Egyelőre csak politikai deklaráció az, hogy ia Magyar Posta megszerezheti a Postabankot – vallotta be a szokásosnál is keserűbb tekintettel Áder János. A parlament fideszes házelnöke egyúttal elismerte, hogy apparátusának hibájából kimaradt a pénzügyi törvénycsomagból az ehhez szükséges változtatás. Hiába “csempészte” tehát be a Posta vezetése a hitelintézeti törvény módosítását az egységes hírközlési törvénybe (eht) és a pénzügyi “salátacsomagba” is, két szék között a pad alá esett. A 15 százaléknál nagyobb részesedés megszerzését lehetővé tevő passzust ugyan az előbbiből egy módosító indítvánnyal kiszavaztatták, mert az a terveikben szereplő júliushoz képest később, csak az év végén lépett volna hatályba, a nagy kavarodásban azonban a hamarabb életbe lépő utóbbi csomagba nem a megfelelő módon került bele a kívánt rész. Tudniillik kimaradt az az eht-ben szereplő kitétel, amely szerint az egyetemes postai szolgáltató alatt a Magyar Postát kell érteni.
POLITIKAI VITA. A kézen-közön elveszett egy mondat miatt most a kormány döntése, amely a postabankos házasság mikéntjéről rendelkezett, egyenesen törvénysértő az ellenzéki szocialisták szerint. A baloldali honatyák ráadásul azt is állítják, hogy a pénzügyi tárca politikai államtitkára, Tállai András önkényesen hozzáírta a hiányzó részt a szöveghez, és így kívánta kihirdettetni a törvényt, amit persze az érintett tagad, és politikai támadást sejt a háttérben.
Emberi tényező Az új feladatokhoz új embereket is hadrendbe állít a Posta, amelynek egyik vezetője néhány héttel ezelőtt még arra panaszkodott, hogy a Postabank “olyan, mint egy nagy gömb, amelyet sehol sem lehet felszúrni”. Az utóbbi hetekben mintha sikerült volna ez a mutatvány, és bár a Posta vezetői tagadják, hogy “lefejezték” volna a pénzintézet irányítását, azt maguk is elismerik, hogy 2,5 hónap alatt a 40 csúcsvezetőből 6 távozott; lapinformációk ezt a számot még további 3 személlyel toldották meg. Így megvált állásától többek között a pénzügyi vezérigazgató-helyettes, a lakossági üzletág, valamint a treasury vezetője, a kockázatkezelés felelőse, a bankszervezési terület és a humánpolitika feje is.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) végül közleményben erősítette meg azt az akkor már napok óta keringő hírt, miszerint a Postabank vezetőségének jelentős átalakulásában a felügyelet működési kockázatokat látott, s ezért intézkedésre kényszerült. Noha a PSZÁF bejelentésével kapcsolatban nyilatkozó postabanki illetékes azt hangsúlyozta, hogy a pénzintézet minden szakterületének szakmai irányítása biztosított, a bank zökkenőmentesen és prudensen működik, a közlemény szerint a felügyelet határozatában kötelezte a bankot arra, hogy július végéig készítsen tervet a 2000 ősze óta megüresedett vezetői állások betöltésére. Ennek a bank részben már eleget is tett, a PSZÁF engedélyét máris megkapta két vezérigazgató-helyettesi poszt betöltésére. E szerint a pénzügyi vezérigazgató-helyettesi tisztet Gróf Józsefné, a kockázatkezelési vezérigazgató-helyettesit pedig Győrvári Tamás tölti be június 20-ától.
A Posta elszántsága azonban még az országgyűlés gépezetét is újabb lendületbe hozza: valószínűleg az e hétre amúgy is tervbe vett rendkívüli ülésen a kimaradt módosítás erejéig újra vitáznak és szavaznak a képviselők, miután a köztársasági elnök azon melegében visszautalja nekik az ügyet.
