Minden bizonnyal nagy könnyelműség lenne az adósminősítés és -nyilvántartás kérdését csupán a bankok oldaláról vizsgálni. Legalább ilyen fontos lehet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) számára a megbízható és használható nyilvántartás. Az adóhatóság hátralékállományának további bővülését akadályozhatná meg például az az adóselőminősítési rendszer, amely a társasági adóbevallásokból nyerhető adatok feldolgozásán nyugodna. Ennek segítségével alaposan csökkenthető lenne a behajtandó hátralékállomány, amely – dacára az adóhatóság egyre nagyobb erőfeszítéseinek – évek óta növekszik, s a múlt év végén már megközelítette a 480 milliárd forintot.
A módszer egyébként lényegesen egyszerűbb a banki gyakorlatban alkalmazott adósminősítésnél. A társasági adóbevallásban az adóalanyok rengeteg adatot kötelesek az adóhatóság tudomására hozni, így többek között a vállalkozás tőkéjének vonatkozásában is. Az APEH-nél úgy vélik, először ezzel kapcsolatban lehetne az adott társaságra egy mutatót kiszámítani. A saját tőke és a jegyzett tőke egymáshoz viszonyított aránya ugyanis sok mindent elárul. Így azt is, hogy az alakulástól eltelt idő alatt a tőke gyarapodott, vagy fogyott, esetleg – ami ugyancsak valós helyzet lehet – a saját tőke negatívvá vált. A jegyzett tőke, a saját tőke és az adózás előtti eredmény összevetésével a gazdálkodó szervezet jövőjére is lehet következtetni. Ezen mutatók segítségével a társaságokat különböző csoportokba lehetne sorolni. Ezt követően mutatnák ki a gazdálkodók tartozásait – legalább hat havi bontásban -, s azt, hogy egy-egy cég hányszor került a hátralékosok listájára. A “veszélyeztetetteket” fokozott figyelemben részesítené az adóhatóság területi szerve a befizetési napokon, s alaposan mérlegelné a kiutalásokat is. Ily módon tehát nem akkor értesülne az APEH a társaság fizetési problémáiról, amikor már megindult ellene a felszámolási eljárás – amelynek során a kinnlevőség megtérülése általában csak néhány százalékos -, hanem már jóval azt megelőzően, így még a felszámolás előtt tudna intézkedni követelése behajtása érdekében.
Egyébként a társasági adóbevallásban nemcsak a tőkemutatók, hanem a forgalmi, jövedelmezőségi és befektetéssel kapcsolatos adatok is szerepelnek. Ezek az információk is felhasználhatók lennének az adós-előminősítéshez, segítségükkel tovább lehetne finomítani, tökéletesíteni a rendszert. Ha például az adott vállalkozásnál az árbevétel-arányos hozzáadott érték alacsony, a ráfordítás szintje magas és az adózás előtti eredmény negatív, akkor mindenképpen érdemes fokozottan ügyelni a cégre, s nyomon követni az adóbefizetéseit. Ezt a fajta adós-előminősítési szisztémát az APEH vezetői is támogatják, bevezetése lényegében számítástechnikai és emberi kapacitás függvénye.
