Döntő jelentőségű a nemzetgazdaság külső egyensúlya szempontjából az áruforgalom mérlege. A vámterületi cégek külkereskedelmi egyenlege 1990 és 1994 között – részben az exportpiacok elvesztése, részben a hazai piacokról való kiszorulás következtében – 5 milliárd dollárral romlott. 1995-ben a szigorító intézkedések hatása egy időre megfordította e tendenciáit, s az akkor induló vámszabad területi cégek az egyenleg javulásának irányába hatottak. 1998-tól azonban a vámterületi import és export közötti olló szétnyílt, amelyet a gyorsan növekvő vámszabad területi aktívum sem tudott kompenzálni. A Magyarország fő exportpiacainak számító gazdaságok ez évben alacsonyabb növekedéssel számolnak, konjunkturális helyzetük romlik. Ugyanakkor a magyar kivitelt alapvetően segítheti a külföldi érdekeltségű cégeknél a kiépített exportkapacitások versenyképessége. Pozitívum az is, hogy a gépeket és szállítóeszközöket – mint magasabb feldolgozottsági fokú termékeket – tartós együttműködések alapján exportáljuk. Kedvezőtlen ugyanakkor, hogy az élelmiszer-ipari termékek kiviteli lehetőségei tovább szűkülnek. Az idei első negyedéves, közel 100 millió dolláros egyensúlyromlás főleg az élelmiszerexport visszaeséséből fakad, de számottevő a feldolgozóipari termékek importnövekedése is (lásd a táblázatot). Ezt kompenzálta bizonyos mértékben az autógyártás és az elektronikai termékek tovább növekvő exportja, és az energiahordozók értékben mért behozatalának visszaesése. A reálbérek növekedése viszont gyengíti a versenyképességi előnyt, s így csökkenhet a bérmunkaexport. A tervezett 4,0-4,5 százaléknál nagyobb fogyasztás is magasabb importnövekedést generálhat. A beruházások tervezett növelése ugyancsak erősíti a gépbehozatalt. A legnagyobb gond azonban az agrárgazdasági export további csökkenése lehet; a tavalyi 2,7 milliárd dollárral szemben várhatóan csak 2,3 milliárd dollár kivitel valósulhat meg.
Az első negyedév romló külgazdasági egyenlege kevéssé kapcsolható a belső felhasználás növekedéséhez, hiszen az egyensúlyromlás döntő mértékben nem az import növekedésében jelentkezik; a vámterületi behozatal stagnál.
Az ismételten romló fizetési mérleg a mai helyzetben a Ecostat szerint nem a költségvetési kiadások csökkentésével javítható. Sokkal inkább azzal, ha a reálgazdaság versenyképességét hatékonyan sikerül segíteni, így a magyar vállalatok a jelenleginél nagyobb védelmet kaphatnának a hazai piacokon, az export szektorok pedig határozottabb támogatást élveznének piaci munkájuk, termékeik színvonalának javításához. Eredményes lépés lehet, ha barter kereskedelem formájában sikerül csökkenteni azt a külkereskedelmi hiányt, ami a közép- és kelet-európai országokkal szemben az elmúlt években keletkezett. Az Ecostat elemzői szerint célszerűnek tűnik alkalmazni – ha átmeneti jelleggel is – WTO-konform “piacvédő” eszközöket a gazdasági szerkezet versenyképességének javítására. Hosszabb távon ezek az eszközök vezethetnek a külkereskedelmi mérleg tartós javításához. –
