A múlt héten publikálta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a jövő évre vonatkozó monetáris politikai irányelveit. Surányi György jegybankelnök a terveket magyarázva ambiciózusnak minősítette a kormány 6-7 százalékos jövő évi inflációs célját, de – mint mondta – az kedvező külső és megteremthető belső feltételek mellett elérhető. Ehhez mindenekelőtt az szükséges, hogy a piaci szereplők elfogadják a kormány inflációs prognózisát, a szociális partnerek pedig a 8-9 százalék körüli nominális bérnövekedési ajánlatot. Ezen- kívül fontos, hogy a hatósági áremelkedések ne haladják meg a 6 százalékot, valamint az államháztartás hiánya 2000-ben a GDP-hez képest a tervezett 3,5 százalékon maradjon. A külső feltételeket illetően Surányi elmondta, hogy az MNB, szemben a jelenlegi 25 dollárt közelítő árszinttel, jövőre 18 dolláros barrelenkénti nyersolajárral és bővülő európai konjunktúrával számol. Amennyiben ezek a feltételek teljesülnek, sor kerülhet a forint havi átlagos leértékelési ütemének a korábbi évek gyakorlatának megfelelő mérséklésére is. Az árfolyam-politika, az MNB szerint, az elmúlt több mint négy évben megfelelően szolgálta a magyar gazdaságpolitika érdekeit (az árfolyam-politikát elemző cikkünket lásd a 20. oldalon). Ideális esetben akkor lehetne a forint árfolyamát az euróhoz kötni, ha a magyar gazdaság termelékenységének növekedési üteme annyival nagyobb lenne, mint amennyivel a magyar infláció meghaladja az Európai Unió átlagát. Ebben az esetben rögzíteni lehet a forint árfolyamát, majd az árfolyamot meghatározó intervenciós sávot ki lehetne szélesíteni, mégpedig plusz-mínusz 15 százalékra. Azonban egy – a lengyelországihoz hasonló – korai sávszélesítés a forint felértékelődése miatt túl nagy terhet róna a gazdaságra, mert a megnövekedett árfolyamkockázat miatt magasabb reálkamat-szint alakulna ki.
A kedvező külső feltételeknek köszönhetően a GDP-bővülés üteme 2000-ben 4,5 százalék körül alakulhat. Amennyiben az államháztartás kiadásai a tervezettek szerint alakulnak, akkor a fenti ütem mellett a folyó fizetési mérleg hiánya 2,5 milliárd dollár alatt tartható. Ezt a deficitet pedig a működőtőke-beáramlás, a külföldiek állampapír- és részvényvásárlása túlfinanszírozhatja, így jövőre a devizapiacon továbbra is fennmarad az enyhe deviza-túlkínálat.
Az OECD Magyarországra vonatkozó legújabb prognózisának borúlátóbb hangvételét Surányi azzal magyarázta, hogy a nemzetközi szervezet valószínűleg a kedvezőtlenebb első negyedéves adatokra építette jelentését. A helyzet azóta változott, az ipari termelés bővülése már 8-10 százalékos, a folyó fizetési mérleg hiánya kedvezően alakul, így elképzelhető, hogy az OECD a közeljövőben felfelé módosítja majd a magyar makrogazdasági mutatószámokról készített prognózisát. Végezetül a jegybankelnök megemlítette, hogy modern piacgazdaságokban a központi bankok általában nem készítenek ilyen monetáris politikai irányelveket, így a jegybanktörvény jövőbeni módosításakor ez a gyakorlat valószínűleg megszűnik, és helyét más időtávú prognózisok veszik át. –
