Két és fél heti küzdelem után hat győztest hirdettek ki a múlt hét végén a németországi Mainzban a harmadikgenerációs mobil távközlési szolgáltatási engedélyekért kiírt verseny lezárásaképpen. Az igazi nyertes azonban alighanem a német állam, amely a résztvevők minden képzeletet felülmúló elszántságnak köszönhetően 98,8 milliárd márkát (50,5 milliárd euró) kasszírozhat.
A Universal Mobile Telecommunications Systemmel (UMTS) a jelenlegi mobil rendszerhez képest kétszázszor gyorsabb adatátvitel érhető el, így a telefonok alkalmassá válnak internetes tartalmak letöltésére és továbbítására, adat- és multimédiás szolgáltatások igénybevételére.
Az új technológia kínálta lehetőségek ismeretében sejthető volt, hogy a frekvenciákat megpályázó vállalatok nem fogják sajnálni a pénzt. A távközlési és postai felügyelet összesen 12 frekvenciatömböt kínált föl eladásra, ebből egy pályázónak minimum kettőt kellett, de maximum hármat lehetett megszereznie. A hét induló közül a német-svájci Debitel egy héttel korábban bedobta a törülközőt, ám a többi hat még folytatta a versenyt, mivel a Deutsche Telekom (DT) többségi tulajdonában lévő T-Mobil és a Vodafone-hoz tartozó Mannesmann Mobilfunk egyaránt három frekvenciatömböt akart, ugyanakkor a riválisok közül senki sem adta fel a küzdelmet.
Végül a licitálás 173. fordulójában a T-Mobil és a Mobilfunk lemondott többletigényéről, így aztán a mindenki két-két tömbhöz jutott, fejenként közel 16,5 milliárd márkáért – holott ha négy nappal korábban kiegyeznek ugyanebben az eredményben, 5 milliárd márkát spórolhattak volna, mivel akkor a teljes összeg még csak 68 milliárd volt. A további négy nyertes: a rövidesen a British Telecom (BT) ellenőrzése alá kerülő Viag Interkom (lásd írásunkat a 14. oldalon), a France Télécom által támogatott MobilCom, a finn Sonera és a spanyol Telefónica 3G nevű konzorciuma, valamint a holland KPN és a japán DoCoMo támogatását élvező E-Plus (az utóbbihoz kezdetben a hongkongi Hutchison Whampoa is csatlakozott, de röviddel a vége előtt kiszállt).
Hans Eichel német pénzügyminiszter eredetileg 20 milliárd márka körüli bevételre számított, így aztán érthető, hogy Berlinben a licitösszeg emelkedésével párhuzamosan fokozódott a jókedv. A pénzzel az 1500 milliárd márkás államadósságot kívánják csökkenteni, de egyelőre még nem ismeretes, milyen úton és milyen ütemezésben. Az éves kamattörlesztés 84-ről 79 milliárd márkára mérséklődik ezáltal, a megtakarított összeget Gerhard Schröder kancellár tájékoztatása szerint főleg a közlekedési infrastruktúra javítására – ezen belül elsősorban vasúti beruházásokra -, továbbá a kutatás és az oktatás fejlesztésére fordítják majd, de jut pénz zöld projektekre is. Werner Müller gazdasági miniszter rámutatott, hogy csak az UMTS-hálózatok kiépítése mintegy 10 milliárd márkás invesztíciót jelent, s emellett a távközlési eszközöket gyártó cégek részéről is nagyobb beruházások várhatók. Ágazati becslések szerint az összes gazdasági vonzatot figyelembe véve az UMTS-korszak első öt éve alatt 700 ezer új munkahely keletkezhet Németországban.
A nyertesek eközben nem repesnek a boldogságtól. A DT-nél “gazdasági esztelenségnek” minősítették a licitálás végére kialakult árakat, ugyanakkor Maximilian Ardelt, a Viag Interkom vezérigazgatója elsősorban épp az előbbi céget hibáztatta, amiért egyre feljebb srófolta az összeget. A licitálás vége felé a tőzsdéken világossá vált, hogy az ár igencsak meg fog érződni a vállalatok nyereségén, így az árfolyamok csökkenésnek is indultak (a Debitel kiszállására ezzel szemben 13 százalékos árfolyam-emelkedés volt a reakció). Miután a győztesek többnyire hitelből finanszírozzák az engedélyek díját és a majdani beruházásokat, a Standard & Poor’s hitelminősítő közölte, hogy a besorolások átfogó felülvizsgálatához kezd, aminek eredményeként a DT, a France Télécom, a BT és a KPN előreláthatólag rosszabb kategóriába kerül. Más elemzők azért arra is figyelmeztetnek, hogy Németországban – a legnagyobb európai piacon – a vezető szolgáltatóknak muszáj volt bekerülniük az UMTS-körbe, még akkor is, ha a belépti díj esetleg csak évtizedek múltán térül meg. Ami biztos: a vállalatok a magas koncessziókat kénytelenek lesznek javarészt a fogyasztókra terhelni, miáltal a tarifák várhatóan sokáig igen magas szinten maradnak. Rene Obermann, a T-Mobil vezérigazgatója nyíltan ki is mondta: a licitálás negatívan befolyásolja majd Németország versenyképes mobil távközlési centrummá válását. –
