Már a spájzban van a gazdasági talpra állás – szabad fordításban akár így is lehetne interpretálni Anthony M. Santomero múlt heti nyilatkozatát, amelyben mint a Federal Reserve Bank of Philadelphia elnöke, közvetlenül a Fed meglepetésszeru˝, fél százalékpontos kamatcsökkentése után a Dow Jones hírügynökségnek értékelte az egyesült államokbeli kilátásokat. Az amerikai jegybank szerepét betölto˝ Fed tagja e kijelentésével egy újabb bátorító üzenetet küldött a piaci szereplo˝knek. Ugyanolyat, mint amilyenekkel az Alan Greenspan vezette testület az elmúlt hónapokban igyekezett lelket önteni mindazokba, akiket riadalommal töltött el a gazdaság lassulása.
Csakhogy a részvénypiacok a váratlan kamatvágást megelo˝zo˝ napokban már-már kezdtek magukra találni. Mintha a befekteto˝k az effajta figyelmeztetések nélkül is eljutottak volna arra a következtetésre, hogy a legrosszabbon már túlvannak. Reményeik szerint a Nasdaq az április 4-én regisztrált 1638,8 ponttal leért a gödör aljára, s a dönto˝en technológiai papírokkal kereskedo˝ to˝zsde azóta tapasztalható emelkedése – az április 18-i kamatvágás napján az index 2025 ponton állt, azaz 24 százalékkal magasabban, mint két héttel korábban – már a gyógyulás kezdete.
A Cisco Systems esete kiválóan jellemzi a hangulatot. A minap még aze-business kedvencének számító információtechnológiai óriás a hétfo˝i to˝zsdezárás után jelentette be, hogy az áprilissal véget éro˝ három hónapos ido˝szakban eladásai mintegy 30 százalékkal maradnak majd el az elo˝zo˝ esztendo˝ azonos ido˝szakának teljesítményéto˝l. “Ez alighanem a leggyorsabb ütem, amelyben egy hozzánk hasonló méretu˝ vállalat valaha is lefékezo˝dött” – tette hozzá John Chambers vezérigazgató. Ám az április 4-i 13,2 dollárról 17 dollár fölé kapaszkodó Cisco-papírok másnap még erre a hírre is csupán 3 százalékot vesztettek az értékükbo˝l, hogy aztán szerdán ismét fölfelé induljanak el, a kamatmérséklés bejelentése nyomán pedig estére egészen 18 dollárig kússzanak föl.
A körülmények tehát gyökeresen mások voltak a Fed mostani döntésekor, mint amikor január 3-án az intézmény ugyanilyen váratlan kamatvágással lepte meg a piacokat. Az akkori intervenciót egy már-már drámai to˝zsdei zuhanás elo˝zte meg, és az elemzo˝k többsége hajlott arra, hogy úgy értékelje a történteket: Greenspan a beszakadni készülo˝ részvénypiacokat igyekezett aládúcolni a monetáris lazítással. Mostani – a múlt év vége óta immár a negyedik – kamatcsökkentésével azonban a Fednek aligha ilyesmi lehetett a célja. Hacsak el nem fogadjuk egy, a The New York Times által idézett elemzo˝ “véleményét”, miszerint Alan Greenspan – miután egy minapi televíziós vetélkedo˝ben a résztvevo˝k egyike sem tudta megnevezni a Fed elnökét – csupán ismét a hírekben akart szerepelni, akkor akár úgy is lehet értékelni a fejleményeket, hogy a jegybanki döntéshozókat ma sokkal jobban izgatja a gazdaság állapota, mint azt eddig sejtetni engedték.
Helyzetértékelés Fed-módra KEDVEZO˝ JELEK
• Az elmúlt hónapokban jócskán leapadtak a cégek által felhalmozott raktári túlkészletek
• A lakossági fogyasztás és az építkezési kiadások némileg visszaestek, de továbbra is igen biztató szinten állnak
• Az elmúlt negyedévben mérséklo˝dött ugyan a termelékenység, de az elo˝zo˝ évek növekedése nyomán a csökkenés egyelo˝re nem ad okot aggodalomra
AGGASZTÓ JELEK
• Esik a cégek jelenlegi és várható nyereségessége, valamint egyre bizonytalanabbak az általános üzleti kilátások, ezért tovább csökkennek a to˝keberuházások
• A részvényárfolyamok esése miatt gyengül a vásárlóero˝ és a fogyasztási kedv
• A gazdaság Amerikán kívül is lassul.
