Mol és gyógyszergyárak – az érintett vállailatok áremelési terveinek letörésében mindkét esetben szerephez jutott a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is. Ilyen vitás ügyek esetében felmerül a vád, hogy a hivatal erőteljes kormányzati nyomásra hozza meg néhány döntését. Bár a befolyásolás tényét mindkét fél tagadja, mégsem lehet véletlen, hogy egy tanulmányban maga a versenyhivatal veti fel az anyagi függetlenség kérdését. “A függetlenség garanciái között ugyanis nem elégséges a törvény révén biztosított közjogi önállóság, a vezetők és döntéshozók kinevezési rendje; ehhez, a nemzetközi szakirodalom által elismerten, anyagi függetlenség is szükségeltetne” – magyarázza Kovács Csaba, a GVH Versenypolitikai Irodájának vezetője. A hivatalt pedig ilyen értelemben jelenleg kismértékben lehet csak autonómnak nevezni, hiszen – bár önálló költségvetési fejezetet alkot – forrásait tekintve kizárólag az éves költségvetési törvényben megnevezett pénzt használhatja. Ráadásul a kiszabott bírságok és az eljárási díjak sem hozzá folynak be, pedig legalább az utóbbi felett az intézménynek illene önállóan rendelkeznie. Ez azonban még mindig csak elenyésző része lenne a hivatal több mint félmilliárd forintos büdzséjének, de az alternatív finanszírozás kérdésére még nem sikerült választ találni.
HIÁNYZÓ ANYAGIAK. Pedig nem elhanyagolható problémáról van szó, tekintettel arra, hogy a GVH nemcsak vállalatok ellen lép fel, ha valamilyen versenykorlátozó magatartást tapasztal, hanem egyes állami döntéseket is értékelhet, amennyiben azok ütköznek az alapvető céljaival. Ahhoz azonban, hogy az esetleges napi gazdaságpolitikai megfontolásokkal egybevágó, de versenyellenes magatartás ellen fel tudjon lépni, a politikától független, a mainál autonómabb anyagi bázisra lenne szüksége.
A kirótt bírságok emelése csak részben jelenthet megoldást. Elsősorban azért, mert azokat nem a hivatal finanszírozása, hanem nagyobb elrettentő erejük érdekében kellene megemelni. Nemzetközi szinten a magyar versenyhatóság igen jelentős elismertséget vívott ki közjogi függetlenségével és működésével, ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs mit fejlődni. “Bár sokan mást sejtenek, nem arról van szó, hogy a kormány nyomást gyakorolna a versenyhivatalra, sőt: inkább mi bombázzuk a kabinetet temérdek tanulmánnyal és ajánlással” – vélekedik Kovács. A korszerű versenyjogi ismeretek terjesztése érdekében készítenek információs füzeteket – a következő ezek közül a nagyméretű kiskereskedelem és a versenyviszonyok kapcsolatát elemzi -, illetve egyéb kiadványokat.
A mostani politikai kurzus alkalmanként komoly lépéseket tesz a valódi verseny megteremtése irányába (távközlés, kábeltévék, energiapiac-nyitási program), más döntéseivel viszont konzerválja az elavult, megmerevedett struktúrákat, a verseny nélküli állapotokat (költségvetési szervek ösztönzése, Matáv-szerződések megkötése, az egészségügyi reform kereteiből kiemelt gyógyszerár-befagyasztás előírása). A gyógyszergyártók ügyében igen hasznos, árkartell meglétét sejtető információkat kaptak az Egészségügyi Minisztériumtól, s pusztán azért, mert a hírek a minisztertől érkeztek, még nem kell elvetni az ügyet. A Mol-benzin és -gázolaj esetében az erőfölénnyel való esetleges visszaélés vizsgálatát a Slovnaft-fúziós eljárás lezárása után, szeptember elején kezdik el. Ami pedig a Mol gázüzletágát illeti, ha azt az állam visszaveszi, és később versenybarát módon értékesíti is, lépését aligha érheti kritika. Kételyek azonban mindig vannak. “Sokan elfelejtik, hogy nekünk a fúzióknál nem egyedül a piaci befektetők, hanem jóval nagyobb mértékben a fogyasztók érdekeit kell figyelembe vennünk” – világít rá a Versenypolitikai Iroda vezetője.
Nagyobb aktivitás és kifinomultabb működés – így foglalhatóak össze a versenyhivatal elképzelései. A tervek szerint októberben a parlament elé kerülnek azok a már kidolgozott törvénymódosító javaslatok, amelyek viszonylag egyszerűbb, racionalizáló lépéseknek számítanak. Ebbe tartozik majd a gazdasági egységeken belüli (vertikális) fúziók kontrolljának egyszerűsítése. Ezen egységek ugyanis érdekeltségi viszonyban vannak és nem egymás versenytársai, így a kontroll értelmetlen. Könnyítés lesz a csekély jelentőségű megállapodások szabályozásában is (“bagatell” versenykorlátozások), ami természetesen nem jelenti azt, hogy ezek a vállalatok bármilyen megállapodást köthetnek, korszerűsödik továbbá a jelenlegi csoportmentesítési szabályozás. A kartellek felderítését erősítendő, ez év végére külön részleg állna fel a hivatalban, s kidolgozás alatt áll az úgynevezett “besúgói” rendszer is, amely bizonyítottan hatékony útja az ármegállapodásokat kötő vállalatok felderítésének. Ugyancsak ezen a területen kívánják meghosszabbítani a jelenlegi, maximum 5 hónapos eljárási időt, az európai gyakorlatnak és az ésszerűségnek jobban megfelelő egy-két évre. Abban az esetben pedig, mikor egy piacon szokatlan folyamatokat lehet érzékelni – például indokolatlanul tartósan mennek fel az árak -, hatékony megoldás lehet ágazati vizsgálat elrendelése, ahol az információk akár kikényszeríthetővé is tehetők.
SIMA HARMONIZÁCIÓ. Az uniós jogszabályok átvétele problémamentesnek ígérkezik, hiszen a korábbi – 1990-es és 1996-os – versenytörvények már ennek figyelembevételével készültek, a közösségi versenyhatósággal való együttműködésre azonban már most el kell kezdeni a felkészülést. Ennek egyik eleme a kétlépcsős fúziókontroll bevezetése, melyben a versenypolitikai elveknek megfelelő vállalkozások 45 nap alatt megkapják az engedélyt, míg a problémásabb ügyeket 120 napig vizsgálják.
A GVH elkészítette a hivatali ars poeticát, vagyis azon dokumentumot, mely a versenytörvény alkalmazása és a versenypártolási tevékenység során alkalmazott versenypolitikai alapelveket jeleníti meg. Ezt az anyagot a nyilvánosság elé tárták és vitára bocsátották az internetes honlapjukon. Mindemellett ősszel nekilátnak a hivatali stratégia kidolgozásának is. A dicséretes elképzelések mellett Kovács Csaba is elismeri, hogy “a jó működéshez belső szervezeti átalakítások és hatékonyságnövelés is szükségeltetik”.
