Házkutatások és feljelentések követték a szoftvergyártók érdekeit képviselő Business Software Alliance (BSA) Magyarország idei kampányát; tucatnyi vállalkozás látta végül kárát annak, hogy szoftveralkalmazási gyakorlatuk nem felelt meg a törvényeknek. Talán a hasonló intézkedéseknek is köszönhető, hogy a hazai cégek több mint fele ma már legális szoftvereket használ. A BSA most elkészült felmérése megmutatta: 2001-ben az előző évhez képest 3 százalékponttal, 48 százalékos szintre csökkent Magyarországon az illegális szoftverhasználat. Ezzel európai viszonylatban nagyjából a földrajzi helyzetünknek megfelelő helyet foglalunk el: az uniós átlagnál többet csalnak ugyan a magyar vállalatok, de kelet-európai társaiknál becsületesebbek. A BSA célja, hogy a csatlakozásig Magyarország is elérje a jelenleg 38 százalékos uniós szintet.
A BSA nem gazdasági társaság, hanem egyesület, amely a létrehozó tagszervezeteket, a szoftvergyártókat képviseli, és az azok által befizetett tagdíjakból él. Célja az, hogy mérsékelje az üzleti szoftverek illegális használatát. A szellemi jogok tulajdonosának megbízottjaként információkat kérhet a szoftverek felhasználásáról. Képviselői általában levélben érdeklődnek erről a cégeknél, illetve figyelmeztetik azokat, mi várhat rájuk – a kárértéktől függően kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés -, ha nem tartják be a törvényeket. Az így szerzett adatok, valamint a BSA forró drótjára befutó fülesek alapján az érintett gyártók jogi képviseletei megteszik a szükséges lépéseket, azaz ha a jelek illegális használatra utalnak, feljelentik az illető céget.
Magyarországon a BSA hazai szervezetének megalakulása, 1994 óta 80 százalékról mérséklődött a jogtalan szoftverhasználat a mai szintre. Ez Sebők Erzsébet, a BSA Magyarország főtitkára szerint jórészt az egyesület érdeme. “Érdekes módon, a pozitív kampányok hatását nem érzékeltük míg a büntetéssel fenyegető, negatív üzeneteknek azonnal, százalékokban kifejezhető eredményt hoznak” – teszi hozzá. Utóbbiak közé volt sorolható az a sokak által “erősnek” tartott kampány, amelynek legfontosabb eleme egy megbilincselt kezet ábrázoló óriásplakát volt. Nemrégiben a Tűzszünet nevű akció indult el, amely megyéről megyére haladva 30 napos haladékot adva figyelmezteti a régió vállalkozásait: egy hónapon belül rendezzék szoftvereik jogi helyzetét. Mindehhez az egyesület segítséget is nyújt, ám, ha a megszabott határidőn túl is törvénysértést tapasztalható, a jogi képviselők intézkednek. Ez a kampány június végéig második állomására érkezett, és a mintegy 2 ezer megkeresett cég zöme pozitívan reagált a felhívásokra.
A BSA már említett felmérése szerint az egyik tipikus törvénybe ütköző szoftverhasználati módozat a vállalkozásoknál a túlhasználat, amikor több gépre telepítik az esetleg egyetlen példányban megvásárolt programot. Nem ritka az sem, hogy a szoftvereket a számítógéppel együtt adják el, a “merevlemezre lopva” a programot, de gyakori az egyszerű hamisítás is, amikor a telepítő CD-ket sokszorosítják az eredetivel megegyező köntösben. Egy másik módszer, amikor a programokat az interneten teszik hozzáférhetővé. Mindezek együttesen világszerte 11 milliárd dolláros kárt okoznak a szoftvergyártóknak. A legnagyobb összegeket Ázsia és Nyugat-Európa országai húzzák ki a gyártók zsebéből: e két régió vállalatai tavaly több mint 7 milliárd dollárral rövidítették meg őket.
