Kisvállalkozói hitelek – Filléres gondok

Dehogy váltom ki, kész ráfizetés lenne! A kamatkedvezmény összege eltörpül a feltételként szabott kamarai tagság 240 ezer forintos éves díja mellett – mondja a Széchényi-kártyáról B. F., egy 400 milliós forgalmú céget vezető győri vállalkozó. Holott ez már tényleg csak rajta múlik, augusztus 28-án ugyanis – az eredetileg tervezett tavaszi indulás többszöri elhalasztásával – életre kel a Széchenyi-kártya, amelynek ötletét még az Orbán-kormány karolta fel. Józan vélemények szerint az idézett cégvezetőnek igaza van: bár a program a teljes kis- és középvállalkozói kört (kkv) támogatná, a nagyobb cégek közül inkább csak azok jöhetnek szóba, amelyek már amúgy is kamarai, illetve VOSZ-tagok, ám a 0,5-1,0 millió forintos, támogatott kamatú hitelre várhatóan főként mikrovállalkozások lesznek vevők. Az ötletgazda Demján Sándor szerint e szerény összegű kölcsönhöz egy-két éven belül akár 100 ezer vállalat is hozzájuthat. Ezek zöme várhatóan olyan apró cég lesz, amely ez idáig hiába próbálkozott a bankoknál, üzleti- és cégadatai alapján nem volt képes magát megbízható adós színében feltüntetni. Bár konkrét ügyfélszámokkal a bankrendszer szereplői nem tudnak szolgálni, azt beismerik, hogy a 800 ezres hazai vállalkozói kör általuk finanszírozott részének jelenleg csupán csekély hányadát alkotják mikrocégek – egyéni vállalkozók, kevés alkalmazottal dolgozó, kis forgalmú, szerény profitot termelő bt.-k, kft.-k.

BANKI MÉZESMADZAG. A Széchenyi-kártyához kapcsolódó hitel folyósításába bekapcsolódó bankok szívét most egyrészt azzal sikerült meglágyítani, hogy a kamatfizetésbe – az idén 5 százalékpont erejéig – beszállt a magyar állam, amely egyúttal a Hitelgarancia (HG) Rt. készfizető kezességvállalási díjának fizetését is felerészben magára vállalta. A fennmaradó részt viszont maguk a hitelintézetek – a Postabank, a Magyar Külkereskedelmi Bank és az OTP Bank – fizetik, persze nem teljesen önzetlenül. A bankpiacon mind nehezebb “ígéretes” ügyfelekhez jutni, így az elmúlt egy-két évben több banknál is úgy döntöttek, nyitnak a kis- és középvállalkozások felé, a sorban utolsóként ezt a réteget is becsalogatják az ügyfelek közé.

Az említett három banknak így tulajdonképpen kapóra is jött a Széchenyi-kártya ötlete, hiszen mézesmadzag is van, amit elhúzhatnak a leendő ügyfelek orra előtt: a kölcsön a vállalkozói hitelek szokásos feltételeinél olcsóbban, ráadásul egyszerűbben és gyorsabban szerezhető meg.

A banki szakemberek szerint a fő vonzerő az egyszerűsített adatszolgáltatásban és hitelbírálatban rejlik. Utóbbi folyamat ugyan háromlépcsős, de viszonylag kevéssel beérik a vizsgálódó társaságok. A Széchenyi-kártya menedzselésére az idén tavasszal megalapított KA-VOSZ Rt. végzi az előszűrést, a jogosultság formai kritériumainak (cégazonosító, a rendezett köztartozásokat igazoló dokumentumok, stb.) meglétét vizsgálva. A rostán átjutók tényleges hitelbírálatát már az általuk választott bank végzi el, ám ez is jóval egyszerűbb lesz egy szokvány procedúránál. Eltekintenek például a részletes üzleti tervtől és a cash-flow tervtől, és nem készül komplett kockázatelemzés sem, csupán a mérlegadatok egy részét veszik nagyító alá. A kérelmek jóváhagyását banki szerződéskötés követi, végül a HG Rt. zárja a sort, ahol leginkább már csak azok hitele foroghat veszélyben, akik ügyletükhöz kapcsolódóan az elmúlt három esztendőben a társaság készfizető kezességét beváltották.

