Várhatóan a következő ülésszakán szavaz a parlament a közbeszerzési törvény módosító javaslatáról, amelyet az Igazságügyi Minisztérium (IM) dolgozott ki. A korrekciót a jogászok eltérően értelmezik; egyesek szerint kibővül azon cégek köre, amelyek a közbeszerzési törvény hatálya alá esnek, ám a tervezet alkotói szerint az érvényben levő jogszabály alapelvei nem változnak – néhány pontban enyhítés, összességében viszont szigorítás várható.
A módosítás miatt felszínre került problémára talán legjobban a DCS 1800-as mobiltávközlési tender érintettjeinek vitája világít rá. A már szolgáltatást nyújtó társaságok, illetve a nekik beszállítók vitatják, hogy a leendő új mobiltársaságnak közbeszerzési pályázattal kell-e kiválasztania üzleti partnereit. Az új szereplő megjelenésére váró egyes beszállítók szerint már a mai közbeszerzési jogszabály is vonatkozna az összes rádiótelefon-szolgáltatóra, ám eddig azért nem alkalmazták, mert a törvényt 1995-ben, két évvel a GSM-koncessziók odaítélése után fogadta el a parlament.
JOGÉRTELMEZÉSI VITA. Ez utóbbival ért egyet az IM munkatársa, Dezsőfi Anna, aki részt vett a módosítási tervezet kidolgozásában. Szerinte a mobilcégeknek nem a parlament előtt levő javaslat miatt kellene alkalmazniuk a közbeszerzési törvényt. A hatályos szabályozás, a minisztérium olvasata szerint, minden kizárólagos engedéllyel rendelkező szolgáltatóra vonatkozik. A kizárólagosságot vitatja Drozdy Győző, a Pannon GSM külkapcsolati igazgatója, aki vitába száll a törvény értelmezésével, mert úgy véli, hogy a szó használata a mobiltávközlési piac szereplőivel kapcsolatban nem jó. E szolgáltatási ágazatban nem egy – vagyis nem kizárólag egy -, hanem három társaság van jelen, s az eltelt öt év alatt éles verseny alakult ki a vállalatok között. A piac éppen most bővül egy további szereplővel, s a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) tervei szerint újabb engedélyeket adnak majd ki az elkövetkezendő két-három évben.
A hírközlési tárca is állást foglalt a közbeszerzés ügyében. Bölcskei Imre helyettes államtitkár lapunknak elmondta, a KHVM értelmezése szerint is vonatkozik a közbeszerzési törvény a rádiótelefon-társaságokra. Álláspontjukat azzal indokolta, hogy a törvény érvényes arra a piacra is, ahol korlátozott számú szereplő működik. A mobiltávközlés ilyen. Bölcskei úgy véli, a szolgáltatóknak lehetősége van jogértelmezésért az IM-hez fordulni, s amennyiben az a tárca végül a KHVM-ével ellentétes állásfoglalást ad ki, a mobilszolgáltatóknak nem kell alkalmazniuk a közbeszerzési eljárást. A jelenlegi helyzet szerint azonban figyelembe kell venni a szabályozót, azt megkerülni nem lehet. Egyébként a közlekedési tárcára is komoly terhet róna az, ha a mobiltársaságok sorozatosan közbeszerzési pályáztatásokra kényszerülnének, mert ez időt, pénzt és munkaerőt venne el a minisztériumtól.
“Komoly versenypiac alakult ki a hazai rádiótávközlésben” – válaszolta Fodor István, az Ericsson Magyarország vezérigazgatója a közbeszerzési eljárás alkalmazását firtató kérdésre. Szerinte e törvényt azért találták ki, hogy az állam követhesse a közpénzek mozgását, illetve a monopóliumok beruházásait. Goszták Árpád, a Siemens Telefongyár Rt. igazgatója ezzel szemben úgy véli, hogy a harmadik mobilszolgáltatónál fontos a közbeszerzési törvény alkalmazása. Álláspontja szerint az állami felügyelet mellett kiírt pályázatban egyenlőbb feltételek mellett indulhatnának a beszállítók, minden induló számára elfogadható versenyhelyzet alakulhatna ki.
ZSÍROS ÜZLET. A német multi magyar leányvállalatának a közbeszerzési pályázathoz való ragaszkodása mögött sokkal több van, mint csupán a tiszta verseny iránti aggodalom. (Egyes becslések szerint 500-600 millió dollárba kerülhet a harmadik digitális mobilszolgáltató országos hálózatának kialakítása. Az összeg nagyságát figyelembe véve érthető, hogy a beszállítók szeretnének részt venni az üzletben.) A Siemens annak idején mind a két nagy mobilszolgáltatónál pályázott az elsődleges beszállítói posztra, ám a Westelnél az Ericsson, a Pannon GSM-nél pedig a Nokia lett a győztes.
A már működő cégek minden befolyásukat latba vetik, hogy a viszonylag költséges és időigényes közbeszerzési pályázatokat elkerüljék. Drozdy Győző szerint furcsa lenne, ha a két GSM-szolgáltatónak is közbeszerzési pályázattal kellene kiválasztania a beruházóit. A világon sehol sem kényszerítenek magántőkéből finanszírozott társaságokat a közbeszerzési törvény hatálya alá. “Az eljárás jogbizonytalanságot okozhat” – mondja a Pannon GSM igazgatója, aki nem kifogásolja viszont e törvényt azoknál a cégeknél, amelyek valóban monopolhelyzetben vannak. A mobiltelefonálás árát viszont – hangsúlyozta Drozdy – biztosan nem a közbeszerzési pályázatok tennék olcsóbbá, hanem az élesedő verseny. –
