Kőrössi P. József, a Noran Könyvkiadó tulajdonosa számtalanszor átélte már az “úristen, miből fogom kifizetni a nyomdaszámlát?” kínzó érzését. Mivel más kulturális cégek is likviditási gondokkal küszködnek, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) előre kifizeti a támogatást, ha ilyet megítél nekik. A kuratórium döntése után, ha nem is azonnal, de 2-3 hónapon belül fizetnek, s a legtöbb területen csak utólag kell elszámolni a felhasználásról. Évente két nagy pályázati szezonban, tavasszal és ősszel döntenek az odaítélhető támogatások sorsáról. A tavaszi pályázati roham nyertesei az első félév végére rendszerint hozzájuthatnak a megítélt összeghez, az őszi befutók pedig általában a rákövetkező év januárjában vagy februárjában kapják meg a pénzt. Még ez a rendszer sem oldja meg a támogatottak minden problémáját, hiszen Kőrössi úgy tapasztalja, a könyvkiadás esetében már az is sokszor gondot okoz, ha az NKA támogatásának beérkztéig mégis csak el kell indítani az adott könyv munkálatait, és a tipográfiára, tördelésre, szedésre nagy összegeket kell költeni.
MEGJELENÉS ELŐTT. A kulturális szféra más területein is hasonló a helyzet. A neves harsonaművész, Gőz László által 1996-ban, a jelenkori magyar zene bemutatására létrehozott Budapest Music Center például eddig összesen közel 100 millió forint támogatást kapott, ami körülbelül 25 százalékát teszi ki az ott létrehozott értéknek. Az NKA 18-20 százalékban támogatta a kiadványaikat, mégpedig minden esetben a megjelentetés előtt.
Tavaly az NKA-hoz 11 ezer pályázat érkezett be, ebből mintegy 6,5 ezret pozitívan bíráltak el, közöttük jó néhány könyvkiadó, lemezcég, lap, kisszínház, galéria és más kulturális magánvállalkozás színvonalas tervezete kapott lehetőséget a megvalósításra. Az érintetteket megriasztotta a hír, hogy az uniós pályázatok az utófinanszírozási rendszert alkalmazzák. Hiába nyílik akkor meg több forrás, a teljes tőkeösszeg megelőlegezésére a magyar vállalkozások legtöbbje nem képes. Ráadásul arra kell számítani, hogy egy idő múlva az NKA is áttér az utófinanszírozásra. Kötelező előírás ugyan nincs erre, szakemberek azonban egybehangzóan állítják, hogy ezt az élet ki fogja kényszeríteni. Azokon a területeken, ahol az unió és az NKA közös pályázatot hirdet meg, egyértelműen a közösségi szabályokat kell majd alkalmazni, s szinte biztos, hogy két különböző gyakorlat hosszú távon nem él meg egymás mellett.
Ebben a helyzetben az NKA is felkészül a változásra. Az intézmény elnöke, Harsányi László jó néhány, már kidolgozott elképzelést említ. Létezik egy brüsszeli pályázati rendszer, az Európa 2000, amelyben például úgy vesznek részt, hogy 100 millió forintot különítettek el a magyar pályázók saját részének fedezésére. Az NKA garanciát vállalt arra, hogy ha valaki ezen a pályázaton győz és elnyeri a támogatást, de nem képes betenni a projektbe a megkívánt saját részt, ezt az összeget a szervezet minden esetben állni fogja. Egy másik elképzelés szerint pedig az egyre növekvő kulturális versenyben a lappiacon való fennmaradást támogatná az NKA azzal, hogy mondjuk tíz pályázó lapnak a Magyar Postával megkötött szerződés keretében egy csomagban átvállalná a terjesztési költségeit. De a könyvkiadók közvetett támogatására is született elképzelés: a könyvtárak számára nyújt az NKA a jelenlegi konstrukció szerint 25 milliós, a további években pedig egyre növekvő támogatást, hogy vásároljanak a magyar kiadóktól több könyvet a szükségleteik szerint.
BANKI SEGÍTSÉG. Ha pedig az NKA-nak is át kell térnie az utófinanszírozásra, az így keletkező hiányt a mai elképzelések szerint egy jól kidolgozott banki hitelkonstrukció segítségével lehetne pótolni. Formailag a pályázók részére megmaradna az előfinanszírozás, de a finanszírozó a pénzügyi szektor valemely szereplője lenne. A banki érdekeltséget minden bizonnyal sikerülne megteremteni, hiszen egy 6-7 milliárdos folyamatos megbízás minden pénzintézet számára előnyös. De a bank a saját költségeit nyilván felszámítja majd, továbbá kamatra is igényt tart, úgyhogy ezeket a pótlólagos költségeket vagy az NKA-nak kell vállalnia, vagy a pályázónak kell beépítenie a pályázatába. Ezzel a pályáztatási eljárás mindegyik szereplőjének növekedni fognak a költségei. Az NKA szerint mégis alkalmazni kell ezt a megoldást, hiszen egyetlen arra érdemes cég sem eshet el a támogatástól éppen a megnyíló, tágabb lehetőségek idején csak azért, mert az előfinanszírozást ma még nem tudja vállalni.
