Miként befolyásolja az Ernst&Young és a KPMG egyesülésének versenyfelügyeleti jóváhagyását, hogy a Price Waterhouse és a Coopers&Lybrand már néhány héttel korábban bejelentette ugyanezt a szándékát?
A két ügyet nyilván együtt fogják kezelni, bár jogilag független eljárásokról van szó. A szakma arra számít, hogy vagy mindkét fúziót azonos feltételekkel engedélyezik, vagy egyiket sem.
Az Európai Bizottság egyik fő aggálya az, hogy jelentősen csökken az ügyfelek választási lehetősége, miközben kötelező könyvvizsgálót alkalmazniuk.
A Big Six cégeinek piaci pozícióját a teljes árbevétellel szokták mérni, pedig a könyvvizsgálatból ennek csak a fele, vagy annál is kevesebb származik. Ha a világon az auditból képződő összes árbevételt nézzük, akkor e kör ennek csak mintegy harmadát adja. Tény, hogy a közfigyelem előterében álló multik és nagy tőzsdei cégek a hatok ügyfélkörébe tartoznak. De az egy-két milliárd dolláros forgalmú vállalatok – amelyek itteni mércével óriásiak – Amerikában csak közepesnek számítanak, s nem a Big Six közül keresnek auditort. Tehát a választás lehetősége megmarad.
Miért volt kézenfekvő, hogy az Ernst&Young éppen a KPMG-vel egyesüljön, s hogyan egészítik ki egymást Magyarországon?
A két cég forgalma csaknem azonos: tavaly a KPMG 9,2 milliárdos, az Ernst&Young pedig 9,1 milliárd dolláros árbevételt ért el. Ugyanakkor az utóbbi Észak-Amerikában 1,5 milliárd dollárral „erősebb”, míg a KPMG az európai, közép-keleti, afrikai térségben produkál ugyanennyivel nagyobbat. Hazánkban sincs érdemi különbség a két cég forgalma között. Nincs komoly eltérés az ügyfélportfoliókban sem, bár a KPMG-nek nagyobb az önkormányzati és a banki ügyfélköre, míg az Ernst&Young a biztosítók közt és a szállodaiparban népszerűbb.
Most folyik a nemzetközi számviteli standardok átalakítása. Elképzelhető azonban, hogy az International Accounting Standards Committee nevű szakmai bizottság javaslatait az amerikai illetékesek nem fogadják el, mondván: azok túlontúl liberálisak a náluk alkalmazottakhoz képest. Itthon milyen hatással lehetnének az új előírások?
A magyar számvitel és könyvvizsgálat igyekszik viszonylag gyorsan átvenni a nemzetközi standardokat. A számviteli rendszer reformja során kérdés volt, vajon a részletesebb szabályozást jelentő német utat, vagy a több választási lehetőséget nyújtó angolszász utat kövessük-e. Végül a kettőt ötvözték – nem mindig a legszerencsésebb módon ugyan, de hasonlóan a nemzetközi standardokhoz, amelyek szintén megpróbálják elegyíteni a különböző nemzeti sajátosságokat. Az Egyesült Államokban részletes a szabályozás, de a probléma lényege mégsem a standardok eltérésében van, hanem abban, hogy ott a cégeknek jóval több adatot kell nyilvánosságra hozniuk, mint másutt, különösen, ha a tőzsdén szerepelnek. A standardok jelenlegi átdolgozásakor sokszor az amerikainál is bonyolultabb megoldások születnek. Ennek az a kockázata, hogy azok túlságosan eltérnek az egyes országok hagyományaitól, alkalmazásuk sok többletmunkával jár, s nehezen vethetők össze a megszokott kimutatásokkal.
Terták Ádám 45 éves, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, illetve a budapesti közgazdasági egyetem marketing szakán szerzett felsőfokú végzettséget. Bostonban is tanult, a Harvard Business School felsővezető-képző főiskolán. Tapasztalatokat a válságmenedzselés, a szervezeti fejlesztés, a stratégiai koncepciók kidolgozása, illetve a privatizáció terén szerzett. 1988-ban csatlakozott a Bonitas Kft.-hez, üzletfejlesztési igazgatóként. 1991 óta az Ernst&Young magyarországi vállalatának – illetve elődjeinek, az Ernst&Whinney Bonitas Rt.-nek és az Ernst&Young Bonitas Rt.-nek – az első számú vezetője.
