Gazdaság

KORMÁNYBIZTOS A MILLENNIUMI PROBLÉMÁRA – Időlegesen

A millenniumi probléma egyre inkább foglalkoztatja a vállalkozásokat és a kormányzatot. Ezt mutatja legalábbis, hogy mind több cég ad tájékoztatást felkészülése fokáról, s április 26-a óta Mojzes Imre személyében kormánybiztosa is van a témának. A pozitívumok mellett azonban az is szembetűnő, hogy jó néhány korábban beharangozott program késlekedik. Holott ennél a projektnél aztán végképp nincs lehetőség határidő-módosításra...

Sem elbagatellizálni, sem túldimenzionálni nem szabad a problémákat – hangzik el minden alkalommal, amikor az érintettek a számítógépes rendszerek dátumváltásáról nyilatkoznak. A hitelesség jegyében ugyanakkor a megszólalók mást és mást mondanak. Van aki szerint úgy kell felkészülni a következő szilveszterre, mint egy néhány napos hóviharra, amely elzár a külvilágtól, mások szerint pedig csak ugyanannyi meghibásodásra kell számítani, mint egy átlagos hétköznapon.

Ez utóbbi nézetet vallja Mojzes Imre is, a napokban kinevezett évszámkezelési kormánybiztos. A Budapesti Műszaki Egyetem (BME) professzora a Stumpf István kancelláriaminiszter nevével fémjelzett Századvég Politikai Iskolát is elvégezte, s bevallása szerint két hónappal ezelőtt még meg sem fordult a fejében, hogy kormánybiztos legyen. Mojzes Imre ódzkodik a katasztrófa kifejezéstől, mondván: ez a szóhasználat csak akkor indokolt, ha emberi beavatkozásra nincs lehetőség.

A Y2K néven emlegetett probléma (az elnevezés az angol year 2000-ből jön, a “K” a kilót vagyis a három nullát jelöli) kezelésénél viszont nagyon nagy szerepe van a készülődésnek, s a projekt különössége, hogy kiváló alkalmat teremt a rendcsinálásra és a fejlesztésekre. A kormánybiztos nagyon optimistán nyilatkozott az állami szféra felkészüléséről; véleménye szerint a kitűzött cél, vagyis a folyamatos működés év végére elérhető lesz. A kormányzat nemrégiben pályázott a Világbanknál 500 ezer dollárra, végül 300 ezret kapott meg. Mint Miroslav Frick, a Világbank budapesti irodájának a 2000. évért felelős koordinátora elmondta, a döntéskor a magyar egészségügyi szektor átállítása élvezett prioritást, és ehhez a Világbank elégségesnek látta ekkora összeggel támogatni a Miniszterelnöki Hivatal munkáját.

A világbanki delegált fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a pénzt “iniciatív összegnek” szánják, vagyis ösztönzőnek a kormány felé, hogy az is járuljon hozzá az egészségügyben szükséges kiadásokhoz. A BME és az Országos Kórház- és Orvostechnikai Intézet egy-két héten belül végez azzal a felméréssel, amely a dátumváltás által érintett orvosi műszereket veszi számba. Az előzetes becslések szerint mintegy 160 ezer olyan műszer van, amely beágyazott dátumokat tartalmaz; jelenleg azt mérik fel, milyen módon lehet ezeket 2000-kompatíbilissé tenni. Sajnálatos módon az egészségügy még a felmérés szakaszában tart, holott az informatikusok egybehangzó véleménye szerint most már a javítások utáni záróteszteket kellene végezni. A Gartner Group felmérése azonban mégis csak Mojzes Imre optimizmusát támasztja alá, a kompatibilitás tekintetében ugyanis hazánkat a második kategóriába, többek között Csehország, Lengyelország, Németország és Japán elé sorolja (lásd külön anyagunkat).

A kormánybiztos munkája során nagy hangsúlyt helyez a kommunikációra, vagyis arra, hogy mindenkiben tudatosítsák érintettségének mértékét, és azokat a hatásokat, amelyekre számítani kell. E tekintetben nagy szerep jut a társadalmi szervezeteknek is. Mojzes Imre hamarosan kinevezi az ágazatok felkészülését ellenőrző operatív menedzsereket. Már megkezdődtek a tárgyalások egy olyan rajzfilm elkészítéséről, amely az “utca emberével” ismerteti a problémát és ad tanácsot az otthoni, munkahelyi készülésre.

