Most már biztosan elmarad a költözés, így a Vegyépszer Rt. tulajdonosainak bele kell törődniük, hogy az aktív kormányzati közreműködéssel négy év alatt milliárdos nyereséget termelő társasággá fejlesztett cégük a legjobb esetben is ott marad, ahol van. Pedig bennfentesek szerint a reprezentatívnak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető külvárosi telephelyük színvonalas irodákra cserélése néhány hete még eldöntött kérdésnek számított. Kevésen múlott, de az országgyűlési választások eredményének fényében a megrendelt új levélpapírokra, névjegykártyákra egyelőre nem lesz szükség. A Vegyépszernél és az elmúlt négy évben uralkodó politikai kurzus többi kormányzatilag protezsált vállalatánál azonban pillanatnyilag biztosan örülnének, ha ennél többről nem kellene lemondaniuk a kormányváltás után.
Politikaközeli magáncégekDEFEND SECURITY KFT.
Az 1998-ban még 569 milliós forgalmú cég 2000-ben már 2,53 milliárd forint bevételt ért el. Ügyfelei között van a Miniszterelnöki Hivatal, az APEH, a BÁV, a Szerencsejáték Rt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, a Mol, az MFB, a Magyar Posta és újabban a Malév is. A cégben a napokban Csintalan Sándor volt szocialista képviselő vásárolt tulajdonrészt, s ezzel együtt megszerezte a jogot a cég ügyvezetésére is (lásd külön anyagunkat).
BÁV RT. A cég 92 százalékát pár héttel a választások előtt adta el az MFB mintegy 5 milliárd forintért a Vegyépszerhez közel álló Pro-Cash Rt.-nek és az OTP csoportnak.
VEGYÉPSZER RT. ÉS BETONÚT RT. A sztrádaépítő páros megrendelés-állománya 300 milliárd forint fölé nőtt a választások előtt közvetlenül megkötött szerződések nyomán. E társaságok politikailag a legérzékenyebbek, házuk táján minden bizonnyal elsősorban az államilag finanszírozott szerződések jogszerűségét vizsgálják majd.
HAPPY END ÉS EZÜSTHAJÓ. Értesüléseink szerint mindkét cég végelszámolást kér maga ellen, bár lapzártánk idején a cégbíróságra még nem érkeztek meg a kérelmek. Megkeresésünkre egyik érintett cég sem reagált; akár a megszűnésükre is lehet következtetni abból, hogy tucatnyi munkatársuktól váltak meg a múlt héten. A végelszámolásról nem az adóhivatal, hanem a cégbíróság dönt, ám a cégeket csak akkor lehet törölni a cégnyilvántartásból, ha az adóhatóság is rendben találja az iratokat. Burillák Attila, az APEH szóvivője adótitokra hivatkozva nem árulta el, folyik-e adóvizsgálat, ám az ügyészség és a rendőrség is nyomoz az elmúlt ciklus milliárdos kormányzati megrendeléseiről elhíresült két cég ügyében. Az ORFK Bűnügyi Főigazgatósága a napokban hosszabbította meg a feljelentés-kiegészítés határidejét, s könyvvizsgálók tanulmányozzák a vitatott szerződéseket. Juhász Ferenc, az MSZP alelnöke felszólította az adóhivatalt, hogy ne asszisztáljon egyik cég végelszámolásához sem, s a cégek szerinte mindaddig nem szűnhetnek meg, amíg a rendőrségen be nem fejeződött a nyomozás.
“SZENT TEHENEK”. Az e címen is emlegetett 12 állami gazdaság nemrégiben történt privatizációjának jogszerűségét az MSZP megvizsgálja, amint azt Németh Imre agrárminiszter-jelölt bejelentette. Ezen állami gazdaságokat – a biológiai alapok, a térségfejlesztés és a közellátás érdekében – korábban tartós állami tulajdonba sorolták, ám a most leköszönő kormány törvényjavaslatára kivették őket ebből a körből, s értékesítették az odahelyezett menedzsmentnek. A dolgozói tulajdon több helyen nem haladja meg a 10 százalékot. A tulajdonosok között ciprusi off shore cégeket is találni.
