Bevett szokás: minden évben jelentősen módosítják a költségvetést. A kezdeti, kényszer szülte pótköltségvetések után, 1996-tól mondhatni önkéntes, ki nem kényszerített módosítások, kiigazítások történtek. A szocialista-liberális kormány 1997-ben a zárszámadásba, azaz az előző év költségvetése végrehajtásáról szóló törvénybe illesztette be a korrekciót, nyilván mérsékelni kívánta a kellemetlen felhajtást a büdzsé körül.
Ebbe kapaszkodik most bele – formailag, a hivatkozások szintjén – az Orbán-kormány. Rendre a zárszámadásba építi be a folyó büdzsé módosításait; tavaly is, illetve a hét végén beterjesztett 2000. évi zárszámadásban is egyaránt ezt tette. Ám e hasonlóságnál jelentősebbek az újítások: a költségvetésbe vont összegek elképesztőek, lényegesen átformálják a büdzsét, és szűkítik az országgyűlés valóságos döntéseinek körét.
SZÁZSZOROS SUMMA. A hét végén benyújtott zárszámadás szerint a kormány 285 milliárd forint – a központi költségvetés és a társadalombiztosítás közt zajló pénzmozgást kiszűrve 266,7 milliárd forint -“többletbevétel” szétosztását szorgalmazza az idei büdzsében. Az előd 1997-ben mindössze 3 milliárd forint erejéig módosított…
Az idei gyakorlat egyenes folytatása a tavalyinak, hiszen akkor a zárszámadásban 114,3 milliárdot osztottak szét, majd pedig, mivel maradt még szétosztanivaló, 94,5 milliárdot 2001-re hoztak át letéti számlákon, mégpedig a decemberben megalkotott, 2333/2000. számú kormányhatározatban. A zárszámadási törvényjavaslat könyvelése a következő: az áthozott 94,5 milliárd egyes keretösszegeit – a 15 milliárdos nyugdíjkiegészítést, a költségvetési dolgozók 25 milliárd forintnyi pótlólagos béremelését (amelyből, mint most kiderült, 10,6 milliárdot mégsem erre a célra, hanem az egészségügy finanszírozására fordítottak), az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. privatizációs tartalékába tett 35 milliárdot, továbbá a bérlakás-programot megfejelő 19,5 milliárdot – minden további nélkül, szinte észrevétlenül a parlament által elfogadott előirányzatok között szerepeltetik. Papíron tehát a tavalyi büdzséből költöttek, s mindezt – olvasható a törvényjavaslatban – az országgyűlés “tudomásul veszi”. A Pénzügyminisztérium (PM) politikai államtitkára egy sajtótájékoztatón ebből az áthozott 25 milliárd forint el nem költött maradványról tett említést, ám ennek nincs nyoma a zárszámadási törvényjavaslatban.
KÖLTSÉGVETÉSI KÖRÖK. A pénzeknek tehát egyszerre háromféle köréről rendelkeznek egyetlen törvényben: 2000. évi bevétel és 2000. évi kiadás, 2000. évi bevétel és 2001. évi kiadás, 2001. évi bevétel és 2001. évi kiadás (ábránkon ez utóbbit foglaljuk össze). Illetve, van egy negyedik kör is: az állami tartozásoké és követeléseké, amelyeknek változásai nem érintik a költségvetés egyenlegét.
A 285 milliárdos idei “többletbevétel” zöme az infláció alábecslésének köszönhető. A PM újabban 9,2-9,4 százalékra teszi az idei drágulást, holott a költségvetést 6,3 százalék feltételezésével tervezték. Az inflációs alátervezés tavaly is hasonló mértékű volt: most viszont a bérkiáramlást is durván alábecsülték, ami az szja és a tb-járulék látványos többleteit eredményezi.
A tetemes pluszpénzek eddig nem látott mértékben megnövelik a kormány mozgásterét. A 285 milliárdos kiadási többlet kisebbik fele – a tb-alapok 114,1 milliárdos többlettámogatása – tekinthető kényszerlépésnek, amelyet a vártnál magasabb infláció és a szűkre szabott egészségügyi keretek váltottak ki. Ide sorolható még a közszférában dolgozók bérkiigazítására szánt 14 milliárd forint, e keretből ugyanis – mint Szabó Endrétől, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnökétől megtudtuk – elsősorban azok a közalkalmazottak kapnak, akiknek a bérét mindössze 8,75 százalékkal emelték (számuk 160 ezerre tehető).
