Február 26-án érkezett az első baljós jel. A Honeywell International Inc. részvényesei azt várták, hogy a General Electric Co. (GE) keresztülviszi a betegeskedő konglomerátum felvásárlását, s végül megmenti a nehézkes Honeywellt a további süllyedéstől. Ehelyett fenyegető nyilatkozat jött Mario Montitól, az Európai Bizottság egyik legbefolyásosabb tagjától, aki korábban már több hatalmas vállalati egyesülést is megtorpedózott, köztük például az MCI WorldCom és Sprint által tervezettet. Miután sikertelenül tárgyalt a nézeteltérések tisztázásáról John F. Welch vezérigazgatóval Brüsszelben, Monti közölte: az Európai Bizottság négy hónappal elhalasztja a döntést annak érdekében, hogy megvizsgálhassa, az ügylet nem juttatja-e tisztességtelen versenyelőnyhöz a GE-t. Két héttel később a cég kilátásba helyezte, hogy visszalép a fúziótól, ha a bizottság olyan üzletágak leválasztására kötelezné, ami miatt elveszítené a repülőgépgyártásban birtokolt erős beszállítói pozícióit.
VILLÁMTÁRGYALÁS. Ennyit arról, hogy Welch az ügylet gyors lezárását ígérte közvetlenül azután, hogy lecsapott a Honeywellre. A tervezett fúzió már a kezdet kezdetétől a gyorsaságról szólt, a felek közti megállapodás is röpke négy hektikus nap alatt jött létre. Miközben a rivális United Technologies Corp. arra készült, hogy bejelentse 40 milliárd dolláros felvásárlási ajánlatát a Honeywellre, Welch 45 milliárdot kínálva elhappolta a prédát. Amikor Welch október 23-án bejelentette a megegyezést, azt állította, hogy február végéig le tudja bonyolítani az egészet.
Most, hogy az Európai Unió listát készít az ellenvetéseiről, mindkét cégnek kínos – és költséges – halasztással kell szembenéznie. “Az egész alól kiszaladt a lendület, a Honeywell pedig ott kókadozik a legnagyobb bizonytalanságban” – mondja Martin A. Sankey, a Goldmann, Sachs & Co. elemzője. Gary Sheffer, a GE szóvivője ugyanakkor azt állítja, hogy cége “csalódott, de nincs meglepődve” a késés miatt.
A fúzió bejelentése óta a Honeywell teljesítménye folyamatosan romlik. Bár többször is lefelé módosították az előrejelzéseket, a cég mégis meglepte az elemzőket, amikor a tavalyi negyedik negyedévre 569 millió dolláros, vagyis a megelőző azonos időszakhoz képest 10 százalékkal alacsonyabb üzemi eredményt jelentett. A 2000. évben a nyereségnövekedés – amelyet a társaság sokáig 20 százalékosra tett – végül mindössze 5,5 százalékos lett. Ráadásul a vállalati nyugdíjalap 380 millió dolláros gyarapodása nélkül a növekedés közel került volna a nullához.
A fejlett ipari országok gazdasági növekedésének lelassulása mindenképpen éreztette volna a hatását a Honeywell üzletmenetében, ám a cég már tavaly júniusban elvesztette a lendületét, amióta a menedzsment nem összpontosít semmi másra, csak a fúzióra. Mivel képtelen volt új vállalatokat vásárolni, illetve gyengélkedő részlegeit eladni, a Honeywellnek meg kellett tapasztalnia a hagyományos autóalkatrész- és vegyi üzletágak erózióját. Számos kulcspozícióban lévő menedzser távozott, s még jó néhányuk hasonló terveket sző. Elakadtak a tárgyalások több alulteljesítő részleg – köztük a fékberendezés- és a finomvegyszer-gyártó – értékesítéséről, amelyek együttesen mintegy 4 milliárd dollárral járultak hozzá a társaság forgalmához. “Teljesen leállították őket” – mondja Paul H. Nisbet, egy newporti repülőgép-ipari tanácsadó cég, a JSA Research Inc. elnöke.
