Új nemzetközi márkanevet vezetett be a 15 országban – köztük Magyarországon – jelen lévő, s ezek közül 10 helyütt saját eladóhelyekkel is rendelkező sajtókereskedelmi vállalat, a Hachette Distribution Services (HDS). A cég a forgalmas közlekedési csomópontokon található minőségi újságosboltjait ezentúl mindenütt “Relay”-nek hívja. A magyar fül számára idegen elnevezés jelzi, hogy a lapkereskedelemben hasonló folyamatok zajlanak le, mint például az élelmiszer-kereskedelemben. A márkanév birtokosa azt szeretné tudtára adni a vásárlóknak: ezekben az üzletekben határoktól függetlenül azonos szolgáltatásra számíthat.
KISZORULÓ KICSIK. “A modernizáció kulcskérdés, ez ad versenyelőnyt az elkövetkező években” – állítja Frederic van Heems, a HDS 58,01 százalékos tulajdonában lévő Magyar Lapterjesztő (Lapker) Rt. elnök-vezérigazgatója. (A Figyelő kiadója, a VNU Budapest Rt. 1/23-ad részben tulajdonos a KVK Kft.-ben és 20 százalékkal a Newsco Kft.-ben; előbbi 15 százalékos, utóbbi 4,99 százalékos részesedéssel bír a Lapker Rt.-ben.) A helyzet abból a szempontból is az élelmiszer-kereskedeleméhez hasonlítható, hogy itt is a kis szereplők megszűnésére lehet számítani, mint ahogyan a szuper- és hipermarketek megjelenése is ezt váltotta ki.
A Lapker Rt., amely a postai árus lapterjesztés privatizációjának nyerteseként 1998-ban tett szert meghatározó pozícióra, nagy- és kiskereskedelmet egyaránt végez. Az előbbi területen örökölte a Magyar Posta domináns helyzetét: a Gazdasági Versenyhivatal azzal az indoklással adott engedélyt a tranzakcióra, hogy ezáltal a koncentráció nem nőtt. Később a koncentráció ideiglenesen még csökkent is, ugyanis a több lapkiadó tulajdonában lévő nagykereskedelmi vállalat, a Kiadói Lapterjesztő és Kereskedelmi (KLK) Kft. erős terjeszkedésbe kezdett, s 1998 végére 27-28 százalékos piaci részesedésre tett szert (Figyelő, 1999/12. szám). A növekedést azonban nem tudta finanszírozni, ezért végelszámolással megszűnt, a kiadók pedig tulajdonrészt szereztek a Lapker Rt.-ben, amely most – Frederic van Heems közlése szerint – 90 százalék fölötti súlyt tudhat magáénak az árus lapterjesztésben.
A Lapker Rt.-n kívül regionális lapkiadók végeznek még nagykereskedelmet a saját területükön (főként napilapokat terjesztenek), s van még néhány jogilag független nagykereskedő is, amelyeket azonban szintén a Lapker Rt. lát el. Frederic van Heems azonban tiltakozik a “monopolisztikus helyzet” meghatározás ellen. Szívesebben alkalmazza az “exkluzív” jelzőt, hangsúlyozva: napi munkája során folyamatosan küzd az ellen, hogy cége elkényelmesedjen, s “kivételes” helyzetét – amely egyébként nem példa nélkül álló Európában – arra kívánja felhasználni, hogy ügyfelei kiváló szolgáltatást kapjanak. Bár a privatizációs szerződésben nem kötötték ki, hogy a Lapker nem utasíthat vissza sem kiadót, sem kiskereskedőt, a cég filozófiájának és üzleti érdekeinek megfelelően mindenkit ki kíván szolgálni. “Ha visszautasítanánk bizonyos lapok terjesztését, azzal magát a piacot tennénk tönkre, különös tekintettel arra, hogy a lappiac évi 1-2 százalékos növekedése az újonnan bevezetett termékeknek köszönhető” – mutat rá Frederic van Heems, hozzátéve: cégük az iránt is elkötelezett, hogy a legkisebb faluba is eljussanak a sajtótermékek.
Mások azonban éppen a kisközségeket féltik leginkább a várható változásoktól. Mint egy magát megnevezni nem kívánó piaci szereplő fogalmazott, a Lapker folyamatosan csökkenti a jutalékot, s azt is meghatározza, hogy partnerei milyen sávban adhatnak át jutalékot az árushelyeknek, így előbb-utóbb a kisebb falusi élelmiszerboltoknak nem éri majd meg újságot is tartani. Abban minden megkérdezett egyetért, hogy a jelenlegi mintegy 15 ezer árushely száma csökkenni fog. “Magyarországon 650 emberre jut egy eladóhely, míg Nyugat-Európa országaiban 1000 és 1500 közé esik ez az érték. Sok eladóhely túl kis bevételt hoz, miközben a bérleti díjakat emelik” – állítja Frederic van Heems. A Figyelő felvetésére, miszerint elég kényes helyzet, hogy a nagy- és kiskereskedelemmel egyaránt foglalkozó Lapker a saját boltjait és annak versenytársait is kiszolgálja, az elnök-vezérigazgatója úgy válaszolt, hogy az újságosboltok nem egymással, hanem az eltérő profilú üzletekkel versenyeznek, ugyanis velük azonos bérleti díjat kell fizetniük, ám ezt a kiadó által meghatározott áron értékesített hírlapokkal, magazinokkal nehezebb kitermelni. Ezért árusítanak például a Relay üzletekben mást is, nemcsak újságot (lásd külön írásunkat). Ugyanakkor nem egyszerűen az eladóhelyek számának csökkenésére kell számítani, hanem átrendeződésre is: vannak még forgalmas helyek, ahol érdemes új üzleteket is nyitni.
BIZONYTALAN FÜGGETLENEK. Új üzletet nyitni azonban tőkeigényes, abban pedig a kisebb szereplők hiányt szenvednek. A Figyelő által megkérdezett független nagykereskedelmi vállalatok bizonytalannak érzik a jövőjüket. A Hocsák Kft. – amelynek nincs saját boltja – az utóbbi időben néhány alkalmazottjának elbocsátására kényszerült – tudtuk meg Hocsák Sándor ügyvezetőtől. Oszter János, a Komhír Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, cége már csak egy pavilont és egy újságosládát üzemeltet, a többit átadta korábbi alkalmazottainak kisvállalkozásba. A Zsetnyai Hírlapterjesztő Kft. négy saját boltot tart fenn. “Ezek szerencsére forgalmas helyeken vannak, ellenkező esetben az újság mellett más cikkeket is kellene tartanunk bennük, hogy működőképesek legyenek” – fogalmazott Zsetnyai László ügyvezető. A már idézett, névtelenséget kérő piaci szereplő szerint a jövő a Lapker Rt. súlyának növekedését hozza a kiskereskedelemben is. –