GYORS PÉNZ. Lendületben tartja a gépezetet az is, hogy a három szervezet online kapcsolatban áll egymással, így döntéseikről azonnal informálhatják egymást. A KA-VOSZ által vállalt 24-48 órás határidő, a bankok 5 napban maximált hitelbírálata és a Hitelgarancia Rt. egy napon belül ígért döntése, a bankkártya elkészítésével együtt tehát valóban azzal kecsegteti az ügyfeleket, hogy viszonylag rövid időn belül juthatnak hitelhez. A fenti ígéreteket összegezve mintegy 10 napos átfutási idő jön ki, ám a szereplők szerint ettől mindkét irányba komoly eltérések adódhatnak. A KA-VOSZ-nál például úgy kalkulálnak, hogy egy nap alatt elvégezik az előszűrést, a bankok abban reménykednek, hogy 2-3 nap is bőven elegendő lesz a verdikt kimondására, tervezik továbbá, hogy a kártyát már a hitelszerződés aláírásával egyidejűleg átadják az ügyfélnek, vállalva azt a nagyon csekély rizikót, hogy az a HG Rt-nél (tehát a következő lépcsőfoknál) esetleg “elvérzik”. Az ügyintézés határidejét ezzel szemben lényegesen megnövelheti, ha a foghíjasan összeállított dokumentum-csomag miatt folyton hiánypótlásra kell kérni az ügyfeleket. Ilyen esetben már nehéz lesz felvenni a versenyt a normál hiteleknél szokásos kéthetes, egy hónapos bírálati idővel.

Végül vonzó lehet a hitel ára is. Bár a támogatás miatt jelenleg csupán 10,5 százalékra rúgó kamattal szemben magas kártyadíj (1 millió forintnyi hitelnél például 22 ezer forint) áll, Opris Ildikó, a Postabank termékmenedzsere rávilágít, hogy ugyanakkor a bankok rendelkezésre tartási díjat és hitelbírálati díjat sem számítanak fel. A Széchenyi-kártyával járó hitel teljes hiteldíj-mutatója (THM-je) jelenleg mintegy 10,5 százalék, teljes “ára” pedig – amely magában foglalja a kamarai tagság díját is -, durva közelítéssel, éves szinten mintegy 13,5 százalék. A kereskedelmi bankoknál utóbbi szintről indulnak a kisvállalkozói hitelek “normál” kamatai – a Postabanknál 14-15 százalék, a Magyar Külkereskedelmi Banknál (MKB) 13,5-14,5 százalék, az OTP Banknál 12,75 százalék) -, amelyekre aztán rárakódnak még a különféle költségek.

NAGY REMÉNYEK. A pénzintézeteknél így aztán attól nem félnek, hogy a termék nem lesz kapós – az előzetesen érdeklődők magas száma is alátámasztja optimizmusukat -, de az ügyfélállomány remélt bővülése az ottani szakemberek szerint némileg szerényebb lesz a fent említett kerek számnál. Ennek az esztendőnek a végéig mindhárom banknál legfeljebb egy-két ezer új szerződésre számítanak, 12 hónap múlva pedig várakozásaik szerint legfeljebb 30 ezer új ügyfélen osztoznak majd. Nem tagadják, ezzel is jó pozíciókat szeretnének kiharcolni maguknak a kkv-s piacon. Az MKB-nál például, hasonlóan a nagyvállalati körhöz, a kkv-knál is 12 százalékos piaci részesedést szeretnének elérni, az OTP Banknál a 30 százalékos rész kihasítása a minimálprogram.

A nagyra törő tervek mellett azonban nem hallgatják el bizonytalanságaikat sem. Gyakorlatilag megbecsülhetetlen, hogy a hitelek mekkora része fog bedőlni, hiszen a részt vevő bankoknak még nincsenek e kört illetően igazán értékelhető statisztikái. Bihall Tamás, a KA-VOSZ Rt. vezérigazgató-helyettese sem tagadja, hogy a Széchenyi-kártya kockázatos. A legtöbb tapasztalattal e kérdésben a Postabanknál rendelkeznek, e hitelintézet ugyanis 2000 óta vesz részt a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány szintén támogatott mikrohitel konstrukciójának lebonyolításában. Az érintett mintegy 4 ezer mikrovállalkozás portfóliója pedig szerintük nem rossz, a vissza nem fizetett hitelek aránya 5 százalék körül van, ami kedvezőbb a lakossági ügyfélkör adatainál. A Széchenyi-kártya égisze alatt egyébként a bedőlő hiteleknél a HG Rt. mind a tőketarozásnak, mind az ügyleti kamatnak csupán a 73 százalékát téríti meg, a többi a bankok kára.