Még a legerősebb részlegek is kutyaszorítóba kerültek. A sokat dicsért repülőgép-üzletág, amely tekintélyes, 22 százalékos haszonkulcsot produkált tavaly, jórészt akvizícióknak köszönhette a robusztus teljesítményt. Most viszont a megakadt fúziós folyamat közepette nemigen élhet ezzel az eszközzel. A Honeywell ipari automatizálási és folyamatszabályozási részlegének sikerült némi forgalomnövekedést “összekaparnia” a negyedik negyedévben, de ezt is csak a Pittway Corp. felvásárlása tette lehetővé. Az új szerzemény nélkül számítva, az eladások 12 százalékot estek.
CÁFOLATOK. “Kókadozás? Ez nonszensz – utasítja el a fentebb idézett véleményt Michael R. Bonsignore, a Honeywell elnök-vezérigazgatója -, a repülőgép-ipari üzletág 22 százalékos haszonkulcsát azért elég nehéz kókadozásnak minősíteni.” A GE részéről pedig Gary Sheffer hangsúlyozza, hogy cége továbbra sem közömbös a Honeywell kilátásai iránt, s bízik abban, hogy az ügyletet jóváhagyják. “Az üzlet nem ígérkezik rossznak – mutat rá Sheffer -, piaci értékünk 8 százalékát készülünk kifizetni egy cégért, amely forgalmunk 16 százalékát adná.”
A Honeywell már akkor is botladozott, amikor a GE lecsapott rá. 1999 decemberében a Honeywellt felvásárolta a delelőjükön már túl lévő üzletágakat összeharácsoló AlliedSignal Inc., s a problémák már akkor kezdtek megmutatkozni. A GE-nél azt állítják, hogy a szárnyaló konglomerátum feljavíthatja a Honeywell gyenge üzletágait azáltal, hogy összevonja azokat a saját jól teljesítő részlegeivel. A GE 7,8 milliárd dolláros műanyag-ipari üzletága például kétszer akkora, mint a Honeywellé. Miközben mindkettőt érzékenyen érintette a tavalyi negyedik negyedév visszaesése, a GE e részlege mégis 21 százalékos profitbővülést ért el a mindössze 2 százalékos forgalomnövekedés közepette.
A vételárból kiindulva a Honeywellnek 30 százalékos átlagos haszonkulccsal kellene dolgoznia, hogy behozza az árát. “Ez annyit jelent, hogy meg kellene duplázni a haszonkulcsot olyan lemaradó üzletágakban, mint a műanyagok, a vegyi anyagok és a közlekedési eszközök gyártása” – mutat rá Brian K. Langenberg, a First Union Securities elemzője.
Kihívások a Honeywell-termékek előtt (termékek és kilátások)Repülőgépipar
(Repülőelektronika – ezen belül repülőbiztonsági berendezések, hajtóművek üzleti és regionális gépekhez, alkatrészgyártás és javítás.)
– A részleg a Honeywell eladásainak 40 százalékát adja, 22 százalékos haszonkulcs mellett, ám a repülőgép-megrendelések várhatóan csökkennek 2002-ben
Automatizálás és foly.szabályozás(Fűtő-, hűtő- és biztonsági rendszerek háztartások, kereskedelmi épületek, üzemek számára, ipari érzékelők.)
– Az árbevétel nőtt a negyedik negyedévben, de csak egy korábbi felvásárlás miatt, az automatizálási rendszerek iránti kereslet visszaesőben van
Segédanyagok(Nyomtatott áramköri kártyák, speciális vegyszerek, műanyagok, autóalkatrészek)
– Ezek a ciklikus üzletágak a legsebezhetőbbek, a negyedik negyedévi eladások 6 százalékkal visszaestek, a javulás a GE Plasticsszel való fúziótól függ.
Energetikai és szállítási eszközök(Turbófeltöltők, radiátorok, fékberendezések és fékalkatrészek, FRAM szűrők, Prestone fagyásgátló, gyújtógyertyák.)
