Gazdaság

A Stella Rt. főtulajdonos-elnöke – Szépségiparos

Simó Tiborné először fel akarta számolni a rábízott szövetkezetet, rábeszélésre mégis megkísérelte a megmentését. Irányításával a Stella mára a hazai kozmetikai piac meghatározó szereplőjévé vált.

Márciusban a Dr. Scheller Kosmetik AG stuttgarti exportkonferenciáját követő gálaesten Alexander Scheller tulajdonos a félszáz országból érkezett vendégek előtt “agyondicsérte” a magyar partnert. Megnyitó beszédében elmondta, hogy számos piacon jelen vannak, de olyan dinamikus fejlődést, mint Magyarországon, sehol sem értek el, és ez a Stellának, illetve vezetőjének, Simó Tibornénak köszönhető. Majd kihívta az üzletasszonyt, s átnyújtott neki egy kitüntetést. Még a német multivállalat jelenlévő munkatársai is meglepődtek ezen, mert a tulajdonos ilyen elismeréssel eddig egyetlen vevőjüket sem tisztelte meg.

A Stella Rt. főtulajdonos-elnöke – Szépségiparos 1KEMÉNY KÉZZEL. A menedzsernő teljesítményét más, kozmetikumaik révén világhírű gyártók is nem egyszer jutalmazták a Stella alapításának 50. évfordulóján rendezett gálaesten, pedig ha valaki megjósolja az események ilyetén alakulását, amikor a jelenlegi elnök-vezérigazgató az akkor még szövetkezetként működő Stella élére került, kijelentése leginkább csak kétkedő kacajt váltott volna ki.

A diploma után Simó Tiborné megbízást kapott a Budapesti Szolgáltató Szövetségtől a – fodrászokat és kozmetikusokat tömörítő – Fodrászkozmetikai Egyesület létrehozására, amelynek megalapítása után a tagok a szervezet ügyvezető titkárává választották. Továbbképzéseket, konferenciákat, szakmai rendezvényeket szervezett, sőt a Fodrász Világszövetségben (OAI) is dolgozott, s munkája során alaposan megismerte a szépségipart.

Szüksége is volt erre, mert az Ipari Szövetkezetek Országos Szövetségétől felkérték, hogy próbálja megmenteni a katasztrofális helyzetben lévő Stellát. A szövetkezet rettentő állapotban leledzett, piszkos, vizes bérelt pincékben, ósdi árukészlettel, lepusztult eszközökkel működött, nem kevéssé eladósodva. Simóné először arra jutott, a vállalkozást nem lehet rendbe hozni, s javasolta, hogy számolják fel az egészet. Mivel ezen értékelését nem fogadták el – mondván, hogy ezt nélküle is meg tudnák tenni -, rászánta magát, s kidolgozta a társulat fennmaradási koncepcióját. Rábólintottak, s a közgyűlés megválasztotta a szövetkezet elnökévé. Sokan nem hittek a sikerben, a legkevésbé talán ő maga, csak abban bízott, hogy a társulat számára ennél rosszabb már nem jöhet.

A legfontosabbnak a munkaerő kvalifikált emberekre történő cseréjét tartotta. “Nagyon alulképzett, alulfizetett gárda volt, s a tagokhoz nem lehetett nyúlni, szabotálták a tevékenységet, csak munkával való ellátásukkal tudtam elérni, hogy a nem odavalók önként távozzanak. Csupán a megfelelőek maradtak, de a tárgyi feltételeken is javítani kellett” – meséli a társtulajdonos. Mivel az elmúlt rendszerben a valutát szűken csorgatták a gazdasági szervezeteknek, a pénzügyi stabilitást árucserével, s nyugati cégeknek való bérmunkával teremtette meg. Az így termelt árura ráadásul vámot sem kellett fizetni. Más társaságokkal együtt a Wella például adta a szépítőszert, s a csomagolást rendelte meg tőlük. Pályázat útján, s exportlehetőségek teremtésével is sikerült valutát szerezniük. Így tudtak nyugatról például hajfesték-csomagolásokhoz speciális tubust szerezni. Az átvilágításba bevonták a Saldo nevű magyar tanácsadó céget, s kidolgoztak egy jövedelemérdekeltségű belső szabályozási rendszert, amelyet ma is alkalmaznak. Ennek lényege, hogy a pénz egy részét fix bérként fizetik az alkalmazottaknak, a másik része viszont függ az eredménytől és a forgalomtól.

Simó Tiborné a Külkereskedelmi Főiskolán végzett, s később a közgazdaság-tudományi egyetem marketing szakán szerzett másoddiplomát. 12 éven át az általa megszervezett Fodrászkozmetikai Egyesületet vezette, 1985-ben innen igazolt át a Stella Szövetkezethez, amely az irányításával nyereségessé vált. A szövetkezet a rendszerváltás után részvénytársasággá alakult, s az üzletasszony lett az elnök-vezérigazgatója, emellett 60 százalék tulajdonrészt jegyez, a maradék részvények dolgozói tulajdonban vannak.

