Miként érintették a társaságot a csökkenő megrendelések?
– A Győri Szeszgyár idei nettó árbevétele az előrejelzések alapján legfeljebb a 3 milliárd forintot érheti el, szemben a tavalyi 3,3 milliárddal. Az elmúlt évek szeszkereslete “túlfűtött” volt. Igazolja ezt, hogy a likőrgyárak némelyikének az exporthoz fűzött várakozásai teljességgel meghiúsultak. Az ipart ismerők számára azonban ez nem okozott meglepetést. Sok remény ugyanis nincs arra, hogy a likőrgyárak visszaszerezzék vevőiket a FÁK országaiban. Az italexport ez évi összeomlása következtében a magyar szeszpiac erősen beszűkült, s arra lehet számítani, hogy a visszaesés tartós lesz.
Van kiút a válságos helyzetből?
– Az egyik megoldás a tiszta szesz közvetlen exportja lehet. Cégünk új piacok építésébe kezdett a környező országokban, sőt a nyugat-európai piacokon is kötöttünk nagyobb üzleteket. A másik megoldás a terjeszkedés lehet. A közelmúltban alapítottunk egy vegyes vállalatot Romániában, Gyulafehérvárott. A cég részvényeinek a fele a miénk, s ott napi 30 ezer liter alkohol gyártására vállalkoztunk. A harmadik út: más kutatók mellett mi is folyamatosan tanulmányozzuk az alkohol benzinadalékként történő alkalmazásának lehetőségét. Ez a megoldás hosszú távon ígéretesnek látszik: a fosszilis energiafajták kimerülése a megújuló energiaforrásokat – köztük az alkoholt – előnyös helyzetbe hozza. Az exporthányad növelése és a hazai vevők – nagy gyógyszergyárak, vegyipari üzemek – megtartása érdekében elsőként vezettük be a szeszgyártók közül az ISO 9002-es minőségtanúsítást. Most az ISO 14000 környezeti menedzsmentrendszer bevezetésén dolgozunk, bízván az idei auditálásban. A cég átalakulásakor 70 millió forintot különítettünk el környezetvédelmi célokra, ebből az idén várhatóan 20 milliót használunk fel.
A szeszipar egyike a legnagyobb hazai adófizetőknek. Talán éppen ezért, túl sokan akarnak kibújni a fizetés alól.
– A szeszadóztatás néhány ellentmondása érzékenyen érinti a gyártókat. A szeszipari szövetség adatai szerint Magyarországon 15 millió liternyi gyümölcspálinkát gyártottak, a finomszesz adótételénél lényegesen kedvezőbb adótartalommal. Az említett pálinkamennyiséget 100-150 ezer tonna gyümölcs feldolgozásából lehetne előállítani. Kérdés, hogy ezt kik és hol termelték. Erősen elgondolkodtató, hogy a cukortermelők évente közel 50 ezer tonna többletcukrot értékesítenek szüret idején a gyümölcs- és szőlőtermelő vidékeken. Ennyi cukorból 25 millió liter alkohol állítható elő, amelynek adója több mint 30 milliárd forintra rúgna. Ez az összeg majdnem akkora, mint amennyit az állam az összes bor, sör és égetett szesz után beszed.
Létezik, létezhet egyáltalán megoldás?
– A hivatalos statisztikák szerint 10, az alkoholizmussal foglalkozó orvosok szerint 14 liter is lehet hazánkban az egy főre jutó éves alkoholfogyasztás. Ez 140 millió liternyi tiszta szesznek felel meg. Ha csak igen alacsony, 500 forintos literenkénti adótétellel számolunk, az állami bevétel akkor is 70 milliárd forint lenne. Ezzel szemben tavaly 37 milliárd forint folyt be az államkasszába ebből a forrásból. Kétséges tehát, hogy az adók emelése – az ellenőrzés kiszélesítése és megerősítése nélkül – többlet-bevételhez juttatná az államot.
Folláth György 54 éves, üzemmérnök. 1965 óta dolgozik a szesziparban. Több mint húsz évet töltött a Budafok Élesztő- és Szeszgyárban főmérnökként. Később igazgatóként három éven át az óbudai szeszgyárat vezette. Öt éve a Győri Szeszgyár és Finomító Rt. vezérigazgatója.