MIZO RT. Egy Fidesz-kormányhoz közel álló privatizált állami gazdaságok alkotta konzorcium 6,9 milliárd forintért vásárolta meg a MiZo Baranyatej Rt.-t. Kérdés, hogy a hírek szerint hitelből finanszírozott vásárlás költségét kitermeli-e a szerény nyereséggel működő MiZo.
LELTÁR LESZ. Orbán Viktor és kabinetje jól építkezett. Négy év elég volt, hogy megbízható emberei pozícióba juttatásával, a kormányhoz közel álló vállalkozások helyzetbe hozásával pártja csaknem olyan mélyen gyökeret eresszen a gazdasági életben, mint az ezen a területen magát már évtizedekkel ezelőtt kipróbált baloldali érdekcsoportok. Kormányzati klientúra a kilencvenes években nem volt még ekkora. Nem is a barátinak – más szóval támogatásra és kivételezésre érdemesnek – tartott vállalkozások puszta száma, hanem sokkal inkább az arra “méltó magyar vállalkozói körnek” juttatott megrendelések nagysága, a kormányzatot ért ellenzéki kritikák szerint ellenőrizetlenül elköltött közpénzek összege miatt.
“Leltár lesz. Tételes!” – vág bele az eddig különleges elbírálást élvező állami és magántársaságok kezelésével kapcsolatos MSZP-s elképzelések ismertetésébe Márkus Imre, a párt közlekedési kabinetjének vezetője. Mint mondja, az elsődleges cél szektortól függetlenül annak megállapítása lesz, hogy a közpénzek felhasználása, az állami beruházások megszerzése jogszerű volt-e a vizsgált cégeknél. Ha valahol egyértelművé válik a jogszabályok megsértése, első lépésben egyeztetést kezdeményeznek a kármentés, az eredeti vagy az ahhoz közelítő állapotok helyreállítása, a hátrányok megszüntetése érdekében. Ha ez nem vezet eredményre, jogi útra lépnek. Ennek során azonban egyezkedésről már aligha lesz szó. A “kenyértörést” is vállaló cégeknek fel kell készülniük rá, hogy a hatályos törvények alapján ítélkeznek majd felettük.
Márkus szerint nem lesz pardon. Politikai hovatartozástól függetlenül nem maradhatnak “rejtőzködő érdekcsoportok” egyetlen szabálytalan ügyletben sem. Az állami megrendelések esetében kizárólag azok a beruházások tekinthetők tisztának, jogszerűnek, amelyeknél egyértelműen a legjobb ajánlatot tevő és legjobb minőségben teljesítő cég kapott megbízást. Ha valahol ez nem így történt, a felelősök nem kerülhetik el az elszámoltatást.
Az immár küszöbön álló átvilágítási programban biztosan kiemelt figyelmet kapnak az infrastrukturális, ezen belül is az autópálya- és autóút-építésekkel kapcsolatos projektek. Ezen a területen az állami megrendelések megszerzésének, a közpénzek felhasználásának tisztaságát a most kormányozni készülő pártok az elmúlt években rendszeresen megkérdőjelezték. Mindez persze feltehetőleg nem arat majd osztatlan sikert a Magyar Autópályaépítő Konzorcium, illetve a Magyar Hídépítő Konzorcium tagjainál, amelyek a már távozóban lévő kormány gyorsforgalmi úthálózatot fejlesztő programjának beruházásokat kivétel nélkül besöpörték. A két konzorciumot alkotó Vegyépszer Rt., Betonút Rt. és Ganz Acélszerkezetek Rt., illetve a Nemzeti Autópálya Rt. között létrejött szerződések megismerése az új kabinet számára elsődleges fontosságú lesz.
MEGY VAGY MARAD? “Ha marad a jobboldali kormány, valószínűleg átadom a helyem” – nyilatkozta néhány nappal a választások előtt Tímár Gyula, a Vegyépszer Rt. vezérigazgatója, aki a baloldali győzelem esetére azt ígérte: a helyén marad. A joviális menedzser azok csoportját erősíti, akik – miközben politikától való teljes függetlenségüket hangoztatják – a Vegyépszer előrenyomulását az autópálya-építések területén, legalábbis hivatalosan, a világ legtermészetesebb dolgának tartják. Azt azonban, hogy ezzel kapcsolatban Tímárnak is lehetnek kételyei, jelzi, hogy a vezérigazgató a választások után állítólag azért nem tudott válaszolni a Figyelő kérdéseire, mert hirtelen jött betegsége miatt ágynak esett.
