NAGY KORMÁNYZATI ENERGIA-KISÜLÉST eredményezett az energiaár-emelés körüli vita, amelyben szakmai és politikai érvek csaptak össze. Az emelést januárra halasztó kormánydöntést már sejteni engedte Dunai Imre ipari miniszter lemondása, akinek asztaláról a szakmai érveket lesöpörték a politikai megfontolások. A tárca új vezetőjének a miniszterelnök Suchman Tamást jelöli, akit támogat az MSZP elnöksége és parlamenti frakciója is. A nagy politikai étvágyú, privatizációért felelős miniszter nem szívesen hagyná másra a magánosítást, így legszívesebben átvinné annak felügyeletét az IKM-be, amiben ugyancsak támogatja a szocialista frakció. Egyik lehetséges riválisát, az emelkedő csillagú Karl Imrét mással jutalmazzák (vagy büntetik): ő lesz az energiaár emelését előkészítő kormánymegbízott.
SAROKBA SZORÍTOTTÁK A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUMOT a tervezett vizitdíj ügyében, ami a választások előszeleként szaporodó “hangulatjavító döntések” ismeretében nem is csoda. A PM szükségesnek tartaná a vizitdíj bevezetését, amitől közel tízmilliárd forinttal többet remélne az egészségbiztosító kasszájába. A népjóléti tárca viszont határozottan ellenzi a javaslatot, és most már társat talált a szocialista frakcióban is, amelynek vezetője ugyancsak a bevezetés ellen foglalt állást.
A NYUGDÍJBIZTOSÍTÓ IS PÉNZT KERES: a vizitdíjtól remélt pénz harmadára tart igényt a kaszinók bevételeiből, amiért azok a borravaló után nem fizettek járulékot. A pénzügyminiszter ennek ellenére 2,5 évvel meghosszabbította a kaszinók koncessziós engedélyét – azzal a kitétellel, hogy ha valóban fennáll a nyugdíjbiztosító követelése, akkor az alapot ad a koncessziók rendkívüli felmondására.
ÚJABB AGRÁRTÁMOGATÁSI PÉNZEK után néz a Földművelésügyi Minisztérium, mivel a jelenlegi keretek novemberig győzik csak a kérelmeket. Az idei költségvetés 81 milliárdot hagyott jóvá az agrártámogatásokra, azonban ebből 12 milliárdot lenyeltek a tavalyról áthúzódó kötelezettségek. Bár az agrártárca most az eredeti kereten felül hétmilliárdot kapott a kormánytól, és ehhez átcsoportosítás révén még 3,5-et hozzátett, további milliárdok hiányoznak a támogatási kasszából. A szűkösség már csak jövőre lehet nagyobb: 1997-re az FM 101 milliárdot szeretne, a PM 85-öt adna, a termelők pedig 127-130-at kérnének.
A MAGYAR KATOLIKUS PÜSPÖKI KAR, ha pénzt nem is, legalább igét osztott: váratlan hosszúságú és tartalmú körlevéllel lepte meg az országot. A hetvenoldalas anyag egy fejezetet szentel a gazdasági helyzet értékelésének és az ajánlások megfogalmazásának. A körlevél megállapítja, hogy a piacgazdaság motorja az ésszerűen gazdálkodó, beruházásokra, fejlesztésre törekvő, de a fogyasztók, a munkavállalók és a környezet iránt is felelős vállalkozó lenne. Ennek azonban nem sok jelét látják a püspökök, akik szerint a gazdaság legfontosabb hatalmi pozíciói részben a feketegazdaság üzletembereinek kezében vannak.
ÚJABB KÖZTESTÜLETI FUNKCIÓKÉRT KIÁLTANAK A KAMARÁK, amelyekre a kívánatosnak tartott felelős vállalkozások kialakulásában fontos szerep hárulhatna. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetői most esélyt látnak arra, hogy megállapodjanak a kormányzattal az egyéni vállalkozói engedélyek kiadásáról. Kedvező végkifejlet esetén az engedélyeket jövőre már nem az önkormányzatok jegyzői, hanem a területi kamarák adnák ki.
