A parlamenti ciklus soron következő harmadik évében várhatóan teljesítőképessége határához érkezik az Országgyűlés. Évente átlagosan 250 törvényről, törvénymódosításról, országgyűlési határozatról dönt a Tisztelt Ház. A kormány által legutóbb előterjesztett, s az első félévre szóló jogalkotási program hasonló teljesítményt követel a képviselőktől. A következő hónapokban nem lesz meglepetés, ha kiderül, hogy a parlamenti többség a gyors ritmusú munka során fontos ügyekben túlságosan gyakran hoz majd hibás döntéseket, vagy lassabban halad, mint azt a kormány által indokoltnak ítélt jogalkotási kényszer megkövetelné.
Az idei indulást három, különböző okok folytán tavalyról a képviselők nyakába szakadt ügy határozza meg. Ismeretes, hogy a köztársasági elnök két, végszavazás utáni törvényszöveget megfontolásra visszaküldött a Háznak (Figyelő, 1997/1. szám). Ezek közül a képviselők gazdasági összeférhetetlenségét szabályozó javaslatot a koalíciós frakciók várhatóan változtatás nélkül szavazzák majd meg, egy nemzetközi összehasonlításban is szigorú összeférhetetlenségi rendszert alakítva ki ezzel. A Figyelő értesülései szerint az MSZP-frakció jogi szakértői az elmúlt hetekben kísérletet tettek arra, hogy liberalizálják a törvényt. A módosítás iránya az lett volna, hogy a törvény ne tiltson bizonyos gazdasági tisztségeket és érdekeltségeket, hanem pontos és nyilvános adatközlésre kötelezze a honatyákat. A kísérlet eredménytelen volt.
Még februárban meg kell oldani a privatizációs törvény tervezett módosítását. A köztársasági elnök azt kifogásolta a szövegben, hogy két intézmény: a szövetkezetek és az önkormányzatok indokolatlanul, s jogilag alá nem támasztható kivételes szabály révén kaphatnának ingyenesen állami vagyont. A nagyobbik koalíciós frakció nevében megszólaló képviselők kifejezték, hogy a szocialisták nem kívánnak elállni e szabálytól, míg a szabaddemokraták ezzel ellentétes állásponton vannak. A döntés meghozatalához elegendő az egyszerű többség, a szocialisták akár magukban is eldönthetik a vitát. Erre az esetre az ellenzék már bejelentette, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul.
A kellemetlen restancia harmadik eleme a társadalombiztosítási járulékminimum kiterjesztése a kiegészítő tevékenységként működtetett vállalkozásokra. Soós képviselő (SZDSZ), egykori ipari és kereskedelmi államtitkár arra hivatkozott a tavaly őszi parlamenti döntés nyomán idén januárban kialakult hisztérikus vállalkozói hangulat láttán, hogy a képviselőknek nem volt elég idejük átgondolni a döntést, és ezt a baklövést valami módon helyre kell hozni. A kormányzati szakértők várhatóan három hét múlva készítenek előterjesztést a törvény módosítására, s menet közben alkotmánybírósági állásfoglalás is várható (Figyelő, 1997/5. szám).
A kormánypárti képviselő, exkormánytag mentegetőzése hihető, és egyben figyelmeztető a következő öt hónap parlamenti munkájának kimenetelére. A kormány számára legfontosabb téma az államháztartási reform körébe tartozó törvényjavaslatok megtárgyalása, s a törvények megalkotása. A papírra vetett terv szerint az olyan jelentős előterjesztésekre, mint az új nyugdíjrendszer, a települési önkormányzatok finanszírozási rendszere, a tb-önkormányzatok jogállásának átalakítása, a vámjog EU-harmonizációs módosítása, az egészségbiztosítási finanszírozási rendszer reformja és az igazságszolgáltatási intézményrendszer átalakítása, éppen annyi idő lenne, mint amennyi idő alatt általában túljut a Ház egy átlagos előterjesztésen. Öt-hat munkahétről, heti két-három teljes ülésnapról és egy-két bizottsági napról van szó. Első olvasatban hihetetlen, hogy ilyen ütemben sikeresen dolgozhat az Országgyűlés. Meglehet, hogy a terv szerinti időben megtörténnek a végszavazások, ebben az esetben viszont akár alkotmányossági bakikra, akár a végrehajtás során kialakuló, s jogtechnikai hibából eredő feszültségekre lehet számítani.
Szintén a szocialista frakció környezetéből származó értesülésünk, hogy a képviselőcsoport vezetésének átalakítása során mérlegelik: a frakcióelnökségben helyet kellene kapniuk a tb-ügyekben szakértőnek számító képviselőknek.
A tavaszi ülésszak meghatározó fontosságú fejleményei lesznek az eseti vizsgálóbizottságok eljárásai. Az ÁPV Rt.-Szokai-bizottság február végére készít jelentést a plénum számára. Ahogy ez a bizottság befejezi a munkáját, várhatóan úgy lát munkához egy újabb, amely ellenzéki kezdeményezésre a Budapest Bank Rt. privatizációs és szindikátusi szerződéseinek teljesülését, valamint a Polgári Bank Rt. sorsát vizsgálja meg.
