Az Olvasás Éve alkalmából kedvenc könyveink toplistáját kívánták öszszeállítani egy projekt szervezői, mégpedig az olvasók szavazatai alapján.#<# Az Olvasás Éve Programiroda, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, a Magyar Könyvklub Rt., a Libri Könyvkereskedelmi Kft., valamint a Líra és Lant Rt. összefogása nyomán létrejött program egy minden eddiginél szélesebb réteget bevonó játékra hívott minden könyvbarátot és olvasót, akik országszerte mintegy százötven könyvesboltban és egy weboldalon (www.kedvenckonyveink.hu) adhatták le szavazataikat. A szervezőkhöz az immár lezárult szavazáson több mint 12 ezer voks érkezett be. Természetesen ma már nincs játék nagy értékű nyeremények nélkül, így azok közül, akik szavazatukat nevük és címük megadásával adták le, tízen 100 ezer forintos könyvutalványt nyertek.
Az olvasás fontosságára felhívó akcióra már csak azért is szükség van, mert bár a könyvkiadás forgalmi adatai imponálónak tűnhetnek, ennek oka legkevésbé sem a kiadványszám emelkedése, hanem az árak rohamosan növekedése. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a megjelent könyvek száma 2000-ben alig haladta meg az 1980-as mennyiséget, miközben az együttes példányszám drasztikusan, mintegy harmadára esett vissza. Ezen belül egyértelmű vesztesnek csak a tudományos és a szakirodalom bizonyult, ahol mind a művek száma, mind a példányszám erősen visszaesett. Úgy tűnik, stagnál az ismeretterjesztő kiadványok, a tankönyvek, valamint az ifjúsági és gyerekirodalom műszáma. Sajátos “boomja” van a szépirodalmi könyveknek. Az ugyanis mindenképpen elgondolkodtató, hogy miközben az 1980-as 757 kiadott mű közel 18 millió példányban került a boltokba, a 2000-ben kihozott 2122 irodalmi alkotást csak bő 11 millióra “érdemesítették” a terjesztők. Ugyanez a gyermekirodalom tükrében még elszomorítóbb: itt az említett bázis 18 millió példányával szemben mindössze 2,3 millió áll az ezredforduló évében.
A könyves biznisz egészének vizsgálata azt mutatja, hogy a piaci igényeket ma már legkevésbé sem a vásárlók diktálják, hanem a megjelentetett kiadványok hozzáférhetősége. A KSH adatai szerint – s ebben persze tagadhatatlan szerepe van az elektronikus média elszívó hatásának – mára a 15-74 éves népesség olvasásra fordított ideje átlagosan napi 10 percre csökkent az 1996-os 11 percről.
