Büszkén mondja Fekete István, a Henkel Magyarország Kft. elnök-igazgatója: vezetői csapatával sikerült elérniük, hogy ma már az uniós tagvállalatokkal egyenlő elbírálás alá esik a németországi multi magyar leánycége. Bár a vállalatra egyre kevésbé tekintenek úgy, mint szegény keleti rokonra, azért a “teljes jogú tagságra” még várni kell. Egy példa: a vállalatvezető általában maga sem szereti a német nyelvterületről átvett “vegytiszta” mosóporreklámokat, ám nincs mit tenni. Az első négy-öt legnagyobb hirdető közt jegyzett Henkel magyar marketingszakembereinek kreatív ötleteire több próbálkozás ellenére sem voltak vevők a multi központjában, mondván: ami bevált náluk, azon kár lenne változtatni. Pedig a kérdés nem mellékes, mert a Henkel Magyarország ez év első hat hónapjában listaáron több mint 3,5 milliárd forintot fordított – elsősorban televíziós – reklámra, melyek megalkotása még nem indig országspecifikus.
A fehér foltok meghódításaEz év első hat hónapjában közel 4,9 milliárd eurós forgalmat könyvelt el a Henkel-csoport, s év végéig eléri a 10 milliárdos bevételt – jelentette be Klaus Morwind, a cég elnökhelyettese, a mosópor és háztartási szerek üzletág vezetője bécsi sajtóértekezletén. A Henkel a hírek szerint nagyobb kozmetikai céget vásárolna a közeljövőben, ám az elnökhelyettes csupán annyit mondott: minden üzletágban akvizíciós célpontokat keresnek. A terjeszkedési stratégia azonban most nem Európára, hanem a csoport számára “fehér foltot” jelentő térségekre koncentrál, mint például Észak Afrika és a Közel-Kelet.
A felvásárlásokat azonban alaposan meg kell vizsgálni, hiszen a növekedés bizonytalan lábakon áll. A múlt év első félévéhez képest a forgalom növekedése 3,3 százalékos volt, s csupán az adó előtti eredmény javult érezhetően: 7,2 százalékkal, 330 millió euróra. A második negyedévben pedig lassult a növekedés üteme: a háztartási szerek eladásai 1,3, a kozmetikai terület pedig 2,2 százalékkal nőttek, sőt az úgynevezett technológiai üzletágban 3,3 százalékkal csökkentek az eladások.
A düsseldorfi központú cég régiós vállalatainak ugyan nem volt rossz az üzletmenetük (lásd táblázatunkat), ám mint Friedrich Stara, a Henkel Central Eastern Europe elnöke a csoport féléves eredményeinek ismertetése alkalmával elmondta: a szlovák és a bolgár leánycégek veszteségesek voltak. A magyar vállalat viszont ismét dicséretet kapott. A Figyelő kérdésére Friedrich Stara úgy nyilatkozott: a terjeszkedési tervek ellenére a mai magyarországi gyártókapacitások újabb lényeges fejlesztése nem várható, itt elsősorban a márkaépítésre és a kereskedelmi-logisztikai fejlesztésre koncentrálnak. A következő két-három évben a csoport világszerte mintegy 10 százalékkal szeretné növelni a háztartási tisztítószerek eladásait (lásd külön írásunkat).
A kereskedelmi potenciál fejlesztésének tényét erősítette meg Fekete István is, aki elmondta: jelenleg előkészítés alatt áll egy nagyszabású logisztikai projekt, amely már figyelembe veszi azt, hogy a hazai termelőbázisok bizonyították rátermettségüket és lebontották a politikai országhatárokat, amelyek helyébe új – egyre szélesedő – logisztikai határokat alakítottak ki. Ehhez szükséges az új logisztikai bázis. A tervek szerint ősszel Szolnokon indul a beruházás, melyet 2003-ban adnak át, és innen szolgálnák ki a délkelet-európai térséget, ami jelentős költségmegtakarítást is eredményez. A körösladányi gyár fejlesztéseit sem a közép- és kelet-európai piac mérete, hanem a logisztikai költségek szempontjából rentábilis nyugat-európai piacok határozzák meg.
Fekete István szerint ezek a lépések arra mutatnak, hogy a Henkel mindinkább önálló, felnőtt egységként tekint magyarországi befektetésére. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy egyrészt régiós termelési központ, másrészt pedig régiós kompetenciaközpont váljon a hazai gyártó és kereskedelmi vállalatból, kihasználandó az országban jelenlévő szaktudást.
Az említett körösladányi gyártásfejlesztés, valamint a várhatóan még intenzívebbé váló marketingaktivitás következtében a Henkel Magyarország Kft. a 2001-es 48 milliárd forintos árbevétel után az idén néhány százalékos bevételnövekedést vár, amelynek elérése nem könnyű feladat, mert az exportot a világgazdasági dekonjunktúra nem támogatja, így a belföldi értékesítés kell legyen a növekedés motorja.
Talán ezzel is magyarázható a reklámozási kedv növekedése. Ugyanakkor a hatalmas marketingköltés mellett a társadalmi szerepvállalás fontosságát csak a közelmúltban kezdte felismerni a vegyiparban érdekelt Henkel. Ugyan a Magyar Vöröskeresztet az elmúlt években össszesen százmillió forinttal támogatták, de a környezetvédelem területére csak pár éve fókuszálnak. Az ebbéli oktatók képzése, vagy a madárvédelemre adott – éves szinten tízmilliós nagyságrendű – támogatás ma még jelképesnek tekinthető. Főként, ha a vállalat sokmilliárdos reklámbüdzséjével, vagy a 2002-re már 50 milliárd forint fölé emelkedő árbevételével vetjük össze a támogatásra szánt összegeket.
