Richter Gedeon 29 évesen, 1901-ben vásárolta meg az üllői úti Sas patikát, s ennek laboratóriumában kezdte meg az abban az időszakban újdonságnak számító organoterápia gyógyszereinek gyártását. Mivel a forgalom rohamos növekedésével a gyógyszertári laboratóriumban már nem lehetett az igényeknek megfelelő mennyiségű készítményt előállítani, a gyógyszerész az ipari méretű termelés mellett döntött. Így született meg Kőbányán Magyarország első gyógyszergyártó üzeme. A korának élvonalába tartozó gyár palettáján – az állati szervek feldolgozásával készült organoterápiás gyógyszerek mellett – hamarosan megjelentek az első szintetikus termékek is. Ez utóbbiak közül a legismertebb az 1912-ben forgalomba hozott, de máig is gyártott Kalmopyrin. A Richter első külföldi képviselete Milánóban nyílt meg 1908-ban; két évtized múlva a cég készítményei már több mint 100 ország gyógyszertáraiban voltak jelen.
A külföldi piacokon való jelenlét ma is erőssége a cégnek – ami talán nem független a vezérigazgató Bogsch Erik külképviselet-vezetői múltjától -, az idei első féléves árbevételük közel háromnegyede exportból származott. A nemrég megjelent gyorsjelentés szerint leggyorsabban bővülő piacuk a FÁK-országok, azon belül is Oroszország volt, ahol eladásaik 7,8 millió dollárral, azaz 31,6 százalékkal nőttek az egy évvel ezelőtti értékhez képest. “A társaság második negyedéves 23,5 millió dolláros eladásai a FÁK térségében félmillió dollárral meghaladják az orosz válság előtti utolsó, 1998-as második negyedévit” – hívja föl a figyelmet Bakonyi Zoltán, a Német Befektetési Rt. elemzője. Igaz, eddigi legjobbjukat, az 1998-as első negyedév exportteljesítményét még nem sikerült behozniuk. Akkor 29,6 millió dollár értékű gyógyszert szállítottak a FÁK-ba. Úgy tűnik, bevált az a stratégia, amelyet az orosz válság után fogalmaztak meg: a Richter, szemben a legtöbb multival, már röviddel az összeomlás után oroszországi piaci pozícióinak erősítését tűzte ki célul.
ÚJ KÉSZÍTMÉNYEK. Kisebb mértékben, de bővült a Richter által Kelet-Európaként meghatározott országcsoportba irányuló kivitel is, annak ellenére, hogy a szintén ide sorolt Vietnam vásárlásai visszaestek. Ugyanakkor a kelet-európai országokban a gyógyszerként szedhető fogamzásgátlók eladásából származó árbevétel 46 százalékkal nőtt. “Ez bizonyára annak köszönhető, hogy a cég a korábbinál nagyabb súlyt helyez termékportfólióján belül az orális fogamzásgátlókra” – jegyzi meg Bakonyi Zoltán. Ezt mutatja az is, hogy Oroszországban is ennek a termékcsoportnak az árbevétele bővült a leginkább. A legnagyobb, de a fentieknél kevésbé látványosan bővülő piac az Egyesült Államok és Nyugat-Európa; ebben a relációban dollárban számítva alig 15 százalékkal sikerült növelni az eladásokat.
Érdekesen alakult a belföldi piac, hiszen annak ellenére, hogy csak 2001 júliusától lépett életbe az egészségügyi kormányzattal a megállapodás, melynek értelmében két év után ismét emelhették áraikat a gyártók, a Richter hazai árbevétele a második negyedévben mégis rekordszintet ért el. Bakonyi Zoltán ezt a két év után bekövetkező, a támogatott gyógyszerek esetében átlagosan 6,3 százalékos áremelés előtti fogyasztói tartalékolással magyarázza. Hozzájárulhatott a bevétel megugrásához az is, hogy március elsejétől a recept nélkül kapható szerek ára 9-12 százalékkal emelkedett.
