Volt idő, amikor a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) cégeinek féléves beszámolója egy dinamikusan növekvő gazdaság győzelmi jelentésének tűnt. A múlt héten megjelent első hat havi gyorsjelentések összesített eredménye viszont 49 milliárd forinttal elmarad a 2000-es szinttől. Persze – és ezt a kitételt sajnos már sokadik negyedéves összefoglaló alkalmával kell megismételnünk -, ha az idei első félévi, összességében 110 milliárdos nettó eredményt korrigálnánk azzal a 90 milliárdra rugó veszteséggel, illetve elmaradt haszonnal, amelyet a tőzsdei cégek közül a Mol és az áramszolgáltatók a kormányzati beavatkozások következtében kénytelenek lenyelni, akkor 200 milliárdot közelítő, azaz a tavalyit 25 százalékkal felülmúló eredményt kapnánk. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kormány 90 milliárd forintnyi lakossági fogyasztást finanszíroztatott meg hazai magánvállalatokkal, ami nemcsak az érintett cégek beruházási és akvizíciós döntéseit befolyásolta, de a lakossági beruházási döntéseket is eltérítette a gazdasági racionalitástól.
Szirupos történetA sok vihart megért, immár öt esztendeje tőzsdén lévő apró cég, a Humet Rt. (korábbi nevén Horizon-Multiplan) most ismét negatív szenzációkkal lepte meg a spekulánsokat. (Elég kicsiny, de annál elszántabb az a kör, amely a szakértők minden figyelmeztetése ellenére ilyen papírok adásvételéből próbál pénzt csinálni.) A gyorsjelentés adatai még a laikusokat is ámulatba ejtik, hiszen mindössze 13 millió forintos belföldi árbevételt sikerült a társaságnak összehoznia a fő termék, a Humet-R szirup eladásából, miközben a marketingköltségek 33,5 millió forintra rúgtak, s a tavalyi 18,55 milliós nyereség így mostanra 40 milliós veszteségbe fordult. A padlóra került első számú bokszolónkon, Kokón díszelgő, nem éppen olcsó Humet felirat azonban csak a problémák egyik része.
A Humeten belüli gondokat jelzi, hogy a cég első számú vezetője, Civin János lemondott vezérigazgatói posztjáról, s mint utóbb kiderült, stratégiai igazgatóként folytatja. Civin 1998 júniusában tőkeemeléssel megmentette a csőd szélére került vállalatot, ám mostani rejtélyes visszavonulása és a lehangoló gyorsjelentés kapcsán sajtótámadások kereszttüzébe került. A Bullholding Humetről szóló, a Portfolio.hu-n megjelent cikke egyebek mellett arra hívja fel a figyelmet, hogy például a 45 milliós exportbevétel lényegében a kinti képviselőhöz kiszállított alapanyagot, s nem valós eladásokat takar. Ennél is érdekesebbek a gyorsjelentésből vett azon megállapítások, miszerint Civin saját kft.-je tartozik 70,1 millió forinttal a Humet Rt.-nek, s a Humet 41,5 millió forintjából egy másik Civin-cég, a Senergie Rt. vásárolt Humet-papírokat, amelyeket eddig nem fizetett ki. Ezeket az állításokat a Humet igazgatósága a múlt pénteken “téveseknek és minden alapot nélkülözőnek” nyilvánította. Cáfolták azt az információt is, hogy Civin János külföldről nyújtotta volna be lemondását, holott augusztus 8-án a Napi Gazdaságnak Nagy Barnabás kinevezett vezérigazgató így nyilatkozott.
Mindennél érdekesebb, ám igen nehezen bizonyítható az a széles körben elterjedt vélekedés, miszerint Civin János a Humet meghatározó tulajdonosaként bennfentes részvényügyleteket hajtott végre – részben cégein keresztül -, s az események alakítójaként egymilliárd forinthoz közelítő árfolyamnyereségre tehetett szert. A feltételezések valóságalapját az adja, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is folytatott vizsgálatot Civin cégei körül – az igen nehezen követhető tranzakciók minden bizonnyal a felügyelet jogi szakértőinek is feladják majd a leckét -, s maga Civin János is elismert 160 millió forintos árfolyamnyereséget saját részvényügyletein.
VESZTESÉGEK. A 26 “A” kategóriás társaság adatait összefoglaló táblázatunkban egyébként mindössze 4 olyan cég szerepel, amelynek az idei első féléve veszteséges lett: a Synergon és a Humet mellett az Antenna Hungária és a Mol zárta e periódust negatív eredménnyel. Igaz, az Antenna Hungária üzemi szinten a tavalyit 25 százalékkal meghaladó eredményt ért el, a 2 milliárdot meghaladó veszteség pedig a Vodafone konszolidálásának és a jelentős adósságállomány után fizetett kamatok miatti mínusz 3,5 milliárdos pénzügyi eredménynek tudható be.