A Vegyépszer ügyeit firtató szakértők szerint a vezérigazgatónak valóban van oka a fejfájásra. Márkus Imre az “autópálya-biznisz” felülvizsgálatát az induló átvilágítások egyik legnagyobb, önálló fejezetének tartja. Szerinte ezen a területén a Vegyépszer Rt. vezette vállalkozó-csoportnak és állami megbízóiknak számos kérdésre kell választ adniuk. Az átvilágítás során egyértelművé kell válnia, jogszerűen spájzolt-e be az Orbán-kormány közpénzekkel legjobban kistafírozott cége a legmerészebb elképzeléseket is felülmúló mértékben az állami beruházásokból. Hiszen a társaság különféle infrastrukturális beruházásokra megkötött szerződésállományának értéke a választások előtt már meghaladta a 300 milliárd forintot. Az aláírt szerződések hozzávetőleg három évre adnak munkát a társaságnak, azaz a már most leszerződött beruházások értéke évente eléri a 100 milliárd forintot is. Hogy ez sok vagy kevés, azon bizonyára lehet vitatkozni. Mindenesetre az összehasonlítás kedvéért idekívánkozik, hogy a Horn-kormány “libling” cégének tartott Betonútépítő Nemzetközi Építőipari (BNÉ) Rt. egyszerre meglévő megrendelés-állománya a “legjobb” időkben sem haladta a meg a 30-40 milliárd forintot.
Állami cégek kényes helyzetbenMFB Rt.
Az állami nagybank vagyonkezelői szerepét elveszítené, e cégbirodalom visszakerülne az ÁPV Rt.-hez. Az MFB főleg az uniós csatlakozásban kapna szerepet, az általa ellátott költségvetési feladatokat elvonnák. Az autópálya-finanszírozás a hatáskörében maradhatna, de az ígéretek szerint közbeszerzéssel és nyilvános szerződésekkel történne.
ANTENNA HUNGÁRIA RT. A vezérigazgató, László Géza székének sorsa még nem eldöntött, elvileg elképzelhető az is, hogy posztján marad, bár az MSZP-n belül bírálják a Vodafone-részsedésnek betudható rossz cégeredményeket, s azt, hogy a cég nem az alaptevékenységére koncentrált.
DUNAFERR DUNAI VASMŰ RT. Rögtön a kormányváltás után rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezi majd az állam képviselője, így júniusban már meg lehet tenni a legszükségesebb intézkedéseket. A cég a súlyos acélipari válság miatt az idei első 3 hónapban 2,6-2,7 milliárd forintos (mások szerint 5 milliárd forint feletti) veszteséget halmozott fel. Elképzelhető az is, hogy a tavalyi mérleg nem 3,7, hanem 9,4 milliárdos veszteséget tartalmaz. A közgyűlésen Horváth István korábbi elnök-vezérigazgatót jelölik majd az elnöki posztra, s valószínű, hogy több milliárdos állami tőkeinjekcióra lesz szükség.
MVM RT. László Csaba pénzügyminiszter-jelölt felvetette, hogy a cég kisebbségi tulajdonrészét tőzsdén értékesítsék. A jelenlegi vezető, Katona Kálmán a Fidesz-kormány közlekedési minisztere volt, ennek ellenére nézeteltérése támadt a még hivatalban lévő ÁPV Rt.-s vezetéssel az Oroszlányi Erőmű fejlesztésének ügyében.
MAGYAR POSTA RT. Kalmár István elnök-vezérigazgató szerteágazó cégbirodalom építésébe kezdett: a Postabank mellett biztosítási, utazás-közvetítői bizniszbe is beszállt. A Posta a telekommunikációs és informatikai ágazatokban is szerepet készült vállalni. Pár napja a leendő kormányfőtől kérés érkezett Kalmárhoz: ne hozzon újabb stratégiai döntéseket. Felmerült a cég kisebbségi tulajdonának tőzsdei értékesítése is, amelynek a jelenlegi elnök nem híve.
