Aki teheti, ma Ericsson-részvényt vásárol. Legalábbis akkor, ha hisz a híreszteléseknek, amelyek szerint a svéd világcég hamarosan összeházasítja veszteséges mobiltelefon-gyártó üzletágát egy távol-keleti rivális – minden bizonnyal a japán Sony – rokon divíziójával.#<# 
Hosszú idő után ez az első biztató hír az Ericsson háza tájáról. A cég mobilkészülék-gyártó részlege a becslések szerint 2000-ben mintegy 1,6 milliárd dollár veszteséget termelt, miután immár több mint két éve hibát hibára halmozott. Mindenekelőtt a piacot félreértve akkor összpontosított a csúcskategóriájú készülékekre, amikor az egyszerű és olcsó telefonok iránt nőtt a kereslet. Ebben a szegmensben viszont nem volt versenyképes modellje, így kénytelen volt csúcsmodelljei árát csökkenteni. A cég még mindig a világ harmadik legnagyobb mobiltelefon-gyártója, de e fejlemények láttán a The Wall Street Journal például – a fúziós találgatásokat megelőzően – már azt pedzegette: a svédek talán végleg felhagynak a készülékgyártással, ha az a jövő év második felére sem válik nyereségessé. Egy “mobilfrigy” ettől mentheti meg az Ericssont.
A történet pikantériája, hogy a mobilkészülékek piacán ennek ellenére egy skandináv cég, a finn Nokia vezeti a mezőnyt. Méghozzá olyan behozhatatlannak tűnő előnnyel, hogy a nyár közepén kis híján saját sikerességének az áldozatává vált. Amikor ugyanis a minden várakozást felülmúló – 55 százalékos eladás- és 60 százalékos profitnövekedésről beszámoló – második negyedévi jelentését közzétette, azt is megpendítette, hogy az év harmadik negyede “csak alig valamelyest lesz jobb” 1999 azonos időszakánál, beszállítói gondok miatt ugyanis csúszik több új modell bevezetése. Csakhogy a piac az elmúlt években túlságosan is hozzászokott ahhoz, hogy a Nokia a legmerészebb álmokat is túlszárnyalja, így a vetélytársak által már amúgy is elbátortalanított befektetők pánikszerű eladásba kezdtek, és néhány nap alatt közel 60 milliárd dollárt faragtak le a cég piaci értékéből. Majd október végén a Nokia közzétette harmadik negyedéves jelentését. A számok pedig – rácáfolva az előzetes aggodalmakra – rendkívüliek voltak, s az év hátralevő részére még rózsásabbaknak tűntek a kilátások. Az adózás előtti profit július és szeptember között 1,33 milliárd euróra rúgott, az előző év azonos időszakához képest 42 százalékkal többre. Az eladások 50 százalékkal, 7,575 milliárd euróra ugrottak fel. Az összesített számokon belül a mobilkészülékek eladása még látványosabban erősödött: a tavalyi harmadik negyedévhez képest az idei 5,46 milliárd eurós értékesítés 59 százalékos növekedést tükröz. A Nokia a többiek rovására tovább növelte világpiaci részesedését.
Ezzel éppen ellenkező stratégiát követett a Nokia után a második helyen álló mobilkészülék-gyártó. Az amerikai Motorola a piaci részesedés növelése helyett nyereségessége szinten tartását tűzte ki célul. Igaz, még ebben is elmaradt önnön várakozásaitól: míg a nyár közepén még 10 százalékos profitot ígért a negyedik negyedévre, a harmadik negyedévi cégadatok október végi ismertetésekor már 6,5 százalékra mérsékelte az előrejelzését.
A Nokia pozícióit elemzők szerint hosszú távon egyedül az agresszíven előretörő ázsiai konkurencia veszélyeztetheti. Különösen akkor, ha a mobilkészülék-piac előbb-utóbb valóban telítődik, s kiéleződik az árverseny. Igaz, mai előnyük tudatában a finneket valószínűleg ez sem ejtené kétségbe.