Egyedül a pénzintézetek és a KA-VOSZ Rt. kockázata viszont, hogy az ügyfelek “nettó” kamatot törlesztenek. Ha ugyanis valaki a hitelezési periódus alatt elveszíti jogosultságát az állami kamattámogatásra (például bizonyos határidőn túli lejárt köztartozása keletkezik), akkor nyilvánvaló, hogy az ügyféltől a hiányzó 5 százalék behajtása nehézkes lesz, az állam ugyanis nem osztozik a károk viselésében. Ráadásul a bankokkal kötött szerződéseket – a peremfeltételek szerint – nem foglalják közjegyzői okiratba, ami megnehezíti teszi a tartozás behajtását. E kérdés egyébként hosszas vitákat gerjesztett az előkészítés fázisában. Végül az döntött, hogy az MKB “boldogan” vállalta e kockázatot, a két konkurens pedig belátta, hogy versenyhátrányba kerülnek – még ha az anyagi terhet sikerül is az állam vállára tenni -, ha ők kitartanak a bruttó kamatelszámolás mellett. Az ügyfél ugyanis aligha díjazná azt a tortúrát, amely az 5 százalékos állami támogatás visszaigénylésével járna, inkább az egyszerűbb ügyintézést biztosító bankot választaná.

Mint e történet is mutatja, a három bank ugyan egységes keret-feltételek szerint folyósítja a hitelt, máris versengésbe kezdett az ügyfelek kegyeinek elnyeréséért. A Postabanknál és az MKB-nál például a számlavezetés díja kedvezményes, az OTP-nél pedig az átutalási díjat állapították meg a szokásos díj felében.

KOCKÁZAT. A bankok optimista forgatókönyve szerint a Széchenyi-kártya egy év elteltével “termőre fordul”, azaz nemcsak a mostani – főként a lebonyolító szervezetek közti közvetlen adatátvitelt megteremtő – informatikai beruházásokba ölt pénz térül meg addigra, hanem szerény nyereséget is hozhat a hitelfolyósítás. “A végcél azonban inkább az, hogy az ügyfélnek teljes termékpalettát kínáljunk, és ezzel mi is elősegítsük, hogy hű maradhasson bankunkhoz” – mondja Aczél Gábor, az MKB igazgatója. E bank számításai szerint a termék akkor már nyereséget hozhat, ha a rossz hitelek aránya 3 százalék alatt marad. A kártya sorsát azonban nemcsak a bankok költségérzékenysége befolyásolja, hanem egy állami döntés is. Nevezetesen az, hogy 5 százalékos bebukás esetén felfüggesztik a programot, és átdolgozzák feltételrendszerét.

E bizonytalanságok számlájára írható az is, hogy mindössze három kereskedelmi bank kapcsolódott be eddig a hitelnyújtásba. “Nem volt több értékelhető pályázat” – foglalja össze tömören az okokat Bihall Tamás. A KA-VOSZ vezérigazgató-helyettese azonban amiatt nem aggódik, hogy a bankfiók-hálózatok kiterjedése ne lenne elegendő, s emiatt bárki is kimaradna e hitellehetőségből. Az igényléseket befogadó KA-VOSZ például valamennyi megyeszékhelyen 2-2 irodát nyitott, Budapesten pedig összesen 8-at. Az OTP Bank 42 fiókját vonta be a programba, az MKB 25-öt, a Postabank 31-et, és utóbbi arra készül, hogy az ősz folyamán a postahivatalok egy részét is csatasorba állítja.

A KA-VOSZ optimizmusáról árulkodik, hogy már dolgoznak az úgynevezett ezüst- és aranykártya feltételein, amelyhez magasabb hitelösszeg és akár hosszabb futamidő is társulhat. Bevezetni ezt akkor fogják, ha a most induló ügyfélkör bizonyít. A VOSZ, az országos és a területi kereskedelmi és iparkamarák a KA-VOSZ-szal arról is megállapodtak, hogy más szövetkezetek is társulhatnak a programhoz. Puhatolódznak már például az orvosi kamaránál, az IPOSZ-nál és a vendéglátói kamaránál. Persze a KA-VOSZ nagyon is érdekelt a kártya széles körű elterjedésében, hiszen profitjának alapját az éves kártyadíj egy része és a bankok által forgalom-arányosan fizetett jutalék jelenti.