Nem tudom, mi ilyenkor a teendője egy vállalat menedzsmentjének – tárta szét a karját Hernádi Zsolt, a Mol elnöke azon a március végi sajtóbeszélgetésen, amelyen arról számoltak be, hogy egy 202 ezer darabos Slovnaft-tranzakció törlését kérték a szlovák tőzsdétől és annak felügyeleti szervétől. Azt az adásvételt ugyanis tendenciózus árfolyam-befolyásolásnak tartották (Figyelő, 2003/14. szám). A megelőző hat hónap során tapasztalt napi átlagosan félezer darabos kötésszám ugyanis nőni kezdett, miközben az árfolyam is a napi 10 százalékos limitet megközelítő mértékben emelkedett. Egy nappal annak jogerős versenyhivatali jóváhagyása előtt, hogy a Mol többséget szerezhet a Slovnaftban, újabb 10 százalékos emelkedést regisztráltak, méghozzá egy 202 ezer darabos kötés során. Mivel a Molnak legalább az előző félév súlyozott tőzsdei átlagárfolyamán kell ajánlatot tennie a piacon maradt Slovnaft-papírokra, az ügylet a magyar társaság illetékesei szerint felettébb gyanús.
Slovnaft-finomító. Durvuló helyzet.
Hernádi Zsolt költői kérdésére a szlovák tőkepiaci felügyelet a múlt héten úgy válaszolt, hogy a Mol menedzsmentjének fizetnie kell, méghozzá a feltornászott árfolyamon. Amíg ugyanis a Mol által kifogásolt ügyletet nem érvénytelenítették, addig azt figyelembe kell venni. Tehát az ajánlott 1200 koronás ár kevés, legalább 1385 koronát kell felkínálni a kinnlevő részvények darabjáért – ez mintegy 30 millió dolláros többletkiadást okozna a Mol számára. A magyar olajtársaság fellebbez az általa tett árajánlatot érvénytelenítő döntés ellen.
SZLOVÁKIAI VISSZHANG. Sok függ majd attól, hogyan dönt a pozsonyi értéktőzsde vezetése, azaz szentesíti-e a 202 ezer Slovnaft-részvényre megkötött ominózus ügyletet. Az üggyel lapzártánk után, április 16-án foglalkoznak, ám várható, hogy a börze nem emel majd kifogást a J&T Securities – a Slovnaft 15 százalékos tulajdonosa – és az Istrokapitál brókercégek magatartása ellen. A részvények eladója ugyanis e két cég volt, a vásárló kilétét mindeddig homály fedi.
Az ügy szlovákiai kommunikációjában is e két társaság áll nyerésre a Mollal szemben. A brókerházak ügyeskedését a szlovák sajtó nagy része ugyanis úgy minősíti, mint a kisrészvényesek érdekeinek jogos védelmét. A Hospodárske noviny gazdasági napilap “A Mol az etikáról beszél, de megkerüli a törvényt” című cikkében április 7-én azt állította, hogy a magyar cég 1200 koronás ajánlata nem csupán a kisrészvényesek, de a tőzsde és a tőkepiaci felügyelet felé is arrogánsnak minősíthető. A lap szerint nem kétséges, hogy a Slovnaft-részvények valódi értéke közelebb áll ahhoz az összeghez, amelyet a Mol a Slovintegrának és a Slovbenának fizetett (a Slovnaft menedzsmentjét tömörítő két cégtől vette meg a Mol a többséghez szükséges részt), tehát a 2200 koronához. Amennyiben a kisrészvényesek elfogadnák a Mol ajánlatát, jelentős veszteség érné őket – állítja a gazdasági újság cikkírója. A lap szerint az árvita a J&T Securities és az Istrokapitál, valamint a Mol közötti háborúnak tűnhet, ám valójában a Mol hirdetett háborút minden kisrészvényes ellen. A cikk a továbbiakban leszögezi: a Mol számára sok pénz forog kockán. Világos, és mindenki, aki az üzleti életben mozog, elfogadja, hogy a magyar cég mindent megtesz annak érdekében, hogy egy koronával se kelljen többet fizetnie a szükségesnél. Kétséges hivatkozás az etikára, lobbizás, pszichológiai nyomás különböző intézményekre – ezt a fegyvertárat választotta a Mol. Amit várni is lehetett, s ezen senki sem ütközik meg. Ám ha a magyar olajtársaság hazugságokkal él, és túllépi a törvényes határokat, a társadalomnak védekeznie kell – olvasható a pozsonyi Hospodárske novinyban.
HARCI KILÁTÁSOK. A küzdelemnek távolról sincs vége. A J&T a kisrészvényesek nevében közgyűlés összehívását is kezdeményezte, mert kifogásolja az 1200 koronás vételi ajánlatot. A brókercég tehát ezúttal is a kisrészvényesek védelmének látszatát igyekszik kelteni, holott számára vélhetően saját 15 százalékos tulajdonrészének eladási ára az igazán fontos. Ez annál is valószínűbb, mert korábban 1400 koronás árfolyamon már felajánlotta pakettjét a Molnak, amely azonban ezt elutasította.
A történések mindazonáltal túlmutatnak az árfolyamvitán. Az igazi kérdés az, hogy a szlovák tőkepiaci felügyelet hajlandó-e tisztességes vizsgálatot lefolytatni az ügyben. Ez az ország jól felfogott érdeke lenne, hiszen a külföldi befektetők bizalma a tét. Nem egyedül a Molról van tehát szó, bár az sem mellékes, hogy a szlovák GDP mintegy 6 százalékát adó Slovnaft új többségi tulajdonosa mit tesz a jövőben. Márpedig azt már korábban nyilvánvalóvá tette Hernádi Zsolt, hogy a Mol a 202 ezer darabos kötés ügyében születendő döntés fényében felül fogja vizsgálni eddigi politikáját.
