Jobbra is és balra is tett “gesztusokat” a budapesti olimpiarendezéssel kapcsolatos pályázatot megelőző megvalósíthatósági tanulmány szerzője, a megbízását még az Orbán-kormány idején elnyerő, a készterméket azonban már a Medgyessy-kabinetnek átnyújtó PricewaterhouseCoopers (PwC) nemzetközi tanácsadó cég hazai leányvállalata. “Technikai, logisztikai és pénzügyi szempontból megvalósítható a 2012-es budapesti olimpia” – hangzott az érv az egyik oldalon. Rögvest megtoldva azonban a mellbevágó számadattal a másik oldalról: “Mai árakon összesen 4600 milliárd forintba kerülne, hogy tíz év múlva az ötkarikás játékok házigazdája lehessen a magyar főváros.”
A 16 aranyat hozó helsinki Aranyvonat. Idehozzák az olimpiai lángot is?
POLITIKAI JÁTSZMA. Habár az érintett tárcáknak, a Magyar Olimpiai Bizottságnak (MOB) és a Fővárosi Közgyűlésnek 60 nap áll rendelkezésére, hogy megvitassák és észrevételezzék a tanulmányt, a kormány pedig a tervek szerint legkésőbb júniusig hozza meg döntését az esetleges kandidálásról, a politikusok nem vártak a következtetések levonásával.
Jánosi György sportminiszter például sebtében azt hangsúlyozta, hogy a dokumentum alapján Budapestnek nem szabad a 2012-es olimpia megrendezésére pályáznia, hiszen a költségek fedezete csak adóemeléssel vagy a szociális kiadások csökkentésével teremthető elő. Schmitt Pál, a MOB elnöke – az ellenzéki pártok által támogatott, az önkormányzati választásokon vesztes főpolgármester-jelölt – ezzel szemben úgy érvelt, hogy az olimpia megfelelő keretet nyújthatna a főváros fejlesztéséhez. Deutsch Tamás fideszes volt sportminiszter még tovább ment, szerinte az olimpia megrendezhető, hiszen a szóban forgó összeg nagyobb része olyan fejlesztésekre kellene, amelyekre az olimpia megrendezése nélkül is szükség van.
Olimpiai álmok
A lehetséges helyszínek
• DUNA MENTI. A Csepel-sziget északi csúcsán.
• VÁROSMEGÚJÍTÓ. A józsefvárosi pályaudvar, a mai Ganz-Mávag ipartelep helyén.
• ÉSZAKI-PARTI. Újpesttől északra, zöldmezős beruházással.
A szükséges beruházások
• KÖZLEKEDÉS. 300 kilométer új autópálya, 400 kilométer gyorsforgalmi út, 25 kilométer metró és gyorsvasút, 61 kilométer városi út, 3 új híd.
• SPORT. A Puskás-stadion felújítása (50 milliárd forint), 4 labdarúgó stadion, 11 fedett sportcsarnok, 16 speciális sportlétesítmény.
A jelenlegi árakon 4600 milliárd forintos summa első látásra kétségtelenül óriási, főleg ha tudjuk, hogy az idei évre várt sokkoló, a GDP több mint 8 százalékát kitevő – és egyszerinek remélt – államháztartási hiány ennek alig egyharmada. Másrészt viszont az összeget tíz év alatt kellene “kiizzadnia” a magyar gazdaságnak, ráadásul a közvetlen szervezésre 850 milliárd forint jutna, a “fennmaradó” 3750 milliárd olyan – túlnyomóan közlekedési-infrastrukturális – fejlesztésekre menne el.
TÖBBLETIGÉNY. A PwC elemzői úgy számszerűsítik is ezt, hogy a feltételezett beruházásokból 2950 milliárd forintnyi már a meglévő tervek szerint is elkészülne a következő tíz évben. A végső számlát finomítja az is, hogy a költségek finanszírozásához az elemzők szerint mintegy 750 milliárd forintot remélhetnénk az Európai Uniótól, 450 milliárdot a magántőkétől, 400 milliárdot a közvetlen olimpiai bevételekből; az állami szerepvállalás így 3000 milliárd forintra lenne csökkenthető. A PwC szakemberei szerint a pénz előteremtéséhez az állami költségvetésnek a következő tíz évben 720 milliárdos többletre lenne szüksége.
Ellentmondásos a tanulmány alapján a kép azzal kapcsolatban is, hogy Budapest képes-e megrendezni egy ilyen eseményt, illetve, hogy egyáltalán megéri-e vállalni a nehézségeket. A magyar főváros ma nem rendelkezik egyetlen alkalmas létesítménnyel sem. Végül a tanulmány szerzőinek láthatóan az olimpia megrendezésének hasznosságával kapcsolatban voltak a legnagyobb gondjai. Közvetlen haszon ugyanis – a “strapához” és persze a gyorsított ütemben megvalósult hasznos beruházásokhoz képest – alig mutatható ki: a munkálatok 50 ezer fővel emelnék meg a foglalkoztatottságot és 0,4 százalékkal a GDP-t.