Az idő valóban sürget, hiszen a kormány már abban a hitben jelölte ki a júliusi 3-i határidőt a tulajdonszerzés első lépcsője, a 33 százalékos arány eléréséhez, hogy a jogszabályi háttér készen áll. A tervek szerint eddig a dátumig a Posta tulajdonosa, a közlekedési és vízügyi tárca – a Postabank-birtokos Pénzügyminisztérium és a Kincstári Vagyonkezelő közbeiktatásával – apportként visz a cégbe egy 33 százalékos állami Postabank-pakettet, és még ebben a hónapban előterjesztés is készül a Miniszterelnöki Hivatalban a pénzintézet szeptember végére tervezett, teljes, 100 százalékos tulajdonszerzésének módjáról. A papíron remekül mutató tervek azonban a mostani késlekedés miatt időben is csúszhatnak, ráadásul számos nyitott kérdés is megoldásra vár. Nem született még döntés például arról, hogy az első állami részvénycsomag milyen értéken kerül a Postához. Ennek megállapítására független könyvvizsgálót – kizárásos alapon valószínűleg a PricewaterhouseCooperst – kérnének föl, amely még nem volt érdekelt (rázós) Postabank-ügyekben. A 33 százalékon felüli részesedés megszerzése is fejtörést okozhat, hiszen erre vagy a pénzintézet zártkörűvé tételével kerülhet sor, vagy be kell tartani az értékpapírtörvény felvásárlási szabályait. Utóbbi megoldást választva a Postának nyilvános vételi ajánlatot kellene tennie a maradék rész megvásárlására, ami gyakorlatilag persze azt jelentené, hogy az állam az egyik zsebéből a másikba pakolja a pénzt, de a vásárláshoz szükséges forrást – várhatóan az OTP 30 milliárd forintos ajánlata és a Postabank 40 milliárdos saját tőkéje közötti összeg arányos részét – mégis a Posta rendelkezésére kellene bocsátani. A nyilvános vételi ajánlat ráadásul érintené azokat a 0,03 százalékban tulajdonos kisrészvényeseket is, akik éppen a pénzintézet tőkeleszállítása óta a részvényeik értékéről pereskednek az állammal.
Körvonalazódó stratégia • A Postabank fiókjaiból fokozatosan telepítik át a banktevékenységet a postahivatalokba, s az is előfordul majd, hogy a Postát költöztetik át a bankfiókba
• Az ígéretek szerint az új Postabankban egyszerű és olcsó termékeket kínálnának, amelyek alapjául a Posta jelenlegi pénzforgalmi tevékenysége szolgálna
• A Posta különböző pénzintézetek folyószámlái esetében fogadna el ki- és befizetéseket, valamint megtakarítási szolgáltatásokat is közvetítene
• A fentire épülnének rá a hiteltermékek, amelyekre viszont a Postabanknak a tervek szerint nem lenne versenytársa
A JÖVŐ ÚTJAI. A rengeteg kérdőjel miatt nem csoda, hogy a Posta vezetése egyelőre sokkal inkább a jelennel és a Postabank birtokbavételével van elfoglalva, mintsem azzal, hogy a pénzintézet jövőjét meghatározza. A hivatalos nyilatkozatok – elfogadott és nyilvánosságra hozott stratégia híján – még csak vázlatosan közlik azt, hogy pontosan milyen szolgáltatásokat kínál majd Postabank. A tervek szerint egy éven belül akár 400 postahivatalban jelenhetnek meg az alapvető banki szolgáltatásokkal, például folyószámla-vezetéssel, két-három éven belül pedig már 1200 postán lesz ez a “népbanki” konstrukció elérhető, ami az OTP Bank lakossági hegemóniájának egyértelmű megtörését célozza.
Mindehhez jó kezdőlökést adhat az, hogy a tervek szerint a Postabank kizárólagosságot kaphat majd egy még nem konkrétizált gazdahitel terítésében illetve az államilag támogatott diákhitelek kedvezményezettjeinek számlavezetésében. Ennek módja lehet az a megoldás, mely szerint az Oktatási Minisztérium – a Postát felügyelő közlekedési tárca beiktatásával – apportként beviszi a Diákhitel Központ Rt. részvényeinek 50,1 százalékát a társaságba, amely tehát a bankja számára tartja fönn a hitelt igénylő diákok számláinak gondozását. A nagyra törő tervekhez feltétlenül szükséges informatikai fejlesztések fedezetét pedig valószínűleg üzleti hitelből oldják meg.