A több olcsó szert előállító magyar gyártóknak különösen előnyös a megállapodás azon része, mely szerint az 500 forintnál alacsonyabb árú gyógyszerek árát 50 forinttal emelhetik a gyárak; ez a Richter és az Egis számára is érzékelhető árbevétel-növekedést hozhat a következő negyedévekben. A létrejött árkontraktus a következő három évre kiszámítható piacot teremt, hiszen annak értelmében a gyárak 2002. július elsejétől átlagosan 2,8 százalékkal, azt követően pedig a várható éves infláció 70 százalékával emelhetik áraikat. A korábbi 1,5-2 év vártánál gyengébb belföldi piaci szereplését a Richter éppen a piaci környezet kiszámíthatatlanságával, a kormányzat nem éppen piacbarát intézkedéseivel indokolta.
Az Egis is nyerA gyógyszerár-megállapodás a Richteréhez hasonló pozitív hatással lehet a másik nagy tőzsdén jegyzett magyar gyártó, az Egis belföldi helyzetére is. Mivel az Egisnél a hazai piac súlya nagyobb, ezek a tendenciák erőteljesebben érvényesülhetnek. A cég oroszországi exportja rendkívül dinamikusan bővült, a múlt év egészében 121 százalékos volt a növekedés. Bakonyi Zoltán várakozásai szerint oroszországi kivitelük az idei második negyedévben már meg fogja haladni a válság előtti 1998-as második negyedévi szintet (az Egis augusztus közepén teszi közzé gyorsjelentését). Igaz, az Egis ottani pozíciói a válság előtt jóval gyengébbek voltak, mint a Richteré, így az alacsonyabb bázis miatt a növekedésnek is nagyobb dinamikája lehetett. Éppen ezért az idei első félévtől már a növekedés lassulására számít az elemző az Egis oroszországi és – az elmúlt időszakban szintén látványosan növekvő – nyugati piacain egyaránt.
Nagy kérdés, hogy a jelentős export árfolyamkockázatainak fedezésére kötött ügyletek miként módosítják az eredményt. (A 2000 második félévétől kizárólag forint-dollár határidős fedezeti ügyleteket kötő Richternél ebből 210 millió forintos kiadás keletkezett.) Az Egis az elemző szerint bizonyos mértékben túlfedezi magát, 1998 végén megnyitott euró-dollár viszonylatú ügyleteivel. Ezt is figyelembe véve az elemző 7,32 milliárdos üzemi és 4,4 milliárdos adózott eredményre számít az Egis második negyedévi gyorsjelentésében.
Két év után végre mód nyílik újabb készítmények bevezetésére is, hiszen ármegállapodás híján erre az utóbbi időszakban nem volt lehetőség. A július elsejétől bevezetett négy reprodukciós és egy licenc alapján gyártott szer a tb által támogatni kívánt olcsóbb szerek közé tartozik. Jó részük referencia termékként jelenik meg a társadalombiztosítás listáin.
VITÁK A MULTIKKAL. A Ricternek éppen ebből adódnak a vitái a külföldi gyártókkal, mivel ezeket a gyógyszereket nem a nyugaton elfogadott, általában 20 évre szóló termékszabadalom lejárta után, hanem az előtt, a Magyarországon érvényben lévő eljárás-szabadalom alapján gyártja. Ez azt jelenti, hogy egy védettséget élvező hatóanyagot állítanak elő, de nem az eredeti, hanem egy másik – nálunk nem védett – eljárással. “Ezeket a termékeket Nyugaton nem, csak a volt szocialista országokban lehet eladni” – magyarázza Bakonyi Zoltán. Egyébként a Richter ellen indított, többnyire amerikai cégek által kezdeményezett pereket is ezek a termékek generálják. Ugyanakkor a Richter azt veti a magyar piacon jelen lévő külföldi gyártók szemére, hogy rendkívül agresszív marketingpolitikájuknak, az orvosokat megcélzó promóciós tevékenységüknek tudható be a gyógyszerkassza rendszeres túlköltekezése. E logika szerint ma Magyarországon bizonyos drága szereket akkor is felírnak, ha az fölösleges vagy legalábbis olcsóbbal helyettesíthető. A külföldi gyártók terjeszkedése ellenére a Richter – 8,8 százalékos részesedéssel – őrzi vezető helyét a magyar piacon.
