Kontaktlencse, szilikon implantátum, fogtömés – a gyártásukhoz szükséges anyagokban az a közös, hogy nem fordulnak elő a természetben. Mesterségesek, de a testbe ültetve nem váltanak ki immunreakciót. Az MTA Kémiai Kutatóközpontjában ilyen anyagokkal kísérleteznek a kémikusok.
Az amerikai Akron városának egyetemével együttműködve nemrég olyan új gélt állítottak elő, amelyből műereket is lehetne készíteni. Az új anyagot kétféle típusú óriásmolekula építi fel: az egyik vízben oldódó, a másik pedig a vízben oldhatatlan, inkább az olajat “kedveli”. E vegyületek összekapcsolódásával sajátos térháló keletkezik, amelyet hosszú, de a milliméter ezredénél is vékonyabb átjárható csatornák szelnek keresztül. Iván Béla, a kutatásokat vezető kémikus professzor elmondta: azért lehet ideális ér-alapanyag az új polimer, mert a vér fehérjéi és sejtjei nem tapadnak le rá, így pedig jelentősen mérséklődik az érelzáródás kockázata. Mérések bizonyítják, hogy az anyag vörösvértest-ülepedési együtthatója kisebb, mint a sejtek tenyésztéséhez használt polisztirol edényeké. A gélről az is kiderült, hogy intelligens anyag, azaz reagál a környezet változásaira: savas közegben pillanatok alatt összezsugorodik, lúgosban pedig kitágul. Így a kutatók által a csatornákba juttatott gyógyszereket ott adagolhatja, ahol szükség van rájuk, a savas gyomor helyett például a lúgos bélrendszerben.
Bár az Országos Kardiológiai Intézet jelezte, hogy szívgyógyászati implant-bevonatoló anyagként vizsgálná az új polimert, egyelőre csak dekányi mennyiségek készülnek belőle. –
