Április elsejei hatállyal a forint havi leértékelési üteme 0,3 százalékra mérséklődik. Ezzel a lépéssel – az erről szóló döntés már tavaly decemberben megszületett – a nemzeti valuta előre bejelentett éves leértékelése 4 százalék alá süllyed. A hivatalos jegybanki indoklás szerint az új árfolyampálya összhangban van a kormány – sokak által irreálisnak tartott – 6-7 százalékos inflációs célkitűzésével. Lehetővé teszi emellett, hogy az egyensúlyi, fogyasztói árindex alapú reálárfolyam a gazdaság folyamatait tükrözve 2-3 százalékkal felértékelődjön. Mivel a jegybank az infláció hosszú távú pályájára kíván hatni, ezért az átmeneti kínálati sokkok hatását nem veszi figyelembe. Ennek indoklása az, hogy – például egy jelenlegi energiaár-emelkedés – hasonlóan érinti Magyarország kereskedelmi partnereinek árszínvonal-alakulását is, így a reálárfolyamban nem történik lényeges elmozdulás.
Piaci elemzők ugyanakkor túl korainak tartották az intézkedést, hiszen a reálfelértékelődés kedvezőtlen hatással lehet a kisebb magyar vállalatokra. Emiatt ugyanis könnyen előfordulhat, hogy a multik a hazai beszállítók helyett az olcsóbbá váló importból szerzik be alapanyagaikat. A mostani ütemcsökkentés természetesen nem rontja érezhetően a versenyképességet, de figyelmeztető jel, hogy tavaly a fogyasztói árindex alapú reálárfolyam közel 6 százalékkal értékelődött fel. A GKI Gazdaságkutató Rt. felhívja a figyelmet: amikor jelentős mennyiségű tőke áramlik be az országba, azért sem szerencsés az ütemcsökkentés, mivel az tovább mérsékelheti a már amúgy is alacsony kamatszintet, és felpörgetheti a fogyasztást.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) tájékoztatása szerint a múlt heti 12 hónapos diszkontkincstárjegy-aukción tovább csökkentek a hozamok. A papírok 10,38 százalékos átlagos éves hozammal keltek el, 0,24 százalékponttal elmaradva a legutóbbi aukción kialakult értéktől.
A leértékelési ütem csökkentése mellett a Magyar Nemzeti Bank április 3-i hatállyal ismét kamatcsökkentést hirdetett meg. Most a jegybanki alapkamat csökkent 12-ről 11 százalékra, továbbá a kiegészítő repokamat mérséklődött 2 százalékponttal, 19 százalékra. Az indoklás szerint az intézkedésre a Bubor és a jegybanki alapkamat összhangjának megteremtése érdekében volt szükség. Az alapkamat mérséklődésének megfelelően a hitelintézetek egy évnél hosszabb lejáratú refinanszírozási hiteleinek kamatlába is megváltozik, évi 11 százalékra. A Start- és az úgynevezett japán hitel refinanszírozására nyújtott hitelek kamatai 8,25 százalékra csökkentek, a költségvetés számára nyújtható likviditási hitel kamata pedig 11 százalék lett. –
