Magasan túlszárnyalhatja az eddigi bankos követelésértékesítők eredményeit a Reorg-csoport. A társaság szépreményű terveiben a postabankos követelésekre és befektetésekre mintegy 40 százalékos megtérülés szerepel, ez pedig nagyjából a háromszorosa annak, amit a hajdani Magyar Hitel Bank Risk Kft.-je – a rábízott fölöttébb vegyes állományból – elért. E cég 13,6 százalékos, elismerést kiváltó eredménye mellett említessék meg a Budapest Banké is. Ez a hitelintézet – itt a követelésértékesítést ugyancsak a Reorg végezte – a bruttó névértékhez viszonyítva 10,5 százalékos megtérüléssel zárt.
A postabankos portfólió – amelyben egyebek mellett olyan csomagocskák rejlenek, mint a Budai Hengermalom 2,7 milliárd forintos, vagy éppen a Bankár több mint 5,3 milliárd forintos tartozása – közel 115 milliárd forintos névértéken került a Reorg-Apport Rt.-hez (ebben 48,5 milliárd forintnyit tettek ki a hitelek és 64,6 milliárdnyit a befektetések). A cég által a csomagért fizetett vételár ennél lényegesen alacsonyabb volt – összesen 41,5 milliárd forintra rúgott (ezen belül a hitelek mintegy 18 milliárdot tesznek ki, a többi befektetés).
A napokban zárult le a Postabanktól átvett követelések, valamint befektetések átvizsgálása. Az állományban összesen 168 adós kötelezettsége szerepel, amelyeket a Reorg három kategóriába sorolt (lásd táblázatunkat). Ezek mellett 40 befektetés van. “A vizsgálat után megkezdődött a portfólió kiárusítása is, igaz, két csomagot már korábban meghirdettek” – mondja Lenk Géza, a Reorg Rt. elnök-vezérigazgatója. A felmérések szerint a work-out kezelésű követelésállomány 4,7 milliárd forint, míg a magánszemélyek birtokában lévő hitelek összesen 386 millió forintra tehetők. A követelések listáján 45 olyan jogi személy szerepel, amelyek nem állnak sem felszámolás, sem végelszámolás, sem végrehajtás alatt, ellenben 56 olyan ügyfél került az állami tulajdonú társasághoz, amelynél a megvásárolt követelésállomány megtérülése nagyon is bizonytalan. Mindezek mellett az áttanulmányozott dokumentumok szerint a portfólió 57 magánszemély tartozását is tartalmazza, és szerepel a listán 40 olyan cég is, amelyek befektetéseket kezelnek.
A 20 millió forintos tőkével kizárólag a szóban forgó követelések és befektetések kezelésére alapított Reorg-Apport Rt.-nek 2000. december 31-ig kell kiárusítania az átvett portfóliót, majd azt követően elszámolnia az állammal. A postabankos eszközök megvásárlásához szükséges forrást ugyanis egy 2 év és 26 napos lejáratú kötvény kibocsátásával biztosították, mely papírok kizárólagos lejegyzője maga a hitelintézet volt. Minderre – a tőkerészre és a kamatokra – vállalt az állam készfizető kezességet. “Ennek alapján a Reorg-Apport folyamatosan törleszt a Postabanknak, ez idáig összesen 3,1 milliárd forintot fizettek vissza” – számolja Sági Gyula, a társaság vezérigazgatója. Ezt az év végéig 10,5 milliárd forintra tervezik gyarapítani.
Legyen szó követelésről vagy befektetésről, minden ügy egyedi elbírálást igényel. Sőt – vallják a Reorgnál -, a 10 millió forint fölötti esetekben külön szakértői véleményt kérnek. A követeléseket nyilvános vagy meghívásos pályáztatás útján kívánják értékesíteni, ám nem zárható ki más értékesítési, illetve követelésbehajtási módszer alkalmazása sem. A Postabankkal köttetett megállapodás értelmében azonban a portfólió befektetési részéből a Reorg később visszaadhat valamennyit a hitelintézetnek. A szerződés kimondja ugyanis: ha egy meghatározott időre nem kerül tető alá a részvények átadása, az értékesítő elállhat az adásvételtől. Erre tökéletes példa a Budai Hengermalom Rt. 50 százalékos tulajdonrésze, amellyel kapcsolatban a részvények átvétele szerepelt a szerződésben. Időközben azonban kiderült: a társaságnál nem tisztázott a társasági forma, minek következtében részvényei sincsenek. Így a Postabankkal visszafizettette az erre vonatkozó vételárat.
A postabankos követelések és befektetések behajtására és kiárusítására még éppen másfél évnyi idő áll rendelkezésre. A rendkívül ambiciózus megtérülési várakozásokat szemlélve nem kerülhető meg a kérdés: vajon megkímélhető-e a központi büdzsé attól, hogy újabb milliárdokat öljön egy olyan bankba, amely már közel 200 milliárdot nyelt el?
