Pár éve billent egyértelműen a mérleg nyelive a vállalatirányítási rendszerek alkalmazásában az egyedi fejlesztésekről a csomagszoftverek irányába. Ez utóbbiak számos olyan előnnyel rendelkeznek, főként az egyre globalizálódó gazdaságban, amelynek köszönhetően lassan kiszorítják a piacról a saját fejlesztéseket. Ahol viszont korábban ilyenek működtek, nem lehet egyszerűen lecserélni a már meglévőt egy új, más logikájú rendszerre, még ha az elvileg jobb is. Ez a feladat a Pharmavitnál is okozott némi fejtörést, ahol alig háromnegyed év alatt hajtották végre az átállást.
A gyógyszergyártónál az amerikai SSA cég vállalatirányítási rendszerét, a BPCS-t vezették be a DTI Consulting tanácsadói tevékenysége mellett. Ezt a munkát – minden nehézsége ellenére – a DTI-nél is és a Pharmavitnál is sikerként könyvelik el. Széplaki László, a felhasználó cég informatikai vezetője az átállás melletti legfőbb érvként azt hangsúlyozta, hogy a Bristol-Myers Squibb (BMS) a Pharmavit amerikai tulajdonosa, adatszolgáltatási elvárásait nem lehetett egy, a külföldiek számára ismeretlen saját szisztémával kielégíteni. A BMS cégeinél két informatikai rendszer működik, az SAP és a BPCS, így a veresegyházi leányvállalatnál is ezekre korlátozódott a potenciális megoldások köre. Az anyavállalatnak a két rendszerre vonatkozó eltérő koncepciójából adódóan, több tekintetben is a BPCS bizonyult a kedvezőbb alternatívának. Fontos szempont volt, hogy: a BPCS bevezetése jóval kevesebb időt vesz igénybe. Végül a projektre félmillió dollárt különítettek el, ami elégnek is bizonyult.
A döntés – állítja Széplaki László – stratégiai jelentőségű volt, hiszen azáltal, hogy a rendszer alapvetően meghatározza a folyamatok kereteit, jelentősen befolyásolja a cég értékteremtő képességét. Ráadásul a bevezetési procedúra erősen megterheli a vállalat szervezetét, ami az elhibázott lépések korrekcióját rendkívül megnehezíti. A Pharmavitnál tavaly februárban kezdték meg a rendszerek cseréjét, amit októberre szigorúan be kellett fejezni, mert a dátumváltás körüli esetleges problémák elkerülése érdekében novembertől minden rendszerváltoztatásra moratóriumot hirdetett a BMS. Az IBM AS/400-as platformjára telepített BPCS bevezetése két fázisban történt: júliusban elindultak a termelési, készletezési és beszerzési rendszerek, majd október elején (egy hónappal a végső határidő előtt) a pénzügyi és számviteli szisztéma is munkába állt. A programok lokalizálását a DTI végezte. Kezdetben a felhasználók nehezen fogadták el az új elven működő rendszer gondolatát, s a bevezetés során tekintettel kellett lenni arra is, hogy a vállalat négy-öt működési területéről kiemelt kulcsfelhasználóknak a napi munka mellett kellett az átállással foglalkozniuk.
Az adaptálás néhány ponton nehézségekbe ütközött: sem a raktártechnológia kezelését, sem pedig az állóeszköz-gazdálkodást nem lehetett kompromisszumok nélkül a BPCS-szel összeilleszteni. Az egymás mellett működő rendszerek integrálásában fontos szerepet játszottak a cég hagyományos partnerei is, amelyek az adott funkciókat korábban lefedő, egyedi fejlesztésű rendszereket készítették. Közülük is kiemelkedik a True Colors Lab és a szofveres tevékenysége.
A siker Széplaki László szerint két tényezőnek tudható be: a határidő és a költségkeret szigorú betartásának, illetve annak, hogy végül a dolgozók széles körének támogatását sikerült megnyerni. Fontos tapasztalat az is Veresegyházán, hogy amióta a BMS által ismert és elfogadott rendszer szerint küldik a jelentéseiket, azóta nőtt irántuk az anyacég bizalma.