– A magas haszonkulcsú turbófeltöltők piacán 55 százalékos részesedéssel bír, de a negyedik negyedévi eladások 7 százalékkal visszaestek és az összesített profit gyenge.
Forrás: JSA Research Inc., First Union Securities Inc., cégbeszámolók
ÍGÉRETEK. Senki sem állítja, hogy a GE nem tudja meglódítani a teljesítményt, ám ehhez jelentős költséglefaragás szükséges. Ami azt illeti, Welch folyamatosan egyre magasabbra teszi azokat a költségeket, amelyeket le tud faragni. Eredetileg 1,5 milliárd dollárról beszélt, ám március 13-án a GE már azzal kérkedett, hogy az egyesített cég éves kiadásaiból 3 milliárd dollárt tud eltüntetni. “Ez azonban a Honeywell 2000-es általános költségeinek 100 százalékát teszi ki” – mondja George W. Tall, a bostoni David L. Babson & Co. portfólió menedzsere. “Egy év alatt képtelenség ekkora beavatkozást végrehajtani. Ez egy komplex szervezet, százezerrel több alkalmazottal” – hangzik a figyelmeztetés.
Utólag már látni: Jack Welch túl optimista volt, amikor az ügylet gyors lezavarását vetítette előre. A két cég az üzletágak 90 százalékában fedi egymást, Welch azonban azzal érvelt, hogy az egyes termékeknek nincs megfelelője a másiknál. Amerikai kormányzati források szerint a washingtoni igazságügyi minisztérium behatóan vizsgálja az ügyet. Mindazonáltal nyilvánvaló, hogy a keményebb ellenállásra Európából kell számítani. Versenyjogi szakértők szerint Welch számára figyelmeztetésül kellett volna szolgálnia annak, hogy az Európai Bizottságnak fenntartásai voltak már a Honeywell-AlliedSignal öszszeolvadással kapcsolatban is. Ebből Welchnek rá kellett volna jönnie arra, hogy nem kerülheti el az Európai Bizottság második lépcsős versenyfelügyeleti vizsgálatát – állítják a jogi szakértők. Philippe Camus, az EADS – az Airbus Industrie anyavállalatának – társ-vezérigazgatója arra mutat rá, hogy az ilyen kiterjesztett vizsgálódások csaknem mindig két lehetséges eredmény egyikét hozzák magukkal: “Vagy kifejezik egyet nem értésüket – s ezzel gyakorlatilag megölik az üzletet -, vagy pedig bizonyos részlegek leválasztását írják elő.”
Március végén tett washingtoni látogatásán Monti jelezte, álláspontja szerint a második változat körvonalazódik. Az Európai Bizottság júliusban tart végső szavazást a kérdésről. Senki sem számít azonban arra, hogy a GE addig nem lép semmit. Jeffrey R. Immelt, a GE elnöke már március 13-án feleresztett egy kísérleti léggömböt. Közölte, hogy, a GE eláll az ügylettől, ha a versenyhivatalnokok olyan repülőgép-ipari leválasztásokhoz ragaszkodnak, amelyek alapjaiban változtatnák meg a fúzió következményeit. Ám kitáncolni is nehéz lenne az ügyletből – állítja több GE-részvényes is. A cég menedzserei már beépültek a Honeywellbe, ők hozzák a döntéseket mindenről, a személyi ügyektől egészen a könyvelésig.
CSAPDA. Amikor Welch a múlt ősszel bejelentette az ügyletet – közölve azt is, hogy a fúzió levezénylése végett egy évvel később megy nyugdíjba -, az elemzők tudomásul vették: távozása előtt végre akar hajtani még egy huszárvágást. A Honeywellt kiválóan ismerő egyik tanácsadó szerint azonban az ügylet ehelyett Welch Waterloojává válhat. Még fenyegetőbbek a kilátások a Honeywellre nézve, ha az üzlet meghiúsul. “Egyszerűen feldarabolják és eladják” – jósolja Nicholas P. Heymann, a Prudential Securities elemzője. Ráadásul gyors döntés hiányában az egyes darabok is napról napra veszítenek értékükből.
