Detrekői László 
A CIB elemzője:Jelenleg a két legfontosabb makrogazdasági kérdés az államháztartási hiány és az infláció alakulása. Az államháztartási hiány tekintetében az előző kormány utolsó, illetve az új kormány beígért intézkedései a tervezett szint jelentős túllépését valószínűsítik már az idén is, jövőre pedig – amennyiben a gazdasági növekedés nem lesz várakozásomnál lényegesen gyorsabb – akár megszorító intézkedéseket is szükségessé tehet. A gazdasági növekedés tekintetében változatlanul úgy látom, hogy a javuló nyugat-európai konjunktúra nyomán a második félévtől ismét a feldolgozóipar válhat a növekedés motorjává. Romlást mutat a fizetési mérleg alakulása, itt azonban a bázis annyira kedvező, hogy csak nagyon drasztikus változás adna okot aggodalomra.
Az államháztartás hiánya az év első negyedévében az éves előirányzat 50 százalékát, majd április végére már a 62,5 százalékát érte el (a központi költségvetés négy hónap alatt a tervezett éves deficit 49,4 százalékát produkálta). Az év végére várható helyzet mindazonáltal még nehezen megítélhető, akár teljesülhet is az államháztartás 3,5 százalék körüli GDP-arányú deficitje. Már most látszik ugyanis, hogy több bevételi tétel túlteljesülhet, valamint az is feltételezhető, hogy a második félévben szigorodik majd a költségvetési gazdálkodás.
Az előzetes becslések szerint a GDP és a beruházások az első negyedévben 3,2-3,4 százalék körül nőtt, míg a háztartások fogyasztása ennél mintegy fél százalékponttal gyorsabban emelkedett. A külső egyensúly márciusban kissé javult, a negyedév végére a folyó fizetési mérleg hiánya 560 millió euróra csökkent. A nettó külföldi adósság a decemberi 7 milliárd euróról 6,9 milliárdra mérséklődött.
Az új kormány első 100 napjára meghirdetett intézkedések becslések szerint mintegy 200 milliárd forintot igényelnek, de a költségvetés szempontjából ezek nettó hatása ennél alacsonyabb lesz. Ugyanakkor a leköszönő kormány utolsó intézkedéseivel olyan, a tervezettnél jóval nagyobb pótlólagos kiadásokat igénylő intézkedéseket hozott, amelyek számottevő költségvetési terheket generálnak. Kérdés, valójában milyen mértékű lesz ezek hatása, mit lehet belőlük visszavonni, illetve miként lehet a fedezetüket megtalálni.
macro trends – Unwelcome legacy
The deficit of the general budget has reached 50 percent of the planned annual total during the first quarter and stood at 62.5 percent by the end of April – during the same four months, the central budget has spent 49.4 percent of its deficit “quota” for 2002. As it is hard to foresee what the rest of the year will bring, the general budget deficit may still well be around the earlier expected 3.5 percent of the GDP. Several items on the revenue side are likely to exceed earlier projections and the second half of the year will presumably introduce stricter control over budget expenditures.
According to preliminary estimates, the GDP and investments grew 3.2-3.4 percent in the first quarter; household spending rose half a percentage point faster. With external balance improving slightly in March, the current account deficit dropped to 560 million euros by the end of the quarter. Net foreign debt was down to 6.9 billion euros from the 7 billion at the end of December.
The measures put forward by the new government for its first one hundred days in office requires, according to estimates, close to 200 billion HUF. From a budgetary perspective, however, the net impact of the package is going to be less than that. The final acts of the government now leaving office have, on the other hand, disposed of far greater sums than planned and place considerable pressure on the budget. Their actual outcome – how much of it can be revoked or, to the contrary, provided for in one way or another – remains yet to be seen.
