Éva ősanyánk nevéhez fűződik az első valóban kockázatos döntés, amikor almát szakított a Tudás fájáról és ezért az Úr az első emberpárt kiűzte a Paradicsomból, s ezzel – legalábbis a biblia szerint – elkezdődött az emberiség viszontagságos történelme. Peter L. Bernstein Szembenállni az istenekkel című izgalmas könyve lényegében a kockázatvállalás különös történetével ismerteti meg az olvasót. Állítja: a kockázat természetéről, a választás művészetéről tett felfedezések szolgáltak a piacgazdaság alapjául. Úgy véli, hogy a múlt és a modern idők közötti határvonalat egy forradalmi jelentőségű eszme, a kockázat feletti uralom képezi; az a gondolat, hogy a jövendő több az istenek szeszélyénél, s az ember már nem tehetetlen a természet erőivel szemben. E tételt a szerző oly módon bizonyítja, hogy számos érdekes példával alátámasztva bemutatja: hogyan jutott el az emberiség sok-sok évszázad alatt az egyszerű szerencsejátékoktól a matematika egyik legkifinomultabb ágához, a valószínűségszámítás elméletéhez és alkalmazásához. Leszögezi: a kockajáték és rulettkerék éppúgy, mint az értéktőzsde a döntések és egyben a kockázatvállalás természetes laboratóriuma. Ha tehát döntésünket függetleníteni akarjuk a sors szeszélyétől, fel kell tárnunk azt a hosszú utat, amelyet a tudomány megtett a kockázatok kezelésében, felhasználásában.
PASCALTÓL NEUMANNIG. Bernstein könyve tudománytörténetnek is tekinthető, aminek középpontjában a valószínűségre, a kockázatra vonatkozó eszmék, fogalmak születése, alkalmazása áll. Még felsorolni is nehéz azoknak a nagy matematikusoknak, statisztikusoknak, közgazdászoknak, fizikusoknak, csillagászoknak a nevét, akiknek munkásságát a szerző ismerteti. Ízelítőül csupán néhány: Pascal, Gauss, Laplace, Halley, Galton, Arrow, Keynes, Morgenstern, Samuelson. Illusztrációként egy portré részlete: a játékelmélet megalkotója és letéteményese egy óriási tehetségű fizikus, Neumann János, aki részese volt a kvantumtechnikai felfedezéseknek, nagy szerepe volt az atom- és hidrogénbomba megteremtésében. Feltalálta a digitális számítógépet, nyolcjegyű számokat tudott fejben összeszorozni, és örömét lelte pikáns viccek és sikamlós versikék előadásában. Végtelenül udvarias volt mindenkivel, kivéve két béketűrő feleségét – és így tovább.
Egy valaha merész, de ma már közhelynek számító gondolatra – a bizonytalanság mérhető – épül a valószínűségszámítás szerteágazó elmélete. Hasonlóképpen közismert, hogy mindenfajta kockázat, bizonytalanság mérésének alapvető feltétele a jó és elegendő információ. Bernstein azonban úgy látja: biztosra sohasem mehetünk, hiszen “valamilyen mértékig mindig tudatlanok vagyunk, mert soha sincs a kezünkben minden kívánt és szükséges információ”. Így tehát az üzleti életben (is) alapkérdés: milyen kockázatokat vállaljunk, illetve milyen rizikókkal szemben biztosítsuk magunkat. Az e célra létrehozott, ma már hatalmas és befolyásos biztosítók őse a XVII. században megalakult londoni Lloyd’s társaság volt. Figyelmet érdemel, hogy már a kezdet kezdetén biztosítást lehetett kötni bármilyen kockázat ellen, beleértve a betörést, az útonállást, a gin túlzott fogyasztása következtében beálló halált, végül a női tisztesség szavatolását. A legutolsó kivételével a többi eset ma is biztosítható – olvashatjuk.
CSALÓKA KOMPUTEREK. Sokan úgy vélik, hogy a kockázatok felmérésében és ezzel együtt az üzleti életben, a tőzsdejátékban új korszak köszöntött be a nagy teljesítményű számítógépek mindennapi alkalmazásánál, hiszen ezek óriási mértékben megnövelik a hasznos információk mennyiségét. Nos, Bernstein óv az ezzel kapcsolatos túlzott várakozásoktól. A számítógépek ugyanis “érzéketlenek az emberi gyengeségek iránt”, csupán válaszolnak a kérdésekre, de ők maguk nem kérdeznek és könnyen megtörténhet, hogy éppen saját tévedéseinket támasztják alá. Különösen akkor, ha némelyek számára a számítógépek azt az ókori jósdát váltották fel, amelyhez az emberek bölcs tanácsokért fordultak.
Bernstein szerint minden kísérlet a jövő megismerésére – ami valójában a kockázatkezelés, valószínűségszámítás mindenkori célja – azon feneklik meg, hogy számításaink a múlt tapasztalataira épülnek. A jövő azonban “nem fejthető meg a múltból, a történelem mindössze egyetlen mintául szolgál a gazdaságról és a tőkepiacokról”. Háborúk és válságok, tőzsdei áremelkedések és krachok jönnek és mennek, de bennünket mindig meglepetésként érnek. Az ingatag és ijesztő új világgal sem a szakemberek, sem a kockázatkezelés megszokott technikái nem képesek megbirkózni.
Végezetül egy tanulságos történet ebből a szemléletes stílusú, eredeti felfogású könyvből. A II. világháborúban a Moszkva elleni sorozatos légitámadások idején, egy téli éjszakán váratlanul megjelent az óvóhelyen a neves professzor, aki korábban mindig a lakásában maradt, és arra hivatkozott: hétmillióan élnek a városban, miért éppen őt találná el a bomba. ” Miért változtatta meg hirtelen a véleményét?” – kérdezték tőle. ” Nézzék – válaszolta -, Moszkvában hétmillió ember és egy elefánt él. A múlt éjjel eltalálták az elefántot… ” Ennyit a valószínűségről. –