A Molnál éppen fordított a helyzet. Az olajtársaság a gázüzletág 78,4 milliárdos vesztesége miatt már üzemi szinten is 11,8 milliárdos negatívba fordult az eredmény, amit a társult vállalatoktól – a Slovnafttól és a TVK-tól – származó nyereség, valamint a forinterősödés nyomán a tavalyinál lényegesen kedvezőbb pénzügyi teljesítmény mérsékelt mínusz 4,7 milliárdra. Az olajcég árbevétele a bázishoz képest 15 százalékkal nőtt, a kutatás-termelés, valamint a feldolgozás és kereskedelem üzletág üzemi színtű eredménye is emelkedett.
Stagnálást mutat a budapesti tőzsde másik óriáscége, a Matáv, akár az üzemi, akár a mérleg szerinti eredményt vizsgáljuk. Igaz, ez utóbbit a kisebbségi részesedések mérséklik. Az adózás utáni eredmény – a hitelek átértékelésének és a leányvállalatok (a Westel és a Maktel) teljesítményének köszönhetően 11 milliárddal javuló pénzügyi eredmény nyomán – 17 százalékkal nőtt, s 57,4 milliárd forintra rúg.
Néhány cég az idén is növelni tudta eredményét a vizsgált körből. A BÉT évek óta legstabilabb “profitgyárai” közé a Richter, az OTP és az Egis sorolható. Mindkét gyógyszergyár jól megdolgozta külföldi piacait, különösen Oroszországba irányuló eladásait tudta növelni, ugyanakkor a nagy nehezen tető alá hozott új gyógyszerár-támogatási megállapodás révén júliustól – hosszú idő után – itthon is lehetőségük volt áremelésre. Az egyezség az előrehozott vásárlások következtében már az első féléves eredményekre is kedvező hatással volt. A három évre megállapított rendszer a korábbinál kiszámíthatóbb környezetet, kedvezőbb gazdálkodási feltételeket is teremtett a hazai gyárak számára.
JAVÍTÓK. Változatosan alakult a gépipari vállalatok teljesítménye. A Mezőgép és a NABI 25, illetve 173 százalékkal tudta növelni profitját a tavalyi első félévhez képest, a megrendelés-állomány – átmeneti visszaesés után – mindkét cégnél magasabb, mint a bázisidőszakban volt. Eközben a Rába előző évi adózott nyereségének mindössze 2 százalékát hozta. A győri cég gyorsjelentése közzétételével egy időben nagyarányú, létszámleépítéssel járó profiltisztítást és átszervezést kényszerült bejelenteni. A visszaesés okaiként az exportpiacok csökkenő árbevételét, illetve a stagnáló belföldi értékesítést jelölték meg. Több korábbi nagy vesztes viszont jócskán javítani tudott a számain. A Prímagáz a tavalyi, 1 milliárdot is meghaladó üzemi veszteség után most majd 250 millió forintos profitot ért el, igaz, adózás utáni eredménye már csak éppen csak 8 millió forint volt. A Graboplast eredménye első ránézésre romlott a tavalyihoz képest, hiszen adózás utáni profitja a felére csökkent. Ám mindez az előző évi rendkívüli tételek számlájára írható, hiszen a Wallis-csoporthoz tartozó győri cég üzemi eredménye rég nem látott magasságba, félmilliárdos szintre nőtt. A Graboplastnál tapasztalhatóval teljesen megegyező tendencia érvényesült a Globusnál is, ahol az üzemi eredmény látványos növekedését szintén a nettó eredmény viszszaesése kísérte. Ennek éppen az ellenkezője történt a Zalakerámiánál, a csempegyártónál hosszú évek után először sikerült ismét számottevő, 1,7 milliárdos csoportszintű nettó eredményt összehozni. Az üzemi eredmény ugyan 9 százalékkal csökkent az Arago-csoport tulajdonában lévő zalaegerszegi társaságnál, de hasznot húztak a forint erősödéséből, továbbá a mostani eredményt nem terhelték a tavalyi teljesítményt jelentősen rontó rendkívüli tételek sem. Az Arago-csoport legújabb szerzeménye, a Pick viszont katasztrofális eredménnyel zárta az első hat hónapot. A húsipari cég üzemi és adózás utáni nyeresége is a tavalyi szint 13 százalékára esett vissza, amit a gyorsjelentés a húsárak alakulása mellett a forinterősödés számlájára ír.
Már a féléves számoknál is érződik, hogy devizában eladósodott cégekre a július óta tartó forinterősödés – a hitelek átértékelése okán – kedvezően hat. Az árbevételt ebben a negyedévben a nemzeti valuta izmosodása csak a Picknél és a Danubiusnál módosította egyértelműen kedvezőtlenül. Kérdés, hogy a második félévben miként hat a forint piaci fogadtatása az exportorientált tőzsdei társaságokra.
