Megszólalásig hasonlít a biciklilánchoz, csak éppen mikroszkopikus méretű az a fémszerkezet, amelyet az amerikai energiaügyi minisztérium kutatóközpontja, a Sandia National Laboratories állított elő.#<# A láncot alkotó szemek tökéletesen illeszkednek a méretükhöz mért fogaskerekekhez, így az egész rendszer forogni képes, és elméletileg alkalmas munkavégzésre.
A lánc vastagsága alig 50 mikrométer (egy hajszál átmérőjének megfelelő), és ötven szemből áll, vagyis már elég hosszú ahhoz, hogy megforgassa a hozzá illeszkedő két fogaskereket. Mindez lehetővé teszi, hogy a mechanikát a kutatók később miniatűr kamerákban használják fel. A Sandia mérnökei szerint ugyanis a lánc felépítése hasonlatos a hagyományos mechanikus fényképezőgépek zárrendszerét nyitó-záró megoldásokhoz. A felhasználáshoz azonban még meg kell oldani egy-két problémát. Ilyen például a lánc hosszúságából adódó gond. Ha ugyanis a lánc hosszabb, mint 500 mikrométer, a fogaskerekek támogatása nélkül, önmagában eltörik az anyagát adó szilíciumban uralkodó feszültségek miatt. A mérnökök ezért kisebb fogaskerekekkel támasztják meg az egyes láncszemeket.
A mini-erőátviteli rendszer egyes elemeinek meghajtása a fogaskerekekre szerelt tengelyhez kapcsolódó motorral lehetséges. Ez a motor egyelőre a rendszertől független, attól térben elkülönül, vagyis önmagában nem működik, ám a kutatók már dolgoznak azon, hogyan lehetne egy miniatűr motort is a kerekekhez csatolni, és így autonómmá varázsolni a szerkezetet.