POSTABANK RT. Változásokat sejtet a banknál László Csaba több nyilatkozata is; a pénzügyminiszter-jelölt nem hiszi, hogy “hosszú távon az államnak szüksége van olyan kereskedelmi bankra, amelynek lakossági üzletága is van”. A döntést ráadásul megkönnyítheti, hogy a hányatott sorsú pénzintézet folyamatos vezetőségi válsággal küzd és a pénzügyi eredményei sem fényesek. A bank mérlegfőösszege ugyan az első félévi csökkenés után összességében 10 százalékkal emelkedett 2001-ben, de vesztesége elérte a 2,2 milliárd forintot.
MÁV RT. ÉS A VOLÁN-TÁRSASÁGOK. Az új kormány politikusai szerint e cégeknek tovább nőtt a versenyhátránya az uniós versenytársakkal szemben, s miközben a költségvetés milliárdokkal segítette a MÁV-ot, az átalakulás elmaradt. Az új kabinet célja a járműállományok rendbetétele, a finanszírozás új alapokra helyezése.
MOL RT. A leköszönő kormány elképzelései szerint az MFB vásárolná meg a Mol gázüzletágát, ám a múlt héten László Csaba felszólította a kormányt: e megállapodást már ne kösse meg. A mintegy 300 milliárd forint értékű üzletággal kapcsolatban az MSZP-nek más megoldási javaslata lesz, ám konkrétumokról nem esett szó.
BÁBOLNA RT. A MSZP szerint “azonnal át kell világítani a cégcsoportot, és el kell zárni Bábolnán a veszteségcsapokat”. A szocialista agrárminiszter-jelölt szerint a fideszes vezetés alatt 10 milliárd forint veszteséget halmozott fel a társaság, miközben egy-két kft.-nél óriási nyereség képződik, amelyeken keresztül a vezetők kivehetik a jövedelmet. Többek úgy vélik: az óriási veszteség fő oka, hogy 1100 vezető van a cégnél, ebből félszáz igazgatói rangban.
ÁLLAMI FÖLDEK. A szocialisták kifejezetten ellenzik a 40-50 ezer ember megélhetését veszélyeztető állami földeladást. MSZP-s agrárpolitikusok szerint a föld az állam tulajdonában van a legnagyobb “biztonságban” a külföldiektől. Az új kormány várhatóan leállítja majd a földeladást, hiszen a birtokrendezéshez a Nemzeti Földalapban szükség lesz bizonyos földterületekre.
MAGYAR POSTA TETRA RT. Még ki sem épült a Tetra rendszerű készenléti rádiókommunikációs hálózat (Figyelő, 2002/5. szám), amikor egyes berendezéseinek és felügyeleti rendszerének szállítására kért ajánlatokat május 17-ig a Magyar Posta Tetra (MPT) Rt. Kalmár István, a Posta első embere is csupán az érdeklődő reménybeli szállítóktól értesült erről. Az rt. vezetőinek – Búza Éva és Papp Miklós – felhívására beérkező ajánlatok a túlélést jelenthetik az MPT Rt. számára. A hírek szerint megkezdődött a második Tetra-tender nyár eleji kiírásának előkészítése is. A leköszönő kormány döntése a Tetra-hálózat év végéig történő kiépítésére kötelezi az MPT-t, amelynek szüksége van némi önigazolásra. A cég a becslések szerint eddig 1 milliárd forintot költött el.
MALÉV RT. ÉS BUDAPEST AIRPORT RT. A tavaly 7,5 milliárd forint, 2002 első negyedévében pedig 4,2 milliárd forint veszteséget felhalmozó, reorganizáció alatt álló Malév elnöke Szarvas Ferenc, aki a korábbi kormány bizalmát élvezte. Cége pár hete a Defenddel kötött szerződést. A ferihegyi fejlesztéseket januárban kisajátító Budapest Airport (volt LRI) Rt. elnöke pedig Gansperger Gyula, az ÁPV Rt. korábbi vezetője.
Az MSZP-s közlekedési kabinet vezetője szerint a kétségeket tovább növelik a közvetlenül a választások második fordulója előtt a Nemzeti Autópálya Rt. és a Vegyépszer között létrejött elkerülőút-építési szerződések. A hírek szerint több mint 120 milliárd forint értékű szerződéscsomag létrejöttének már az időpontja sem szerencsés. És akkor arról még szó sem esett, hogy fel van-e készülve a Vegyépszer és átláthatatlan alvállalkozói láncolata az államnak tett vállalások teljesítésére. Ennek az átvilágítások során éppen úgy ki kell derülnie, mint annak, hogy a társaságnak eddig kifizetett összegek legalább hozzávetőleg arányban állnak-e a teljesítésekkel.