TÖBB KELL? Ez a megközelítés viszont élesen különbözik a talpra állást a következo˝ hetekre-hónapokra ígéro˝ állásfoglalásoktól. A küszöbön álló és elkerülhetetlen recesszióról értekezo˝ elemzo˝k viszont önnön téziseik igazolását láthatják benne. O˝k a Nasdaqnak a Fed-döntés napján bekövetkezo˝ 8,1 százalékos – illetve a Dow Jones Industrial Average (DJIA) index 3,9 százalékos – emelkedése, so˝t a másnap folytatódó 5, illetve 0,7 százalékos felfelé kapaszkodásuk láttán sietve emlékeztettek arra, hogy a januári kamatvágás is rekordméretu˝, 14,2 százalékos elso˝ napi Nasdaq-szárnyalást hozott, de csak azért, hogy az index alig néhány nap múlva annál meredekebb zuhanásba kezdjen. Szerintük a mostani kamatvágás is kevés ahhoz, hogy az egyre tömegesebbé váló elbocsátásoknak gátat szabjon, arra pedig végképp semmi esély, hogy a gazdasági fellendülés idején a gyártókapacitásukat hatalmas lelkesedéssel (túl)bo˝víto˝ vállalatokat most újabb eszközberuházásokra ösztönözze.
LEBEGTETÉS. A Fed pedig, bár továbbra is bizakodó hangot ütött meg, ezúttal meg sem próbálta tagadni, hogy tisztában van a gazdaságra leselkedo˝ veszélyekkel. A kamatcsökkentést kíséro˝ nyilatkozatában egyszerre regisztrálta a kedvezo˝ folyamatokat és vette sorra az aggasztó jeleket (lásd külön). Egyben a maga sokat sejteto˝ módján ezúttal is nyitva hagyta egy újabb kamatmérséklés leheto˝ségét.
Pénzügyi körökben teljes a konszenzus, hogy a Greenspan-csapat még a második negyedévben – talán már a május 15-én esedékes igazgatósági ülésen, de legkéso˝bb júniusban – rászánja magát a következo˝ kamatvágásra. A Figyelo˝ által megkérdezett néhány londoni elemzo˝ egyenesen 100 bázispontos mérséklést vetítenek elo˝re; ez az irányadó bankközi kamatok mostani, 1994 óta a legalacsonyabb, 4,5 százalékos szintje után újabb történelmi mélypontot jelentene. Márpedig amennyiben a profitjukat elúszni látó cégek folytatják az elbocsátásokat – az állástalanok aránya a márciusi adatok szerint immár elérte a 4,3 százalékot -, azzal csak még tovább mérséklik a keresletet, hiábavalóvá téve a Fed minden eddigi ero˝feszítését, hogy a hitelek olcsóbbá tételével serkentse a fogyasztást. Amit pedig a munkanélküliek számának 1991 óta nem látott ütemu˝ gyarapodása minden bizonynyal kikényszerít, azt a továbbra is alacsony infláció leheto˝vé is teszi: a Fed egyelo˝re szabadon lefaraghatja a kamatokat, anélkül, hogy az árstabilitást kockáztatná.
AZ ECB KIVÁR. Bezzeg az euró-övezetben éppen az infláció az a kockázat, ami miatt az Európai Központi Bank (ECB) immár hat hónapja makacsul 4,75 százalékon tartja az irányadó kamatlábat. Az idei növekedés bizonyosan elmarad ugyan a múlt évi 3,4 százalékos szintto˝l, ám Wim Duisenberg elnök szerint így is “ero˝teljes” lesz, éppen ezért hiába az újra és újra felero˝södo˝ nyomás, az ECB elso˝dleges célja továbbra is az infláció féken tartása marad. A mostani Fed-döntés pedig – amellyel mellesleg a tengerentúli kamatszint elo˝ször süllyedt az euró-övezetbeli alá – az elso˝ órák átmeneti zuhanása után még meg is ero˝sítette a közös valutát, így sürgeto˝ kényszer sincs az európai kamatváltoztatásra. Éppen ezért az ECB óriási meglepetést okozna, ha soron következo˝, április 26-i ülésén mégis meggondolná magát. Mindezzel együtt a gazdaság az öreg kontinensen is ösztönzésre vár, azaz néhány hónapon belül az euró-zónában is “vágásra érnek” a kamatok.
