretet nyitottak meg.
Az MFB és a CIB Bank közreműködésével megteremthető a felszámolás alatt lévő diósgyőri acélipari óriás, DAM Steel Rt. finanszírozásának háttere – röppent föl a hír. Az MFB-nél viszont elmondták: ennek két feltétele van: ha a cég előteremti a termelés újraindításához valót – ezt ugyanis ők nem vállalják -, és ha üzleti tervet mutat be a termelés tartós finanszírozására.
MARAD A KÖVETELÉSKEZELŐ. A gazdaságpolitikában szolidabb üzletmenet keretében vállal szerepet a bank. A törvénymódosítás egyik célja, hogy újraszabályozzák a befektetéseket, és így 49 százalékra korlátozzák a más cégek jegyzett tőkéjében való részesedésvállalást, és ennek alapján indítják útnak a 40 milliárdos keretösszegű tőkepótló programot. Nagyobb tőkerészt – akár 100 százalékosat is – csak hat társaságban, köztük a Magyar Követeléskezelő (MKK) Rt.-ben birtokolhat a fejlesztési bank. Bár a kormány eredeti tervei szerint az MKK Rt.-t is “le kellett volna adnia”, a work-out cégnél kezelt köztartozások és különleges adatok miatt végül mégis az MFB-nél tartják, legalábbis egyelőre.