BENYÚJTJÁK A SZÁMLÁT? A Vegyépszerrel párban dolgozó Betonút Rt.-nél tisztában vannak vele, hogy az új kormány megpróbálja majd – az ő szóhasználatukkal élve – “bekeríteni” konzorciumi társukat. A cégnél azt is tudni vélik: a Medgyessy-kabinet a Vegyépszer “kitúrásával” párhuzamosan a Strabag Rt. helyzetbe hozásával próbálkozik majd. Az osztrák kézben lévő mélyépítő vállalkozás ugyanis a hírek szerint a szocialisták választási hadjáratának egyik mecénása volt. Ezzel együtt a Betonút Rt.-nél nem az MSZP-től tartanak. A Vegyépszer kiszorítását célzó kormányzati lépések a cég prominensei szerint valamelyest sértik majd a Betonút érdekeit, ám az igazi támadást a kisebbik leendő kormányzópárt, az SZDSZ felől várják.
Kovács Kálmán, az SZDSZ országgyűlési képviselője, a Horn-kormány közlekedési politikai államtitkára úgy véli: az állami infrastrukturális beruházásokban lényegében kizárólagosságot szerző két konzorcium valamennyi meghatározó tagvállalata egyforma figyelmet kap majd. Mint mondja, a mai helyzetet lényegében az különbözteti meg az 1994-estől, hogy a Horn-kormánynak nem volt koncepciója az elődje által hátrahagyott zavaros ügyek tisztázására, a most alakuló kormány viszont tudja, miként tegyen rendet. Mindez természetesen távolról sem azt jelenti, hogy egységes eljárási metodika alapján lépnek majd fel a különféle vitatott ügyekben. Kovács szerint az Orbán-kormány csupán szavakban létező úthálózat-fejlesztési programjával kapcsolatos visszaéléseket például feltehetőleg nem a beruházásokban részt vevő cégek oldaláról közelítve derítik majd fel. A vizsgálódások először – valószínűleg – a megbízásokat kiadó, a szerződéseket aláíró Nemzeti Autópálya Rt.-nél, és a neki diktáló Magyar Fejlesztési Banknál (MFB) indulnak majd el. Ezeknél a cégeknél elsősorban azt vizsgálják meg, ki és milyen megfontolások, esetleg külső ráhatások alapján döntött az egyes beruházások kivitelezőjének kiválasztásáról. A folyamatban lévő projektek esetében egyértelművé kell tenni, hogy a beruházási összegek arányban állnak-e az elvégzett munkával és a minőséggel. Ha kiderül, hogy a Nemzeti Autópálya Rt.-nél, vagy az MFB-nél hibát követtek el, felmerül a menedzsment és a felügyelőbizottsági tagok személyi felelőssége is az egyes ügyekben.
A szabad demokrata képviselő mindemellett a legfontosabbnak azt tartja, hogy az autópálya-beruházások a vizsgálatok közben se torpanjanak meg. Az M3-ast Polgárig, az M7-est Zamárdiig valószínűleg a Vegyépszer-Betonút páros fejezi majd be. A következő beruházások kivitelezőit viszont pályáztatással választják majd ki.
Ami pedig a Vegyépszert és az érdekkörébe tartozó magáncégeket illeti, belső ügyeiket a kormány biztosan nem tudja felfedni, nincs is rá jogszerű lehetősége. Az ilyen vizsgálódások – bűncselekmény gyanúja esetén – a megfelelő nyomozószervek feladatkörébe tartoznak. A Vegyépszer terjeszkedésének – tehát az Ipari Szövetkezeti Holding, a Főtaxi, a BÁV, vagy a Lurdy Ház megszerzésének – felülvizsgálata szintén nem tartozik a kormány hatáskörébe. Ettől persze még az illetékes szervek kivizsgálhatják azokat.
