Merész álmokat dédelget Sztavrosz Lambrinidisz. A görög kormány és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által életre hívott Olimpiai Fegyverszüneti Központ igazgatója arról ábrándozik, hogy a 2004-es athéni játékok idején többek között Ariel Saron izraeli miniszterelnök és Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke is ott lesz a fáklyavivők között, és egymásnak adják tovább az olimpiai lángot. Sőt, Lambrinidisz szövöget még egy ennél is vadabb tervet. Ha sikerül biztosítékokat szerezni a világ háborús övezeteiben egymás ellen harcoló felektől, hogy a fáklyavivőket egyikük sem tekinti célpontnak, akkor a láng útja e “forró” térségeken – talán még Afganisztánon – is átvezet majd.
Mindezek az ábrándok valószínűleg soha nem válnak valóra. Mindazonáltal tény: az olimpiai előkészületek lázában égő Athénban ma egyre többen mernek álmodni. Mindenekelőtt azt, hogy az Európai Unióban (EU) a legszegényebbnek számító, de az elmúlt három-négy évben dinamikus gazdasági növekedést produkáló Görögország hamarosan fölzárkózhat a többiekhez.
ZÖLD ÚT. A görögök alighanem akkor kezdtek el igazán hinni abban, hogy az álmaik valóra válhatnak, amikor a portugáliai Feirában rendezett EU-csúcs 2000. június 19-én úgy döntött: a következő évtől tizenkettedikként Görögország is csatlakozhat az euróövezethez. Mondhatni, a sors csak igazságot szolgáltatott ezzel a döntéssel, hiszen még a közös valuta jelképének megrajzolásához is a görög epszilon betűt vették alapul. Csakhogy tagadhatatlan: amikor 1998 májusában a tizenötök eredetileg eldöntötték, mely országok lesznek az eurózóna tagjai, a maastrichti konvergencia kritériumok közül Athén még egyetlenegynek sem felelt meg.
Ezzel szemben az eurótagság jegyében bevezetett fiskális szigornak köszönhetően ma a görög növekedés az egyik legjelentősebb az EU-ban. Ezeket a számokat a tizenötök közül sokan irigyelhetik, hiszen azok még a lefaragás után is több mint kétszeresen haladják meg az unió egészének átlagát. Sőt, míg Athén a kilencvenes évek közepéig évről évre azzal szembesült, hogy csak kétjegyű számokkal fejezhető ki a költségvetés deficitje, mára ez a hiány többletté változott.
Európának az angol font utáni második legöregebb pénzneme, az 1832-ben bevezetett – és a helyét a jövő évtől az eurónak átadó – drachma méltósággal búcsúzott: 2000-ben mindössze 2,9 százalékot gyengült. A reformok jele, hogy a napokban elkelt a legnagyobb görög hajógyár és tőzsdére vitték az állami áramszolgáltató részvényeinek 16 százalékát, a kormány jövőre túl akar adni például a Hellenic Petroleum olajtársaság, a Depa gázipari vállalat, valamint az egyebek mellett számos szállodát és jachtkikötőt üzemeltető hellén turisztikai társaság stratégiai részvénycsomagján.
Egy közelmúltbeli kormányátalakítás nyomán megnőtt az országban a reformlendület. A gazdaság tartalékai egyelőre lehetővé is teszik a bátor lépéseket. Ám az, hogy a szocialisták 2004-ben kormányon maradnak-e, talán nem is annyira a gazdaság állapotán, sokkal inkább az olimpiarendezés – egyelőre csak remélt – sikerén múlik.
