Eredménytelenül végződött a német parlament két házának végső egyeztetése az adóreformról. A múlt hét végén sem a koalíció, sem a szociáldemokrata ellenzék nem engedett álláspontjából. A munkáltatói érdekvédelmi szövetségek csalódással fogadták a reform meghiúsulását.
Az adózási rendszer átalakítására januárban előterjesztett terv – amelyet a kormány az évszázad reformjának nevezett – a meghirdetett célok szerint az adózás egyszerűsítését és igazságosabbá tételét kívánta szolgálni. A jelenlegi 53 százalékról 39 százalékra akarták csökkenteni a legmagasabb adókulcsot, miközben a legalacsonyabb kulcs 19,5 százalékra mérséklődött volna. A rendszer elvileg attól vált volna igazságosabbá, hogy radikálisan szűkítették volna a leírási és adócsökkentési lehetőségek mai széles körét. A pénzügyminisztérium ígérete szerint a reform végeredményben mintegy 30 milliárd márkával csökkentette volna a lakosság adóterheit. Mérsékelni kívánták a vállalkozók terheit is, így például a társasági adót a jelenlegi 45 százalékról 35 százalékra faragták volna le.
Theo Waigel pénzügyminiszter teljes egészében a szociáldemokratákra hárította a felelősséget a reform elmaradásáért. Szerinte Oskar Lafontaine, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke kizárólag pártpolitikai, hatalmi megfontolásokból akadályozta meg az egyezséget. A miniszter szerint az SPD arra számít, hogy a befektetések ösztönzéséhez, a növekedés feltételeinek javításához szükséges reformok elmaradása a kormányra üt vissza, és ez kifizetődik majd az egy év múlva esedékes országos választáson. Közölte azt is: az eredetileg tervezettnél egy évvel később ugyan, de 1999-ben bevezetik a nyugdíjreformot, amelyet a jelenleg 15 százalékos általános forgalmi adó egy százalékos emeléséből finanszíroznak.