A pluszkiadások nagyobbik fele – a köztisztviselői életpályával kapcsolatos juttatások, a Széchenyi-terv 25 milliárdos kiterjesztése, az ÁPV Rt. 44,1 milliárdos újabb apanázsa – a szabad költségvetési elhatározások birodalmába tartozik. Különösen áll ez a büdzsé általános tartalékának drasztikus növelésére, amennyiben itt nem is kell a kormánynak részleteznie, mire kell a pénz. A tartalék 48 milliárddal, 84,65 milliárd forintra duzzad. Eddig, számításunk szerint, 33,2 milliárdot használtak föl, s a nyári kormányülések során még 10 milliárdos rendezetlen árvízkárról beszéltek. Ezen felül mintegy 41,5 milliárdot a kabinet a maga hatáskörében oszthat szét. Ez elég a “kihelyezett kormány” ígérvényeire is, bár a zárszámadási előterjesztés ezekre nem tér ki – miként a státustörvényre sem.
DUZZADÓ GARANCIÁK. A pénzügyes fogalmakkal megfoghatatlan büdzsé másik terepe az állami garanciavállalás felduzzadása. A zárszámadásban a költségvetési kiadások 2,2-ről 3,0 százalékára emelik az egyedi kezességvállalások fölső határát, így a keret 95,1-ről 134,8 milliárd forintra emelkedik. Miután a Magyar Fejlesztési Bankot (MFB) a róla szóló törvény kivette az egyedi kezességvállalási körből, az idei kezességvállalások jelenleg viszonylag szerény, 53,2 milliárdos szinten állnak, ezek jó része azonban a jövőben tényleges költségvetési fizetéssé alakul át (Figyelő, 2001/20. szám).
A kezességvállalási keret megemelését “a már meghozott döntések nagyságrendje és az ismert további – nemzeti érdekeket szolgáló – beruházási igények indokolják” – olvasható az indoklásban. Érdeklődésünkre pénzügyi körökben két építkezést – a Millenniumi Városközpontot és a Nemzeti Színházat -, valamint a Tetra postai beruházását emlegették ilyen “ismert” célként. Ugyanakkor az idei garanciafizetési kötelezettség 25 milliárddal, 5 milliárd forintra olvad – ennek az az oka, hogy korábban e keretből rendezték volna a régi postabankos követeléseket kezelő Reorg Apport Rt. veszteségét, ám e társaság a pénzt már megkapta a múlt év végi “többletbevételekből”.
A költségvetés burkolt kiterjesztéseként értékelhető az MFB Rt. idei év végi 480, illetve jövő év végi 500 milliárdos forrásbevonási kerete is, ami után az állam korlátlan garanciát vállal. Ez lényeges módosítás, hiszen a büdzsé eddigi szövege mindössze 180, illetve 200 milliárdos külföldi forrásbevonási lehetőséget említ. Már bejelentették a gyorsforgalmi utakra, belföldi konzorciumtól fölveendő 180 milliárdos hitelt, holott korábban a 450 millió euró fölvételét is az útépítkezéssel indokolták. Hozzájön még mindehhez az állam által viszontgarantált 300 milliárdos MFB-s garanciakeret. Mindebből már nyilván kitelik a kormány pénzosztó ülésein bejelentettek másik vonulata: az, amelyik a családi gazdaságok 20 milliárdos támogatásától az akár 130 milliárdot is elérő külső üzletrészvásárlásig húzódik.
Mindez jórészt már a jövő évet is érinti: azt, amelyiknek költségvetését az ideivel együtt fogadták el. Ám a 2002-es módosításokra egyelőre nem vállalkoztak, a kormány – mint ígérték – a jövő év első felében tekinti át az erre vonatkozó lépéseket.
Azok a lépések azonban már a következő kormányt kötelezik.
