A Magyar Hitel Bank (MHB) elmúlt héten kiválasztott privatizációs tanácsadójának alig maradt ideje a magánosítási alternatívák közötti elmélyedésben. Az ÁPV Rt. ugyanis egy hónapon belül kiírja a bank értékesítésére vonatkozó tendert.
Az MHB privatizációs tanácsadó posztjára kiírt pályázat nyertesének, a brit Barclays de Zoete Wedd (BZW) befektetési banknak elvileg a vezetőség által kidolgozott és az állam által jóváhagyott három privatizációs módszert (Figyelő, 1996/13. szám) kell mérlegelnie. Döntése alkalmasint behatárolja azt is, kik jöhetnek szóba a sajtóban az elmúlt napokban potenciális vevőként megemlített pályázók közül.
Ha a BZW is egyetért azzal, a Suchman Tamás privatizációs miniszter által is támogatott elképzeléssel, hogy a magánosítás érdekében kibocsátott összes új részvényt egyetlen külföldi banknak adják el, akkor a holland ABN-Amro Bank mellett két osztrák pénzintézet, a Bank Austria és a Creditanstalt juthat szerephez. Kétségtelenül e variáció mellett szól, hogy a szakmai befektető minden bizonnyal megfelelő banki know-how-hoz segítené hozzá az MHB-t, ugyanakkor elérhetőbbé tenné számára a nemzetközi piacokat. Veszélye a tárgyalások esetleges elhúzódásában mutatkozhat meg: ha ugyanis a bank úgy jár, mint a Budapest Bank a biztos vevőnek hitt Credit Suisse First Bostonnal, akkor az elejéről kellene kezdeni a befektetők felkutatását.
Ezért sem lenne meglepő, ha a tanácsadó a második megoldást választaná, vagyis a részvények többsége olyan pénzügyi befektetői csoporthoz kerülne, amelynek tagjai egy jól ismert bank mellett intézményi befektetők lehetnek. Utóbbiak egyikeként ez esetben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) jöhet számításba, amely már két nagyobb hazai pénzintézetben (Magyar Külkereskedelmi Bank és Budapest Bank) is tulajdonos. Rajta kívül a Világbank leányvállalata, a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) jelezte befektetési szándékát (Figyelő, 1996/24. szám), legfeljebb az alaptőke 25 százalékáig.
A legkisebb valószínűsége annak a felvetésnek van, hogy – az OTP Bank tavalyi hasonló akciójának mintájára – csak pénzügyi befektetők szerezzenek részesedést az MHB-ban. Kérdés, hogy az Európai Unió PHARE-programjában kapott 1 millió ecu-s támogatással a zsebében a BZW mennyire tudja néhány hét alatt mélyrehatóan átvizsgálni a szóba jöhető alternatívákat, valamint azt, hogy a banki vezetőség tagjai, illetve a dolgozók jussanak-e – és ha igen, milyen arányban – az MHB-részvényekhez.
A bank privatizációjának augusztus eleji meghirdetését egyébként – Suchman Tamásnak az AP-DJ hírügynökségnek adott nyilatkozata szerint – “az örvendetesen nagy befektetői érdeklődés” indokolja, amit a bank egyre javuló eredményei (lásd táblázatunkat) is igazolni látszanak. Nem véletlen, hogy a bank részvényeit a tőzsdén kívüli kereskedelemben (OTC) az elmúlt év végi 5, majd a februári 35 százalékkal szemben ma már 60 százalék körül jegyzik. A pályázat feltételei értelemszerűen még nem kristályosodtak ki, ám az biztosra vehető, hogy a szerencsés nyertestől – a Figyelő értesülései szerint – többek között legfeljebb 200 millió dolláros tőkebefektetést várnak.
