Gyakorlatilag nincs olyan pénzügyi terimék az opciós üzletek Mekkájának számító chicagói opciós tőzsdén, amelyre ne lehetne fogadásokat kötni. Alig egy hónapja már – bár szűkebb körben – a hazai értékpapírpiacon is pénzre válthatjuk hosszabb távra szóló sejtéseinket, méghozzá úgy, hogy a szabadjára engedett fantáziával megkötött szerződéstől – egy vételi opció esetében vevőként – akár az utolsó pillanatban is visszaléphetünk. Az esetleges rossz árfolyam miatt keletkező tetemes veszteség elkönyvelése helyett pedig mindössze az opciós díjat kell kifizetnünk. A szenvedélyes kockáztatók viszont az eladói oldalon (eladási opcióknál vevői oldalon) élhetik ki p öszasszióikat, mivel a későbbi időpontra megkötött adásvételi megállapodás szerint nekik úriember módjára kell állniuk a szavukat. Még katasztrofálisnak tűnő helyzetben, a számukra rossz árfolyamok mellett is el kell adniuk papírjukat, ha ezt a vevő így akarja. Az eddig vázoltak azonban csupán az alapelemei a rejtelmekkel teli opciós üzleteknek, a pénzforgatás igazi szerelmesei a legváltozatosabb fedezeti és spekulációs stratégiáknak hódolhatnak az opciók nyújtotta tág keretek között.
ÚJ PERSPEKTÍVÁK. A befektetők számára ezzel egy olyan kapu nyílik meg, amelyen belépve már nem csak a tőzsde emelkedésére vagy esésére spekulálhatnak, hanem sokkal kifinomultabb stratégiákat követve a piac változékonyságára – esetleg épp stabilitására, vagy rosszul árazottságára – is “játszhatnak”. Az opciós termékek piaci bevezetésével a kockázatok kezelésében is új perspektívák nyíltak, mivel vannak olyan termékek, amelyek – az árfolyamok kedvező alakulása mellett – akár a lejáratot megelőzően is megvásárolhatók.
A Tőzsdetanács döntése értelmében február 18-án indult a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) az opciós kereskedés. S ugyan a szédületes perspektívákat az eddigi lanyha forgalom még nem igazolja vissza, több szereplő szerint is legfőbb ideje volt az indulásnak. Az opciós eszközök használata teszi ugyanis teljessé azt az eszköztárat, amellyel a legkülönfélébb befektetői várakozások menedzselhetővé válnak a tőkepiacokon.
A NYUGAT NYOMÁBAN. Fecser Ildikó, a BÉT üzletpolitikai főosztályvezetője optimista. Mint mondja, egy-két éven belül akár a Nyugat-Európában jellemző arányoknak is a nyomába érhetünk; az opciós piac napi forgalma elérheti az egymilliárd forintot, ami az ennél “mindössze” tízszer nagyobb azonnali kereskedéssel összevetve is számottevő lehet. “Jó úton halad a magyar opciós piac fejlődése” – fűzi hozzá ehhez Marosi Gábor, a Takarék Bróker Rt. főosztályvezetője. Bár kicsi, de hús-vér területről van szó; a szabályok lehetővé tennék, hogy a brókercégek saját számlára is játsszanak, az eddigi opciós megbízások azonban valódi ügyfelektől származnak. Egyes piaci megfigyelők viszont ennek ellentmondó tapasztalatokról számolnak be. Szerintük egyáltalán nem ritka az “önkötés”, amikor ugyanaz a szereplő ölti magára a vevői és eladói köntöst.
Az opciók eladási oldalán jelenleg többnyire magyarországi spekulánsok, míg a vételin főként külföldi intézmények állnak. Szakértők szerint a külhoni érdeklődés jótékony hatással lehet a forgalomra. Ugyanakkor egyértelműen a fejlődés kezdeti stádiumára utal, hogy az opciós forgalom kiugróan nagy része egyelőre egyetlen céghez, a Takarék Brókerhez kötődik. Rajta kívül csupán két-három társaság vesz részt az aktív kereskedelemben, elenyésző részesedéssel. Ám a régi ügyfelek megtartása érdekében vélhetően több brókercég is felveszi majd a szolgáltatási palettára az új kereskedési formát, némi életet lehelve ezzel a hazai opciós piacba. Némileg lassítja viszont e konstrukció fejlődését, hogy az ilyesfajta tevékenység beindítása a brókercégek alapszabályában is módosítást igényel, így jelenleg épphogy tucatnyian rendelkeznek a szükséges jogosítványokkal. A gyenge forgalom másik fő oka az lehet, hogy első ránézésre nem olyan egyszerű a szabályok és a lehetőségek áttekintése. A külföldi tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy a különböző opciókhoz kapcsolódó befektetési stratégiák és kockázatok megismerése nem ördöngösség, mint ahogy a szabályok elsajátítása sem.
Induláskor összesen 60 féle opciós termék közül választhatott a befektető. Egy hónap elteltével – az árfolyamváltozások, a lejáratok és a forgalomalakulások függvényében – újabb lehetőségek nyíltak, így jelenleg már 84 eltérő opció mozgathatja meg a fantáziát. A BÉT-en most négyféle papírra köthetők opciós üzletek: a BUX-ra négy, a Mol-, a Matáv- és az OTP-részvényére pedig két-két lejáratra lehet szerződni. Valamennyi termékre lehet eladási és vételi opciókkal is kereskedni. Az árfolyamok jelentéktelen változása miatt az elmúlt négy hétben egyébként azok kasszíroztak, akik az eladók nyereségére – azaz az opciós díjra – spekuláltak. –