A világkereskedelem további liberalizációja és a globális gazdaság helyzete volt a két fő témakör a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Párizsban megrendezett éves miniszteri tanácskozásán. A megbeszélések első fordulóján a 29 tagállam küldöttei mellett – a magyar delegációt Chikán Attila gazdasági miniszter vezette – jelen voltak Argentína, Brazília, Dél-Afrika, Kína, India, Indonézia, Oroszország, valamint a felvételre váró Szlovákia képviselői is. Az OECD ezzel – mint Donald Johnston főtitkár közölte – jelezni kívánta, hogy elismeri a feltörekvő országok növekvő súlyát a világgazdaság egészén belül. Ezt az is indokolja, hogy bár jelenleg az OECD-tagok adják a világtermelés 60 százalékát a nem-tagok 40 százalékával szemben, 2020-ra ez az arány előreláthatólag megfordul.
A kétnapos tanácskozás legfőbb eredménye az volt, hogy a miniszterek állást foglaltak a világkereskedelem és a globális üzleti viszonyrendszer további liberalizációjáról szóló, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) égisze alatt lefolytatandó tárgyalások szükségessége mellett. A korántsem teljes egyetértés jeleként azonban a miniszterek nem tettek közös javaslatot a WTO ősszel esedékes seattle-i összejövetelén terítékre veendő témákról (lásd cikkünket a 24. oldalon).
A feszültségek más formákban is felszínre kerültek Párizsban. Janet Yellen, a Fehér Ház gazdasági főtanácsadója felszólította az Európai Uniót (EU) és Japánt, hogy tegyenek lépéseket gazdasági növekedésük gyorsítása, különösen a belső kereslet fokozása érdekében. Emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok külkereskedelmi mérlege mindkét partnerével szemben tetemes passzívumot mutat.
Charlene Barshefsky washingtoni kereskedelmi főmegbízott a hormonkezelt amerikai marhahúsra vonatkozó EU-importtilalom kapcsán bocsátkozott újabb pengeváltásba brüsszeli kollégáival. Emlékeztetett rá, hogy a WTO az amerikai álláspontnak adott helyt, s hozzátette: nem lehet világgazdasági liberalizációt kiépíteni oly módon, hogy az EU csak a neki tetsző WTO-előírásokat fogadja el. Közölte, hogy Washington 202 millió dollár értékű árut érintő kereskedelmi szankciókat készül életbe léptetni az EU-val szemben. Brüsszeli részről Sir Leon Brittan és Yves-Thibault de Silguy, az Európai Bizottság kereskedelmi, illetve pénzügyekért felelős tagjai alaptalannak nevezték Barshefsky vádjait. –