KISKAPUK BEZÁRVA. A kormányzat figyelme természetesen nem csak az autópálya-beruházásokban részt vevő cégekre terjed ki. Többen valószínűnek tartják, hogy számos állami tulajdonú vállalatnál jelentős stratégiai irányváltásra, személycserékre kerül majd sor. Ilyenre kell felkészülni például az Orbán-kabinet által az utóbbi években szabadjára engedett Magyar Posta Rt.-nél. E társaságnak a ma már csomagoló döntéshozók nem is titkoltan egyfajta kiskapu-szerepet szántak a közpénzek közbeszerzés nélküli elköltéséhez. Erre a leglátványosabb mintaprojekt a készenléti szervezetek rádiókommunikációs hálózatainak kiválasztása lett volna. A kormány döntése alapján Tetra-rendszerű rádiórendszer gyártóját és szállítóját a posta közbeszerzés nélkül választhatta ki. Az összességében mintegy 50 milliárd forintos szerződés aláírását azonban az országgyűlési választások előtt néhány hónappal a Magyar Posta Tetra Rt. máig tisztázatlan megfontolásokból, nyilvánvalóan kormányzati utasításra leállította.
A hivatalba lépő új kormány vezető politikusai szerint elkerülhetetlen látszik a Posta szerepének újragondolása, meghatározása is. Valószínű, hogy a társaságnak a jövőben nem lesznek a Tetra-fejlesztéshez hasonló informatikai feladatai, megbízásai. Ehelyett vissza kell vonulnia az állami kötelezettségek jól működő ellátójának szerepébe. Egyedülálló, országos disztribúciós hálózata a banki szolgáltatások területén való markánsabb szerepvállalásra teszi alkalmassá a vállalatot.
Kalmár István, a Magyar Posta Rt. elnök-vezérigazgatója persze ettől függetlenül biztos a dolgában. Tudja: a kormányváltásból aligha “jöhet ki jól”. Posztjáról heteken belül távoznia kell, ám amíg le nem váltják, helyén marad. Sok dolga azonban már nem marad, mert az alakuló új kabinet első emberétől már megkapta az instrukciókat azzal kapcsolatban, hogy mit csinálhat: gyakorlatilag semmit. Mindezzel együtt úgy tartja, hogy a Posta ismételten új pályára állítása komoly lecke lesz a következő kormány számára. Különösen akkor, ha esetleg le akarja választani a társaságról a Postabankot, vagy vissza akarja vonultatni a céget azokról a területekről, ahol éppen megvetette a lábát.
A szerencse forgandóAz előző négy évben értelemszerűen kevés szó esett az MSZP és az SZDSZ meghatározó köreihez kötődő vállalkozásokról, bár kétségtelen: jó néhány társaság e pártok háza táján is akad. A legnagyobb, az állami döntések által érintett cégek igyekeznek mindkét politikai csoportosulással jó kapcsolatokat ápolni. Vannak azonban a most hatalomra kerülő pártokhoz szorosabb szálakkal kapcsolódó társaságok is. Meg nem erősített hírek szerint például az útépítésekben érintett Strabag Rt. részt vállalt az MSZP kampányában. Szintén a kampányban nyújtott segítséget az SZDSZ-nek a Geszti Péter nevével fémjelzett ARC reklámügynökség, s a párt prominenseinek társaságában maga Geszti is jelen volt a választások éjszakáján a Gizella utcai székházban.
A nagyobb cégek vezetői ugyan nem tűntek fel 7-én és 21-én a Köztársaság téren, de például az In-Kal első embere, Lasz György azon kevesek közé tartozott, akik a legfontosabb MSZP-s politikusokkal és közéleti személyiségekkel a második emeleti “VIP szinten” izgulták végig az eseményeket. Eközben a pártszékházat akkor is éberen őrző In-Kal alkalmazottak sem az újságírókat, sem az “egyszerű” MSZP-tagokat nem engedték fel a vezető politikusok közé.
Szintén MSZP-közeli cégnek mondható az 525 millió forintos jegyzett tőkéjű Altus Befektetési Rt.-t, amelynek vezérigazgatója Gyurcsány Ferenc, Medgyessy Péter kampánystábjának egyik vezetője.
