Bőr Antal bőrdíszműves kereskedő az adóhatóságnak írt névtelen levélben feljelentette az utca másik oldalán ugyanezen tevékenységet űző konkurenciát. Tudni vélte ugyanis, hogy az a másik bőrdíszműves nem ad számlát a vevőknek. A bejelentő azonban – bizonyára a levélírás izgalmában – arról már elfelejtkezett, hogy a törvényi kötelezettségeit megszegő vállalkozó házszámát is megjelölje. Így aztán a revizorok a megadott utcában sétálgatva először Bőr Antal üzletében ellenőrizték, hogy a kereskedő teljesíti-e nyugta-, illetve számlaadási kötelezettségét. Már a jegyzőkönyvet írták – Bőr Antal persze nem adott nyugtát -, amikor a mester közölte, hogy a szemben lévő üzletet kellett volna ellenőrizni, mivel ő azt jelentette fel. A revizorok persze oda is ellátogattak, ahol ugyancsak nem kaptak nyugtát.
POZITÍV TENDENCIA “Szerencsére egyre kevesebb a hasonló eset” – mondja Hajdu Miklósné, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) operatív főosztályának vezetője. Míg 1996-ban még az ellenőrzöttek 61 százaléka felejtett el számlát adni, de még 1999-ben is 55 százaléka, addig tavaly már a 44 százalékot sem érte el a mulasztók aránya. A főosztályvezető szerint a javulás annak is tulajdonítható, hogy mostanra értek be korábbi vizsgálataik. Egyre kevésbé mernek a vállalkozók kockáztatni, mivel az ilyenkor általában kiszabott 70-80 ezer forintos bírság nem kis teher, arról nem is beszélve, hogy többszöri mulasztás esetén az üzlethelyiséget is lezárják.
APEH-eszközök az adócsalók ellen FOGLALÁS.
Arra szolgál, hogy a bejelentés nélkül adóköteles tevékenységet folytatókra kivetett mulasztási bírság ellenében az árukészletet lefoglalhassa a hatóság. Nehezen alkalmazható, így ritkán élnek vele.
HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS. A fuvarellenőrzés, a helyiség és az üzlethelyiség átvizsgálása akkor alkalmazható, ha feltételezhető, hogy az adózó jelentős tárgyi bizonyítási eszközt elrejt. Ritkán kerül rá sor, mert csak az adóellenőrzéskor lehet használni, azt megelőzően nem.
VAGYONOSODÁSI VIZSGÁLAT. Azt ellenőrzik, hogy az adózó vagyongyarapodásával és életvitelére fordított kiadásokkal összhangban van-e jövedelme; ha nincs összhang, akkor becsléssel állapítják meg az adózó jövedelmét. Az összhang hiányát az adóhatóságnak kell bizonyítani, amit a bíróság előtt nem nagyon tudnak bizonyítékokkal alátámasztani, ezért ritkán alkalmazzák.
NYILVÁNOSSÁG. Folyamatosan nyilvánosságra hozzák azoknak az adózóknak az adatait, akik bejelentés nélkül adóköteles tevékenységet folytatnak, s negyedévente azok is “közismertek lesznek”, akiknél az adóhatóság jogerősen – magánszemélyek esetében 10 millió, más adózók esetében 100 millió forint – adóhiányt állapít meg. Ez lényegében szégyentábla; az adózók megpróbálják elkerülni, hogy rákerüljenek.
NYILATKOZATTÉTELRE KÖTELEZÉS. Az adóhatóság nyilatkozattételre kötelezheti az adózót az általa ismert, illetve a nyilvántartásában szereplő adatról, tényről. Gyakran alkalmazzák a gyakorlatban, az adóellenőrzést megelőzően fontos.
Ugyanakkor az APEH országos akciói bizonyítják: munkaidőn kívül nem számítanak a vállalkozók arra, hogy adóellenőrök vizsgálják számlaadási fegyelmüket. Így aztán nem csoda, hogy a nemrég tartott budapesti hétvégi “razzián” az adózók közel 60 százaléka nem adott semmilyen bizonylatot a vevőknek álcázott adóellenőröknek. Legközelebb a Dunakanyar vállalkozói számíthatnak valamelyik hétvégén hasonló akcióra.
“A három-négy évvel ezelőtti helyzethez képest kétségtelen érzékelhető bizonyos javulás az adómorálban, de az még mindig messze van a kívánatostól” – vonja le a konzekvenciát Hajdu Miklósné. Miközben egészében véve javul a számlaadási fegyelem, addig a többször “megbukó” vállalkozók ellen hozott boltbezárási határozatok száma növekszik. A mulasztási bírság mellett az adóhatóság 6 napra bezárja azt a helyiséget, ahol az adózó az első ellenőrzéstől számított egy éven belül másodszor is megfeledkezik számla- vagy nyugtaadási kötelezettségéről. A második alkalmat követő – időben nem korlátozott – minden újabb mulasztás további bezárásokat von maga után: a harmadik alkalommal 10, a negyedik és minden további alkalommal 20 napra zárja le az APEH az üzletet. Vagyis ez azt jelenti, hogy az egy éven belül visszaesők már soha többé nem szabadulhatnak ettől a megbélyegzéstől, miközben még a bűnelkövetők is kapnak bizonyos “tiszta” idő eltelte után erkölcsi bizonyítványt.
