Meg kell szabadítani az MFB-t azoktól a funkcióktól, amelyek nem tekinthetők klasszikus fejlesztési feladatoknak – véli László Csaba pénzügyminiszter-jelölt, aki az Európai Unióhoz való csatlakozásban szánna komoly szerepet a pénzintézetnek. Szerinte az MFB-nek nagy szerepe lehet abban, hogy hazánk a lehető legtöbb forráshoz jusson a közösség strukturális alapjaiból.
A távozó kormány az MFB-ről szóló törvény tavaly májusi elfogadtatása után alakította ki a pénzintézet működésének véglegesnek szánt, ám minden bizonnyal csak pár hónapig élő szerkezetét. Baranyay László vezérigazgató szerint a bank részint “stratégiai”, azaz állam által garantált forrásokból finanszírozott, részint pedig “üzleti”, vagyis saját kockázatra végzett tevékenységeket folytat (Figyelő, 2001/39 szám). Az előbbi feladatokra az állami tulajdonos szerepét ellátó kancelláriaminiszter utasította, és ez egyben a kormány teljes kezességvállalását is jelentette az adott megbízás esetében. Stratégiai feladatnak számít többek között a gyorsfogalmi úthálózat építése és az autópálya-fenntartás finanszírozása; a diákhitel finanszírozása; a külső és nyugdíjas szövetkezeti üzletrészek felvásárlása; tizenkét állami mezőgazdasági rt., majd a Bábolna Rt. átvétele az ÁPV Rt.-től és a privatizációjukhoz adott kedvezményes hitel finanszírozása; a Malévnek nyújtott 20 milliárdos kölcsön; a Dunaferr hitelezése. A stratégiai ügyletek állománya 178 milliárddal, 249 milliárd forintra duzzadt 2001-ben.
Az MFB tekintélyes vállalatcsoportot tudhat magáénak – igaz, 1998 és 2001 között a portfólióba tartozó cégek számát 115-ről 41-re csökkentette. Újabban a cégbirodalom egyik zászlóshajóját, a többségében 1999-ben megvásárolt BÁV Rt.-t az OTP Bank és az ingatlanforgalmazással foglalkozó Pro-Cash Rt. vásárolta meg (a Magyar Hírlap értesülése szerint 5 milliárd forintért). A cégbírósági adatok szerint a Pro-Cash az Inforg Rt. leányvállalata, ez utóbbit pedig a Vegyépszer egyik legfontosabb generálkivitelezőjéhez, a VIA 21 Rt.-hez fűzik tulajdonosi kapcsok, Nánásy Csaba révén (Figyelő, 2002/16. szám).
Az elmúlt év végén 136,2 milliárd forint saját tőkével rendelkezett az MFB, ezzel a hazai bankrendszer második legtőkeerősebb tagjának számított. Nem csoda, hiszen a költségvetés, illetve az ÁPV Rt. 2000-ben 57 milliárdos, 2001-ben pedig 35,2 milliárd forintos tőkét juttatott a banknak, és ezt az idén januárban további 36 milliárddal toldották meg. Mérlegfőösszege ehhez képest szerény (2001 végén 342 milliárd forint), ami körülbelül a 8. helyre sorolja a bankot. Tavaly mintegy 300 milliárd forint államilag garantált forráshoz jutott hozzá, és ezt az idén és jövőre százmilliárdos hazai kötvénykibocsátással egészítenék ki, bár László Csaba már jelezte: változtatást akar az autópálya-építéshez szükséges források bevonásában.
“Az MFB költségvetési feladatokat is ellát, ráadásul ennek finanszírozása tisztázatlan” – válaszolta a bankkal kapcsolatos kérdésünkre Akar László, az MSZP gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője. Ezek a funkciók lehetőség szerint elkerülnek az MFB-től, de ha ott is maradnak – ilyen lehet például továbbra is az autópálya-építés finanszírozása -, akkor is közbeszerzéssel hirdetik meg a munkát, és nyilvánosságra hozzák a megbízási szerződéseket. A másik fontos változás az lesz, hogy a cégbirodalmat át-, illetve visszahelyezik az ÁPV Rt.-hez. Értesülések szerint az MFB vezérigazgatói posztjára Erős János, a K&H bank vezérigazgatója a legesélyesebb.