A szerencse forgandóságára számíthatnak a gazdasági elemző és közvélemény-kutató vállalkozások is. Az elmúlt négy évben Matolcsy György gazdasági miniszter – aki 2000-ben a Növekedéskutató Intézet vezetői posztját cserélte fel a miniszteri bársonyszékre – közel egyenlő számbam osztotta szét a projekteket a GKI Gazdaságkutató Rt., a Pénzügykutató Rt., a Kopint-Datorg, valamint néhány kisebb intézet között. Ma még nem ismeretes, hogy a leendő szabad demokrata gazdasági miniszter gyakorlata mi lesz, lapzártánkkor erre a posztra szintén egy vezető kutató, Csillag István, a Pénzügykutató Rt. vezérigazgató-helyettese a legesélyesebb. Vélhetően a GKI Gazdaságkutató Rt. sem lesz híján megrendeléseknek. Közismert, hogy Vértes András elnök-vezérigazgató, valamint helyettese, Akar László az MSZP gazdasági szakértőiként is dolgoznak. Akar a Horn-kormányban a pénzügyi tárca politikai államtitkára volt, jelenleg az MSZP gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője.
A közvélemény-kutató cégek piacán a Fidesz-kormányzat által kegyelt Tárki és Magyar Gallup Intézet után most a szocialistáktól már eddig is számos megrendelést kapott Szonda Ipsosnak és a jó SZDSZ-es kapcsolatokkal rendelkező Mediánnak állhat inkább a zászló. Mindemellett mind a négy társaság nagy súlyt fektet arra, hogy függetlenségét, szakmai hozzáértését senki ne vonhassa kétségbe.
László Csaba pénzügyminiszter-jelölt – Kalmár “aggodalmaitól” látszólag mit sem zavartatva – megfontolandónak tartja a Posta kisebbségi tulajdoni hányadának eladását. De nyilatkozataiból kiderül, hogy hasonló sorsot szán az évek óta saját lehetőségeinek és korlátjainak szorításában vergődő Antenna Hungária (AH) Rt.-nek is. Ezzel együtt nem lehet biztos a dolgában az új pénzügyminiszter névrokona, az AH Rt.-t irányító László Géza vezérigazgató sem. Szakmai alkalmasságát ugyan az alakuló kormány mindkét pártja elismeri, ám úgy tartják: a szakember az indokoltnál nagyobb mértékben rendelte alá cége ügyeit a kormányzati érdekeknek, azaz nem harcolt elég aktívan az AH felvirágoztatásáért.
A hivatalba lépő kormányhoz közel álló források a közlekedési társaságokkal kapcsolatban elsősorban nem irány-, hanem sokkal inkább lépésváltást tartanak szükségesnek. Az SZDSZ-es Kovács Kálmán szerint ugyanis a MÁV Rt., a Malév és a Volán-társaságok az elmúlt négy évet lényegében “átaludták”. Irányításukban, piacpolitikájukban, a velük kapcsolatos kormányzati magatartásban nem történt változás. Ennek eredményeként ezeknek az egyébként is nehéz helyzetben lévő cégeknek tovább nőtt a versenyhátrányuk a piacukra belépni készülő uniós versenytársakkal szemben.
“Az MSZP-nek és az SZDSZ-nek azonos az álláspontja a MÁV Rt. helyzetének megítélésében is” – mondta Márkus, hozzátéve: az elmúlt négy évben reformretorikából nem volt hiány, de a költségvetési milliárdok elnyelésén kívül édeskevés eredményt tudnak felmutatni a vasúttársaság vezetői. Szabad demokrata politikusok szerint egyértelmű a Malév válsága is. A társaság talpra állítását szolgáló, a vállalat legújabb, immár sokadik menedzsmentje által készített reformprogramról azonban egyelőre keveset lehet tudni – és ez a kevés is ellentmondásos.
ÍGÉRETEK. Nem megnyugtató a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) jogutódjaként létrejött Budapest Airport Rt. helyzete sem, amelynek élén Gansperger Gyula, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. volt vezetője, a Fidesz korábbi könyvelője áll. A társaságot komoly felelősség terheli a repülőtér fejlesztésének leállításáért. Az elkövetett hibákat ellensúlyozhatta volna a beígért fejlesztések elindítása, ám a társaság menedzsmentje az ígérgetésnél nem jutott tovább. Holott Kovács Kálmán szerint Ferihegyen minden túlzás nélkül, kizárólag üzleti alapon, világvárosi fejlesztésekre lenne szükség.
