Több mint 300 millió forint veszteséget hozott össze 29 brókercég ez év első három hónapjában – kongatja tovább a vészharangot a magyar tőkepiac felett a Budapesti Értéktőzsde első negyedéves kockázati összefoglalója. Adatai nyilvánosságra hozatalához a 40 tőzsdetag közül csak 32 járult hozzá, közülük három társaság – két bank és az Aegon Magyarország Értékpapír Rt. – kiugróan jó, amúgy nem értékpapír-forgalmazó tevékenységből származó adózott eredménye ugyan sokat javít az összképen, de még így is tragikus a helyzet. A listán szereplő 16 veszteséges társaság összesen 858 millió forint mínuszt volt kénytelen elkönyvelni.
Jóllehet, a nyitó negyedév eredményei nem túl fényesek, ezekből mégsem lehet megítélni egy-egy cég tényleges gazdálkodását – árnyalta a képet a Figyelő kérdésére Pásti Zoltán, az első három hónapra 170 millió forint veszteséget kimutató Erste Bank Befektetési Rt. ügyvezető igazgatója. Az adatok egyrészt nem auditáltak, másfelől előfordul, hogy nem tükrözik a cég valós helyzetét. Megtörténhet például, hogy egy vállalat egész évre tervezett elhatárolt veszteségét, illetőleg költségeit inkább az év elejére könyvelik el. Arra a kérdésre azonban Pásti nem válaszolt, hogy az Ersténél is könyveléstechnikai okokra vezethető-e vissza a tetemes első negyedéves mínusz, mindenesetre a brókercégnél az év végére pozitív eredményt várnak. Amihez persze jó adag optimizmus és szerencse is szükségeltetik, hiszen a fellendülés csodájában igazából senki sem bízik.
Ebben a helyzetben más sors aligha várhat a brókercégekre, minthogy a banki hátterűek beolvadnak az anyavállalatba, a függetlenek pedig vagy fuzionálnak, vagy költségeiket takarékra állítva vegetálnak – festi le a jövőképet Jaksity György, a ConCorde Befektetési Rt. vezérigazgatója. Állítja: azok a kisebb társaságok, amelyek a jelenlegi piaci helyzetben részvénykereskedelemből kiugró nyereséget tudnak produkálni, azok vagy zsenik, vagy nem prudensen működnek, azaz a megengedettnél nagyobb kockázatot vállalva veszélyeztetik az ügyfelek pénzét. Ami pedig a banki hátterű brókercégeket illeti, az adatok tanúsága szerint ugyan többségük valóban nyereségesen gazdálkodott, a jobb eredmények azonban inkább az állampapír-forgalmazásból származnak.
Az évek óta tartó koncentráció az értékpapír-kereskedő társaságok vezetői szerint ebben az évben még inkább felgyorsulhat. Az alkuszcégek menedzserei maguk is úgy vélik, hogy ez év végéig legfeljebb 20-25 cég marad talpon, sőt, a pesszimisták hosszabb távon csak 10 szereplővel számolnak. S az életben maradást az dönti el, hogy melyik társaság hány aktívan üzletelő ügyfelet tud felmutatni. Teljes az egyetértés a piaci szereplők között: e helyzetben az eddigieknél is nagyobb harc lesz az ügyfelekért és azok minden egyes forintjáért.
Új ügyfelet kereskedésre bírni azonban ma már szinte lehetetlen, a még aktívan tőzsdézők pedig nem szívesen váltanak maguktól egy új brókercégre. Így nem marad más megoldás, mint egymás ügyfélállományának a megvásárlása. Legutóbb például az Erste vette át a piacról kivonuló Dunainvest Tőzsdeügynöki Rt. 6 ezer aktív ügyfelét, e lépéssel Pásti Zoltán reményei szerint ez év végére a tavalyi közel 9 százalékos részvénypiaci részesedésüket 15 százalékra tudják feltornázni. Ám ilyen körülmények között is kérdéses, hogy az ügyfelekért folytatott harcban a tőkeerős bankokkal tudják-e állni a versenyt a független brókercégek. Hiszen a bankok más jövedelmező üzletágaik miatt megengedhetik maguknak, hogy szélesebb termékskálát kínálva, stratégiai okokból megtartsák, illetve bővítsék értékpapír-forgalmazói tevékenységüket anélkül, hogy az rövid távon hasznot hajtana. A függetleneknél viszont nagy a kockázata annak, hogy a vállalatfelvásárlásokra fordított pénz csak a veszteséget duzzasztja. Tavaly a nagy függetlenek közül a ConCorde és a Buda-Cash Brókerház Rt. hajtott végre olyan cégfelvásárlásokat, amelyek elsősorban a lakossági ügyfelek megszerzését célozták, s például a ConCorde jutalékbevételének fele – számolt be Jaksity György – már ebből a körből származik. Pénzpiaci találgatások szerint egyébként hosszú távon függetlenként éppen e két társaság maradhat életképes.
A brókercégek koncentrációja, úgy tűnik, visszafordíthatatlan, ám létezik olyan vélemény is, miszerint nem tesz jót a piacnak, ha a jövőben főként univerzális bankok végzik az értékpapír-kereskedelmet. Bár az ügyfelek pénzének biztonsága garantált, sokan félnek attól, hogy a kevesebb szereplővel működő piacon mérséklődik majd a verseny a szolgáltatások minőségében és díjaiban.
Mindenesetre, biztos ami biztos, szinte minden brókercégnél igyekeznek csökkenteni a működési költségeket. A Cashline Értékpapír Rt.-nél és a ConCorde-nál például 30-35 százalékos költségcsökkentést hajtottak végre nemrégiben, főként létszámleépítések révén. Utóbbi társaságnál a marketingkiadásokat is lenyesték, valamint az informatikai fejlesztéseket is leállították.
A Cashline-nak egyébként hétéves működése óta ez az első veszteséges negyedéve. Albrecht Ottó, a társaság ügyvezető igazgatója ez évre túlélési stratégiaként leginkább még az eddig is sikeres vállalatfinanszírozási tanácsadás üzletágukban bízik. A cégvezető ugyan nem keres vevőt a brókercégre, de – mint a Figyelőnek fogalmazott – jó áron minden eladó.
Amúgy az egész szakmában erőteljes, átlagosan mintegy 10-15 százalékos leépítésekre számítanak. A banki hátterű értékpapír-kereskedő cégeknél az idén a racionalizálás jegyében az anyabankba történő beolvasztás a jelszó – erre friss példa az IE-New York Broker, de az OTP Értékpapír Rt. is említhető -, a folyamat a legtöbb esetben a létszám felülvizsgálatával jár együtt.
A részvénypiaci pangás fő okaként előszeretettel mutogat a piac a lelassult amerikai gazdaságra, az Európai Unióra, ám a tőzsdei szakértők egy része úgy véli, hogy a jelenlegi kormányzat piacidegen intézkedéseivel hathatósan hozzájárult a befektetők elriasztásához. A magánnyugdíj-pénztárakba fizetendő járulék 6 százalékon történő befagyasztása, a kormány beavatkozása a gáz- és gyógyszerárakba, az értékpapírtörvény késlekedő módosítása, a hiányos piaci versenykultúra, a gyenge felügyeleti tevékenység és az ez évtől bevezetett 20 százalékos árfolyamnyereség-adó miatt a befektetők megtakarításaiknak még jó ideig nem a részvényekben keresnek helyet.