Mint arról februárban hírt adtunk (Figyelő, 1999/8. szám), a brit kormány a magyar illetékesek hóna alá nyúlt egy úgynevezett túlélési csomaggal, amely a témával kapcsolatos fontosabb tudnivalókat és egy tesztlemezt tartalmazott. Akkor Papp György, a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsosa azt nyilatkozta, hogy ezt a kamarákon keresztül március végéig eljuttatják a kis és középvállalatok számára. Ez még a mai napig nem történt meg; Papp György szerint a labda most a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványnál van.

Februárban ígérték egy tanácsadó szolgálat felállítását is, amely részben az Interneten keresztül segítené az érdeklődők, különösen pedig az önkormányzatok munkáját. Mojzes Imre szerint ennek beindulása május végére várható. E késlekedések nem túl örömteliek, biztató viszont a Világbank véleménye, miszerint Magyarországon elég jó a probléma ismertsége a köztudatban, és lassan, de biztosan eléri a kívánt maximális értéket.

Részint pénzhiány, részint pedig jogi viták miatt nem jött össze a Fórum 2000 elnevezésű nonprofit szerveződés sem, amely a civilszféra felé terjesztette volna a millennium számítógépes kérdéseit. Egyes társadalmi szervezetek azért már “mocorognak” a dátumváltással kapcsolatban. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara például kiadott egy rövid, de annál tartalmasabb összefoglalót kisvállalkozók számára Készülj az ezredfordulóra címmel.

A dátumváltás jogi téren semmi esetre sem tekinthető vis majornak, erre utal az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) már kiadott nyilatkozata is, miszerint erre való hivatkozást semmilyen esetben nem fogadnak el. Hogy mégis kényes kérdésről van szó, az abból is látszik, hogy könyvvizsgálók nem írják alá az üzletmenet ez időpontbeli folytonosságára vonatkozó nyilatkozatokat a partnereiknél.

Egy hétre elegendő készpénzt szabadítsunk fel a 2000. év beköszöntére – fejtette ki egy minapi konferencián Márton János, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője -, a családi vagyont azonban ne menekítsük ki a bankokból, ne vonjuk ki a pénzügyi szolgáltatóktól, az ugyanis a dátumváltással nem veszhet el, ám ha lekötéseinket, befektetéseinket felbontjuk, jelentős kamat-, illetve hozamveszteségre számíthatunk.

A Magyar Bankszövetség mindazonáltal bankszünnap tartását javasolja december utolsó két, és január első két napjára, és ezzel az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet is egyetért. Mégpedig azért, hogy ebben az időszakban minimalizálható legyen az úton – átutalás közben – lévő pénz mennyisége. Elképzelhető, hogy néhány bank ebben az időszakban az ATM-jeit sem fogja működtetni. Egyelőre kérdés, teljes lesz-e a leállás, vagy ez alatt a néhány nap alatt “alapjáraton” működnek majd az intézmények. Az előbbi esetében a holtidőben állnának végül teljesen át, amit fokozatos és ellenőrzött, úgynevezett hidegindítás követ (az utóbbinál nem kapcsolnák ki a gépeket). Mindenesetre a jegybank “történelmi magasságokba” viszi a készpénzkészleteit erre az időre – a pontos mérték titok -, hogy bírja az esetleges pánikot. Arról viszont nem készítenek elemzést, hogy a potenciális készpénzkivonásnak, és a rákövetkező befektetési szándékoknak milyen hatásai lehetnek. Úgy remélik, hogy ezt a piac majd kezelni tudja; január e tekintetben amúgy is mindig fellendülést mutat.

A 2000. év problémájának “rendellenessége”, hogy szoftveralapú kérdés, tehát készletezéssel nem védhető ki. Ha a program érzékeny a dátumváltásra, hiába van belőle másik. Külön gondot jelent, hogy globális, tovagyűrűző hatású, bár vannak kivételesen érzékeny szektorok, amilyen a pénzügyi is. A veszélyeztetett időszakot ismerjük ugyan, tehát lehet a felkészülést időzíteni, ám a problémák is erre a periódusra sűrűsödnek. Ugyanakkor a veszélyeztetettség irányait nem lehet meghatározni, mivel nem tudni, hogy mi az, amit nem tudunk, amiről elfelejtkezünk. Fokozhatja a bajt a pánik, a bizalomvesztés, bár ez néhány napra előre jelezhető. Akárcsak az időjárás, de számítani kell rá, hogy a tél a dátumváltással kapcsolatos gondokat súlyosbítani fogja. Emellett – figyelmeztet Márton János – a rosszindulatú behatolásra, az abban az időpontban aktivizálódó vírusok tömkelegére is fel kell készülni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik