Komoly vita robbant ki a Bertelsmann AG, a világ vezető médiabirodalma, illetve saját lapkiadó vállalkozása, a Gruner+Jahr AG (G+J) között. A médiamulti vezetése és a Jahr család német sajtóhírek szerint azon kapott össze, hogy a magyar piacon meg kell válniuk legjobb sajtóbefektetésüktől, a Népszabadság Rt.-től. Az ok nagyon prózai, a médiatörvény előírja, hogy aki országos terjesztésű napilapban befolyásoló részesedéssel rendelkezik, országos műsorszórással terjesztett műsorszolgáltatóban, műsorelosztóban nem szerezhet befolyásoló részesedést, és viszont.
ÉLES VITA. A szóban forgó 125. paragrafus már az év eleje óta foglalkoztatja a német cégek jogászait; azóta, hogy a Bertelsmann meghatározó részesedést szerzett az RTL Groupban, s ezzel mindenki számára világosan összeütközésbe került a magyar törvényekkel (Figyelő, 2001/7. szám). A vita a partnerek között pedig azért vált élessé, mert állítólag még az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) – múlt keddi – határozatát megelőzően eldöntötték, hogy a Népszabadságtól válik meg a G+J, nem kockáztatva ezzel a Bertelsmann globális médiastratégiáját. A 25,1 százalékos részesedéssel rendelkező névadó család számára azért kellemetlen ez a döntés, mert “az összességében veszteséges napilaprészlegben az évente néhány millió márkás nyereséget produkáló Népszabadság jelenti a fényt” – írja a Wirtschaftswoche.
Az ORTT a várt döntést hozta meg, s a törvénysértést 180 napon belül meg kell szüntetnie a Bertelsmann-nak. A tulajdonosok közötti vitáról azonban nem tud Kurt Otto, a hamburgi G+J sajtószóvivője, aki a Figyelőnek azt mondta: jelenleg még nincs döntés arról, mit tegyenek az érintett vállalkozások az ORTT-határozatot követően. Addig hivatalos állásfoglalásra nem is lehet számítani, amíg a magyar médiatestület indoklását nem tanulmányozták át a jogászok.
Nem tudott konkrét információval szolgálni Eötvös Pál, a Népszabadság főszerkesztője, a kiadó elnöke sem. A hamburgi nyilatkozatokkal ellentétben azt elismerte, hogy a tulajdonos képviselői és közte korábban szóba kerültek a lehetséges megoldási alternatívák. Bár nem ismeri a konkrét elképzeléseket, azt valószínűtlennek tartja, hogy csak a határozat indoklásának kézhez vétele után kezdenének a stratégián gondolkodni a német tulajdonosok. Ezt erősíti Kázmér Judit, a német Westdeutsche Allgemeine Zeitung (WAZ) magyarországi érdekeltsége, a Pannon Lapok Társasága vezérigazgatójának sajtónyilatkozata, miszerint a két német médiavállalkozás között “a napilapok adásvételének lehetőségéről hónapok óta folyamatos a tárgyalás”. (A Népszabadság lehetséges vevőjeként a WAZ azért is szerepel gyakorta a találgatásokban, mert a nyugatnémet kiadó a Bertelsmann mellett tulajdonosa a BW TV vállalkozásnak, amely 37 százalékban részesedik az RTL Groupból.)
Annyi mindenesetre bizonyosnak látszik, hogy a magyarországi lappiacon nem válhatnak valóra a G+J eredeti tervei. A hamburgi kiadó még 1990-ben vásárolt részesedést a Népszabadságban, ám csak tíz év elteltével tudta megszerezni a többségi pakettet: 1999 végén a részvények kétharmada került a tulajdonába. Hogy a legnagyobb példányszámú politikai napilapra összpontosíthasson, és a Népszabadságból igazi zászlóshajó váljon, a G+J tavaly nyáron megvált a Délmagyarország Kft.-ben birtokolt 40,3 százalékos részesedésétől. Az üzlet anyagilag busás haszonnal járt, hiszen a kilencvenes évek elején néhány tízmillióért megszerzett csomagon mintegy 2,5 milliárd forintért tudott túladni a német kiadó.
IDŐLEGES SIKER. Viszont a Népszabadsággal kapcsolatos lépéseit nem koronázta egyértelmű siker. A többségi részesedés megszerzése óta eltelt időszak nem azt mutatta, hogy tudott élni a teljes menedzsment-jogosítvánnyal, hiszen a napilap példányszáma az idei első félévben a lélektani 200 ezres határig csúszott vissza, a hirdetési árbevétel pedig nem növekedett számottevően. A helyzetet nehezíti, hogy az ORTT határozatát követően most már szinte bizonyosra vehető, hogy a hosszú évek munkájával megszerzett többségi részesedés csak időleges volt.
A piacon ma már azt találgatják, ki lehet a Népszabadság új tulajdonosa. Különösen azóta nagyon érdekes a kérdés, hogy meg nem erősített hírek szerint az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 9 milliárd forintot ajánlott fel a németek részesedéséért. A hírnek az ad különleges politikai jelentőséget, hogy a fideszesnek elkönyvelt MFB csak akkor kerülhet helyzetbe, ha a 25 százalékos részesedésű, MSZP-közeli Szabad Sajtó Alapítvány lemond elővásárlási jogáról.
