Eladósodni alacsony kamat mellett és lehetőleg gyengülő devizában kell – a hazai cégek immár hosszú ideje ezt az aranyszabályt követik a kölcsönfelvételeik során. Nem is csoda, hogy a vállalati adósságállományon belül mostanra már nemzetközi méretekben is magassá vált a devizahitelek aránya, a forintban jegyzett műveleteket ugyanis egyre inkább kikapcsolják a cégek a mindennapi pénzügyeikből.
KITARTÓ ERŐSÖDÉS. A különböző euró- és dollárhitelek, illetve a forintkölcsönök kamatai között átlagosan, nominálisan még mindig minimum 5-7 százalékpontos a különbség a forint kárára, ráadásul a hazai fizetőeszköz árfolyamsávjának tavaly májusi kiszélesítése után a kellemes kamatkülönbözetre még egy újabb “tuti” előny is rakódott. A forint kitartóan erősödik, ami a másik oldalról a devizák gyengülésével egyenértékű. Alacsony kamat és kisebb törlesztő részletek, az eredmény ezek után már magáért beszél: a Magyar Nemzeti Bank 2001 novemberében kiadott, a pénzügyi stabilitásról szóló jelentése szerint a vállalatok bruttó adósságállományának 60 százalékát, míg a nettó adósság 70 százalékát tartják nyilván valamilyen devizában. Ugyancsak ebben a jelentésben jegyzik meg azonban a Nemzeti Bank szakemberei, hogy e helyzet nem kevés rizikót hordoz magában. A devizahiteleket ugyanis nem csupán azok a külkereskedelmi forgalomban részt vevő cégek használják előszeretettel, amelyek így a devizabevételeikkel együtt járó árfolyamváltozás kockázatát mérséklik, hanem azok a vállalkozások is, amelyek bevételeikre szinte kizárólag forintban számíthatnak. Márpedig a hazai fizetőeszköz esetleges tartós vagy hirtelen bekövetkező gyengülése kellemetlen meglepetéseket tartogathat számukra.
“Óriási a kísértés az olcsóbb devizahitelek igénybevételére” – mondja Sándor Béla, a CIB Bank vezérigazgató-helyettese. Szerinte az ügyfelek több kategóriába sorolhatók. A nagy multinacionális cégek belföldi vagy éppen exportra termelő leányvállalatai számára általában tilos a spekuláció, csak olyan mértékben adósodhatnak el devizában, amilyen arányban a bevételeik sem forintban képződnek. A hazai cégek nagy része is a kockázatok semlegesítését keresi, a devizahiteleket főként azokban az ágazatokban veszik föl, amelyek exportra termelnek, illetve olyan projekteknél, amelyek megvalósulása után a bevételek szintén devizában termelődnek.
A magyar középvállalatok egy része azonban nyeresége optimalizálása jegyében, a kamatmegtakarítást szem előtt tartva még akkor is hajlamosabb euróban vagy dollárban kölcsönt felvenni, ha értékesítése zömmel a belföldi piacra irányul. Ezek a cégek úgy számolnak, hogy a fent említett kamatnyereséget csak akkor veszítik el, ha a hazai fizetőeszköz 5-7 százalékponttal gyengül, márpedig az utóbbi hónapokban ennek semmilyen jelét sem lehetett látni.
Sándor Béla azonban hozzáteszi: a cégeknek érdemes kockázataikat semlegesíteni különböző technikákkal, hiszen egy-egy néhány napig tartó árfolyam-ingadozás nem elképzelhetetlen. A sávszélesítés óta például a forint árfolyama már mutatott erre példát: előfordult, hogy röpke három nap alatt erősödött 7 százalékot, ami egyúttal jelzi, hogy az ellentétes irányú ingadozás sem kizárt. Az árfolyamváltozásnak azonban a kölcsön szempontjából csak a kamat- és tőketörlesztések napján van jelentősége, ennek a kockázatnak a kiküszöbölése pedig nem lehetetlen feladat. Mindössze azt kell bebiztosítani, hogy ezeken a napokon a cég az árfolyam-ingadozás miatt ne veszítse el az addig besöpört kamatnyereséget. A pénzintézet ráadásul az olyan nagyobb összegű devizahitelek odaítélésekor, amelyeknél egy-egy árfolyam-ingadozás akár padlóra is küldheti a hitelfelvevő céget, kötelezően előírhatja a hedgelést, vagyis a kockázatok fedezését.
A pénzintézetek persze igyekeznek rábírni az ügyfeleiket arra, hogy ne csak a devizahitelekkel járó előnyöket lássák, hanem tisztában legyenek a kockázatokkal is. “Árfolyam-előrejelzést nem adunk, inkább arról tájékoztatjuk őket, hogy milyen bizonytalansági tényezőkkel számoljanak, és ezeket miként semlegesítsék” – mondja Zarnóczy Tibor, a K&H Bank vezérigazgató-helyettese, aki szerint minden újabb devizakölcsön felvétele előtt mérlegelni kell, hogy a futamidő alatt milyen árfolyamtrend várható. A forint sávszélesítése után bekövetkező első nagyobb erősödéskor például még azok is jól jártak, akik késve lovagolták meg a hullámot, ez azonban nem biztos, hogy mindig így lesz. Folyamatosan kell figyelni, hogy milyen szintről indul a forint és várhatóan merre halad. Rövid távon, az 1-3 hónapos futamidőre szóló kölcsönöknél mindenesetre továbbra is a devizahiteleket ajánlják a banki szakemberek, az ennél hosszabb lejáratokra pedig az óvatosság a jelszó.
KILENGÉSRIZIKÓ. Általában persze úgy tartják: vannak annyira kedvezőek a makrogazdasági folyamatok, hogy a forint trendszerű erősödésére lehet számítani, ráadásul – az uniós, az amerikai és a hazai inflációs előrejelzés fényében – a forint és a devizakamatok közötti különbség is jelentős marad. Kisebb-nagyobb kilengések azonban bármikor előfordulhatnak a forint árfolyamában, különös tekintettel arra, hogy a választások évében egy-egy politikusi nyilatkozat is könnyen átrajzolhatja az árfolyamgörbét.
A hazai pénzintézetek mindemellett számos olyan megoldást, konstrukciót javasolnak, amelyekkel megkönnyíthetik a nagyobb árfolyamváltozások hatásainak kiküszöbölését: az úgynevezett multicurrency, vagyis többfajta devizában elérhető hitelek lehetővé teszik, hogy az ügyfél éppen a számára előnyösebb devizában hívja le a következő hitelrészletet, az árfolyamkockázatok fedezésére pedig különböző opciós és származékos lehetőséget kínálnak.