VÁLTÁS A DEFENDNÉL
Új kommunikációt, új nyilvánosságot kívánok teremteni a Defend körül – indokolta lapunknak szerepvállalását az elhíresült biztonsági cégben Csintalan Sándor, az MSZP előző két ciklusban volt parlamenti képviselője. A szocialisták egykori ügyvezető alelnöke Földi Lászlótól, a Nyírfa-ügy kapcsán ismertté vált egykori titkosszolgálati tiszttől megvásárolta a Defend Security Kft.-ben birtokolt kisebbségi üzletrészt, s azzal együtt a jogot a cég ügyvezetésére is. A többségi tulajdonos MFB, amelyet természetesen még a távozó kormány irányít, hozzájárult a tranzakcióhoz – derült ki a pénzintézet sajtófőnökének nyilatkozatából.
Az egykor a Postabank által alapított Defendben Földi 1998 őszén szerzett részesedést, majd 2000 őszén a Magyar Posta Rt., 2001 tavaszán pedig az MFB hajtott végre tényleges értéken több mint 1 milliárdos tőkeemelést. Így az MFB 60, a Posta 22, a VIB Kft. pedig (ezt vette meg Csintalan) 18 százalékos üzletrészt birtokol a névlegesen 273,7 millió forintos törzstőkéjű biztonsági cégben. Csintalan Sándor – mint a FigyelőNetnek elmondta – a hetvenes évek vége óta ismeri Földi Lászlót, együtt jártak az egri tanárképző főiskolára, s amikor a Nyírfa-ügy miatt Földit kitették a titkosszolgálatból, több mint egy évig nála lakott, később pedig együtt kezdték el menedzselni a Defend Kft.-t. Most az üzletrészt névértéken, ötéves részletre vette meg, egyébiránt pedig cégvásárlásra 60 millió forint hitelt vett föl, mivel a Budai Hengermalom Rt. egyik utódvállalkozását is megszerezte.
“Sikerült démonizálni a Defendet” – állapította meg kérdésünkre a biztonsági cég új ügyvezetője. Ebben azonban a konkurenciát tartja hibásnak. Annak a híresztelésnek például, hogy az ő ügyvezetése “pünkösdi királyság” lenne, nincs valóságos politikai háttere. Ugyanakkor – mutatott rá Csintalan – Juhász Ferenc, az MSZP alelnöke okkal határolta el pártját a Defend üzletrészének adásvételétől, mivel ez nem volt politikai ügy. Meg tudja érteni az eddigi ellenzéknek azt az igényét, hogy vizsgálják ki a Defend ügyeit, ebben bármikor kész közreműködni. Az adásvétel célja szerinte éppen az volt, hogy a többségében állami tulajdonú társaság tevékenysége objektív elbírálás alá essék, s így talpon maradhasson.
“A Defendnek nincs köztartozása” – jelentette ki kérdésünkre Csintalan. Az őrző-védő céget – internetes honlapja szerint – a Szerencsejáték Rt., a Magyar Posta Rt., az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., az MFB, a Postabank, a Zsolnay Porcelángyár Rt., illetve a Magyar Hivatalos Közlönykiadó alkalmazza a tisztán állami tulajdonú cégek közül, de megrendelői közé tartozik a Mol Rt. és az OTP Bank Rt. is. A híradások szerint tavaly 5-6 milliárd forint árbevételt ért el a cég a biztonsági piacon, amely utóbbi az évi százmilliárd forintra becsült pénzforgalmi piacnak mintegy felét teszi ki.
Csintalan egyébként lemondott az igazgatósági elnökségről a Diamond Zálog és Kereskedőház Rt.-ben. A Diamond a Máté László egykori MSZP-pénztárnok által alapított Kossuth Kereskedőház Kft. részleges jogutódja. A kereskedőcég 1996-ban Kelemen Iván Kordax-vezér érdekeltségébe került, majd 1999-ben beolvadás útján, 8 fővárosi telephelyével együtt bekebelezte a Röltex romjain alakult Rövidáru Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t. A Diamond Rt. vezető testületében megfordult Varga Domokos György újságíró, valamint Böröcz István is, aki később, a Posta vezérigazgató-helyetteseként évi 100-500 millió forintra becsülte a megtakarítást, amely annak köszönhető, hogy külső cégre – a Defendre – bízták a pénzszállítást.
Eörsi János