Özvegy, 26 éves lánya a Kozmetikai Piac főszerkesztője. Szabadidejében szívesen olvas, úszik, utazik, gondozza a kerti virágokat.

A Stella Kereskedelmi és Ipari Rt. 18 külföldi cég termékeinek márkaképviselője és exkluzív disztribútora, 17 ezer féle terméket forgalmaz, tavaly 80 munkatárssal 1,5 milliárd forintos forgalmat bonyolított. A társaság leányvállalata a Stella Welt Kft., s társtulajdonos a kezdeményezésére létrejött értékesítési, beszerzési társulásban, a Stella Ker Kft.-ben.

NYITOTT SZEMMEL. Az elképzelés bevált, a Stella négy év múltán nyereségessé vált. Hitelekre persze továbbra is szükségük volt, hogy a használható bérelt helyiségeket megvásárolhassák, raktárakat vehessenek, s áruház céljára telket is szereztek. (A rendszerváltás után az úgynevezett japán hitelhez is hozzájutottak.) Mivel azonban 1998-ban a Hegedűs Gyula utcai központjuk és raktáruk elől a közterület-fenntartók rendszeresen elszállították az áruért érkező partnerek járműveit, ezért eladták a telket, 105 millió forint hitelt vettek fel, s megvásárolták az addigi Gulliver játékáruházat, ahol további 140 millió forintos beruházással kialakították az időközben részvénytársasággá vált cég központját és 3000 négyzetméteren a szépítőszerek legnagyobb hazai áruházát. A menedzsment ma már zömében kétdiplomás, legalább egy idegen nyelvet beszélő fiatalokból áll.

“A világon bárhol jár, minden percben a Stella szemével figyeli, mi az, ami adaptálható, milyenek a trendek a szépségipar piacán és a kereskedelem területén. Dolgozóit kreatív ötleteivel inspirálja, motiválja újabb célok felé” – jellemzi a főnöknőt Pilisi Zsuzsa, a cég stratégiai menedzsere.

CSEKÉLY KÖLTÉS. A Stella jelenleg több mint 250 üzletbe szállít, s a cégnél most a disztribúció bővítését tervezik, mert – mint az elnök asszony mondja – nem tudják az igényeket kielégíteni. Simó Tiborné szerint a hazai kereset és kereslet nem igazán kedvező – egy magyar család a jövedelmének átlag 4 százalékát fordítja kozmetikumokra -, ezért minimális árrést lehet alkalmazni, különösen, ha viszonteladóknak értékesítenek. A kereskedelmi láncok ráadásul nagy tételben vásárolnak, így le tudják nyomni a beszerzési árakat. A feketepiac is nehezíti a helyzetet, bár a bejegyzett, de alkalmazottaikat illegálisan foglalkoztató cégek ennél nagyobb kárt okoznak. “Az álláshirdetéseinkre jelentkezők 80 százaléka azzal indokolja munkahely-változtatási szándékát, hogy munkáltatójuk nem jelenti be őket” – jegyzi meg a vezérigazgató.

Az alacsony árrés miatt a Stellának óriási árutömeget kell értékesítenie: forgalma évről évre jelentősen növekszik, míg a nyeresége alig emelkedik. Ilyen körülmények között az üzletasszony a disztribúciós tevékenység korszerűsítését tűzte ki célul, s kezdeményezésére kedvezőbb árak elérése végett beszerzési társaság is létrejött illatszer- és fodrászkozmetikai termékkereskedők részvételével. Új logisztikai rendszert kívánnak kialakítani, s a koncentrált direkt marketinget is előtérbe helyezik. Kínálatukban tovább erősítik a natúrtermékek körét, s egy franchise-hálózatot létesítenek exkluzív wellness kozmetikai kezelésekre.

A társaság szervezi az ország legnagyobb szakmai rendezvényét, az évente sorra kerülő Nemzetközi Stella Divatfórumot, amelyet idén már a 17. alkalommal tartottak meg. Ősszel pedig tizenhatodszor rendezik meg a Szépségipari Szakvásárt. A szakma kiemelkedő sikerként értékeli, hogy 1870 jelentkező közül magyar lány lett a Manhattan Cosmetics dekorkozmetikai márka arca. A nemzetközi szépségversenyt a gyártó Dr. Scheller Kosmetik hirdette meg, s azokból az országokból lehetett rá jelentkezni, amelyekben a cég termékeiből több fogy egy meghatározott mennyiségi küszöbnél. A versenyt a Stella rendezte, s a győztes mellett húsz résztvevő kapott szerződést.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik