Először fordulhat elő a vietnami háború óta, hogy a gazdaság sikere ne az uralmon lévő párt győzelmét hozza az amerikai elnökválasztáson. Mivel magyarázza ezt?
– Nem hiszem, hogy példa nélkül álló eset lenne, hogy a sikeres gazdaság kormányváltáshoz vezethet. Az már inkább jellemző, hogy ha egy kormány nyolc éven keresztül volt hatalmon, akkor természetes igény fogalmazódik meg a váltásra. Ez történt Magyarországon is, ahol négyévente más-más kormány állt fel. Az Egyesült Államokban egyedülálló a helyzet: a kormány 22 millió új munkahelyet teremtett és eltüntette az elődje által felhalmozott deficiteket. Alacsony a munkanélküliség, a kamatszint és az infláció. A választási eredmény ma még nem megjósolható, de a küzdelem bizonyára szoros lesz. Bush azt ígérte, hogy a költségvetési többletet adócsökkentésre fordítja, míg Gore az államadósság visszafizetését, valamint az oktatás és a társadalombiztosítás reformját helyezte kilátásba. Ezek nagyon világos különbségek.
– A nagybefektetők hagyományosan a Republikánus Pártra szavaznak, de kit támogatnak az Új Gazdaság szavazói?
– Ők megosztottak. Azon cégek, amelyeket a régi gazdaság alapított, Bushra voksolnak, a Szilícium-völgy – főleg fiatalok által vezetett – kisvállalkozásai viszont Gore-t pártolják.
– Ön nemrégiben határozottan kiállt az itteni vadászrepülőgép-állomány megújítása, a régi MiG-ek lecserélése mellett. Továbbra is fenntartja, hogy amerikai gépeket kellene vásárolni?
– Ez egy olyan döntés, amelyet a magyar kormánynak kell meghoznia a hosszú távú érdekek figyelembevételével. Rövid távon meg kell tartani a MiG-29-eseket, mivel a pilótákat erre képezték ki. Hosszabb távon azonban sokan úgy gondolják: az lenne a kifizetődőbb, ha a magyar állam olyan nyugati vadászgépeket venne, amelyek NATO-kompatibilisek, s mind Magyarországnak, mind a pilótáknak nagyobb biztonságot nyújtanak. Nemcsak amerikai gépek jöhetnek szóba. A lényeg, hogy a tender nyitott és transzparens legyen.
– Magyarország és az Egyesült Államok között az importvámokat érintő kereskedelmi tárgyalások folynak. Mikor lesz egyezség?
– A tárgyalások 18 hónapja tartanak; remélem, hogy szeptember-októberben meg tudunk egyezni.
– A megállapodás az importvámok csökkenését jelenti majd?
– Igen. Az Egyesült Államokat és más, az Európai Unión kívüli országokat a jelenlegi szabályozás diszkriminálja, ami nem szolgálja az itteni fogyasztók érdekeit. Magyarország és az unió között olyan megállapodás lépett életbe, amely az ottani termékek számára alacsonyabb rátát biztosít, mint a közösség határain kívülről jövő áruk számára. Ezt kell orvosolnunk abban az átmenti időszakban – ez lehet akár 5 év is -, amíg Magyarország nem válik az unió tagjává.
– Hogyan látja, mennyire sikeres Magyarország konvergenciája Európához és a globális piacokhoz?
– Azt gondolom, az európai egységesülés folyamatából az ország hasznot húz. Az európai burokból néha azonban ki kell lépni, hogy sikerrel lehessen alkalmazkodni az információtechnológiai kihívásokhoz. Ezért kezdeményeztem a számítástechnikai vállalatok fokozott itteni szerepvállalását: 12 amerikai cég tárgyalt partnereivel és Sík Zoltán kormánybiztos úrral közös programokról, a globális tendereken való együttes indulásról.
– Vojiszlav Kustunica, a jugoszláv ellenzék elnökjelöltje a belügyekbe való beavatkozással vádolta Washingtont a budapesti nagykövetségen létrehozott iroda miatt. Pedig a cél éppen a demokratikus folyamat elősegítése, pártjának támogatása volt. Meglepte ez a reakció?
– Nem. Mi nem egy embert, illetve filozófiát kívánunk támogatni, hanem magát a demokratikus folyamatot. Továbbra is szoros a kapcsolatunk a szerbiai demokratikus ellenzékkel. Azt szeretnénk elérni, hogy szabad sajtó és szabad elnökválasztás legyen.
– A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) szegedi regionális irodájának működtetésébe az amerikai követség is beszáll. Mi a céljuk ezzel?
– Az amerikai tőke eddig szinte teljesen elkerülte ezt a térséget, részben a nem kielégítő infrastruktúra, részben pedig a tartós jugoszláv krízis miatt. Kelet-Magyarországra viszont – az ottani irodáinkon keresztül – sikerült becsalogatni a tőkét, ott eddig 350 millió dollárt fektetettek be és 9 ezer munkahelyet teremtettek. Remélhetően hasonló folyamat zajlik majd le Dél-Magyarországon is.