MULASZTÓK. A nyugta- és számlaadási fegyelmet tavaly az adóhatóság szakemberei több mint 34 ezer esetben ellenőrizték, a vizsgált vállalkozók közel fele kereskedelmi tevékenységet végzett, 30 százalékuk a vendéglátásban, míg a többi egyéb szolgáltatásban tevékenykedett. A mulasztók aránya mindhárom szektorban hasonló volt. Ez az egyéni, illetve a társas vállalkozók vonatkozásában is mondható, holott néhány évvel ezelőtt az előbbiek között még jóval több volt a vétők aránya. A főosztályvezető szerint az egyéni vállalkozók “megjavulása” egyértelműen annak köszönhető, hogy a Pénzügyminisztérium 1997 óta szakmánként meghatározza az adott évben elvárt jövedelmeket. E szint el nem érése elég nagy macerát von maga után, így aztán a többség inkább bevallja a szükséges minimumot, amihez viszont bevétel kell, vagyis általában számlát és nyugtát is ad.
KifehéredőbenA rejtett gazdaság aránya a kilencvenes évek végére csökkent Magyarországon, s ma olyan szinten van, mint volt Olaszországnak, vagy Portugáliának az Európai Unióhoz történő csatlakozásakor – mindezt az MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont és a Tárki égisze alatt folytatott kutatás során állapították meg. Azt vizsgálták a két intézmény kutatói, miként alakult a rejtett gazdaság aránya nálunk és a többi poszt-szocialista országban a rendszerváltástól napjainkig, s milyen tényezők befolyásolják a gazdasági szereplők rejtett gazdasággal kapcsolatos döntéseit.
A rejtett gazdaság súlya már a rendszerváltás idején magas volt Magyarországon, majd 1993-ban érte el a “csúcspontját”, s a fellendülés megindulásával kezdett el fokozatosan visszaszorulni az előző évtized végén. Ennek hátterében az állhat, hogy egyre biztosabbá váltak a legális gazdaság által és hosszú távon is elérhető hasznok, ugyanakkor leértékelődtek és bizonytalanabbá váltak a rejtett gazdaságban és csak rövid távon megszerezhető előnyök. S miközben csökkentek a legális gazdasághoz kötődő adóterhek, a hatékonyabb adóellenőrzés és a nagyobb lebukási valószínűség miatt nőttek a rejtett gazdasághoz kötődő költségek.
A kutatók azt is vizsgálták, hogy 1992 és 1998 között hogyan alakult az adóadminisztráció, az adóigazgatás hatékonysága, s ez mennyiben játszott közre az adózási fegyelem javulásában. Elemzésük szerint a belföldi többségi tulajdonban (magyar magánszemélyek vagy cégek birtokában) lévő társaságok szállítói körében nagyobb arányban fordult elő számla nélküli értékesítés 1996-ban, mint a többi cégnél. Az ezt követő két évben viszont szignifikánsan javult a magyar gazdaságban az adómorál, amit az is jelez, hogy az adóhatóság növekvő ellenőrzési ráfordításai ellenére csökkent az összes feltárt adókülönbözet GDP-hez viszonyított aránya.
A számlaadási kötelezettségüket elmulasztó vállalkozók legnagyobb arányban azon tevékenységet végzők közül kerülnek ki, akiknél a legtöbben vallanak az úgynevezett jövedelemküszöb alatt. Így idetartoznak például a közúti teherszállítást végzők, a fodrászok, a szobafestők, a taxisok, a büfét, butikot üzemeltetők. Az adóhatóságnak egyébként akkor van a legnehezebb dolga, amikor a szolgáltatást végzők számlaadását vizsgálja, tekintettel arra, hogy például nem könnyű egy teherfuvart “falból” elvégeztetni, vagy például egy redőnyt “fel is tetetni, meg nem is”. Gyakori eset, hogy a felvett előlegről csak egy vállalási jegyet adnak, holott számlát kellene kitölteni.
Az APEH számára nem egyszer hasznos segítségül szolgálnak a közérdekű bejelentések, amikor a szomszéd, a jó ismerős tudni véli, hogy az adózó törvénytelenül gazdagszik. Az még egyszerűbb, amikor csak azt kell kivizsgálni: tényleg nem ad-e számlát a feljelentett adózó. Bonyolultabb esetekben már az adóhatóságnak bizonyítékokat is gyűjteni kell, ami nehézkes, így bár a bejelentések kétharmadának van valóságtartalma, általában csak a 30 százalékukat sikerül bizonyítékokkal is alátámasztani.
