(Figyelő 1996/7. szám)
A személyi jövedelemadóról szóló törvény év eleji első alkalmazását hangos felzúdulással fogadták. Az észrevételek oka az volt, hogy a nem egységes értelmezés miatt a szükségesnél nagyobb összegű adóelőleget számoltak el az adózók egy körének terhére.
Észrevételem mégis más természetű, éspedig arról szól, hogy a bérjövedelem mellett szerzett más jövedelem esetén a törvény előírásai szerint kiszámított jövedelemadó az indokoltnál magasabb. A helytelen eredményt a bér miatti jóváírás kiszámításának első ránézésre jónak látszó módszere okozza.
A jobb érthetőség céljából a következőkben először a jövedelemadónak a törvény előírásai szerinti kiszámítását mutatom be:
A bérre jutó adó ilyen arányt a bérhez képest a Tv. 47. § (3) bekezdésében közölt adótábla évi 612 235 forint összegű bérnél mutat. Nyilván a Tv. által előírt számítási módszer a bérnél túladózást eredményez. Gondolom, nem vitatható, hogy a jogalkotónak nem volt szándékában az adózót nagyobb adóval terhelni csak azért, mert igyekezett alacsony jövedelmét szabályos módon pótolni és bevallani. A bérre jutó adó helyes arányát megkapjuk, ha az összjövedelem alapján a Tv. 47. § (3) bekezdésben szereplő adótábla szerint számítjuk ki az adót, és ezt az összeget viszonyítjuk az összes jövedelemhez.
Az e szerint kiszámított 77 800 forint adó aránya a 444 000 forint összjövedelemhez 17,52 százalék, vagyis a bemutatott példában 5,72 százalék túladózás jelentkezik, aminek összege 8 237 forint.
A Tv. szerinti számítási módszer azért okoz túladózást, mert a két adótáblának sávonként más-más az adótartalma, és a progresszivitásuk miatt sem lehet egy alsóbb szintű művelet eredményét felsőbb szintű adatokkal korrigálni, pláne, ha az alsóbb szintű adatok kiszámításánál az egyes felsőbb szintű elemek nem is szerepelnek.
Az 5. és 6. sor adatainak a bérhez viszonyított aránykülönbsége 18 százalék, az összjövedelem szintjén a két adótábla különbsége 11,557 százalék. Ha ragaszkodunk a Tv.-ben leírt formához, akkor a példa 7. sorában szereplő összeget e két különbség arányával kell korrigálni (11,557:18 = 0,642) ahhoz, hogy helyes jóváírási összeget kapjunk. Véleményem szerint erre nincsen szükség. A következőkben bemutatom a személyi jövedelemadó általam javasolt kiszámítását.
Ezzel a módszerrel a bérjövedelem kiszámított adója megfelel az összjövedelem szintjén a bérhez számított arányának, és érvényesül az összjövedelmi szintnek megfelelő progresszivitása is. A Tv. 33. § által előírt módszerrel kiszámított bér utáni túladózás annál nagyobb, minél kisebb a bér aránya az összjövedelemhez képest.
A két számítási módszer között 8243 forint eltérés mutatkozik. A törvény által előírt számítási módszer szerint ennyivel több adót kell fizetni. Abban az esetben, ha az évi összjövedelem 226 000 forint, és ebből a bér 100 000 forint, a többletadó 9223 forint. Arra a kérdésre, hogy sok-e ez a különbözet, az érintettek tudnak felelni. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a nagyobb adóelőleg miatti reklamáció miatt ismét hangosabban követelik az évi 900 000 forint feletti jövedelem után fizetendő 48 százalékos adó eltörlését, és azt, hogy évi 1 200 000 forint jövedelem többletadója évi 12 000 forint, azaz havi 1000 forint, akkor a kisjövedelműek a törvény szellemével nem egyező 8000-9000 forint többletadója soknak tűnik, ezért a nagyobb jövedelműektől nagyobb türelem volna elvárható, a kisjövedelműek terhére jogtalannak tűnő nagyobb adót eredményező számítási módszert pedig sürgősen módosítani kellene.
Véleményem szerint a Tv. 33. §-ának (1) (2) bekezdésben leírt szabály nem alkalmas a személyi jövedelemadó kiszámítására, ezért javaslom észrevételem megvizsgálását.
Elemzés:
| 1. Bér | 144 000 Ft |
| 2. Éves nyugdíj | 300 000 Ft |
| 3. Összes jövedelem | 444 000 Ft |
| 4. Ennek adója (Tv. 30. §) | 129 000 Ft |
| 5. A bér adója [Tv. 33. § (2) a)] | 28 800 Ft |
| 6. A bér adója [Tv. 33. § (2) b)] | 2 880 Ft |
| 7. A két adó különbsége [Tv. 33. § (2) c)] | 25 920 Ft |
| 8. A bér aránya az összes jöv.[33. § (2) b)] | 0,324 |
| 9. A bérre jutó adójóváírás (33. § (2) e)] | -8 398 Ft |
| 10. A nyugdíjra jutó adó (Tv. 34. §) | -75 500 Ft |
| 11. Befizetendő adó [4-(9+10)] | 45 202 Ft |
